A tisztességtelen haszon és a gazdasági bírság

Szerző

Dr. Aczél György

Dr. Petravich Ferenc

Dr. Zsingor László

Lektor

Dr. Görgey Mihály

Budapest

'Dr. Aczél György: A tisztességtelen haszon és a gazdasági bírság ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1976
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	309 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	963-220-279-1

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	13
A tisztességtelen haszon és az új gazdaságirányítási rendszer jogi előkészítése
A tisztességtelen haszon és az új gazdasági irányítás rendszere	15
Az MSZMP Központi Bizottsága 1966. májusi határozata a gazdasági mechanizmus átfogó reformjára	18
Néhány előkészítő határozat	23
A Gazdasági Bizottság 10.126/1966. számú határozata az ipar új árrendszeréről	25
A Gazdasági Bizottság 10.130/1966. számú határozata a kereskedelmi árrésekről	28
A jogszabályok tendenciája	29
Az 56/1967. Korm. számú rendelet az árszabályozásról	29
A tisztességtelen haszon első megfogalmazása	32
A 2070/1967. Korm. számú határozat az árellenőrzésről és az információkról	33
Az 56/1967. Korm. számú rendelet és a 2070/1967. Korm. számú határozat összevetése	35
A tisztességtelen haszon fogalma, kialakulásának jogi értékelése, fejlődésének rövid áttekintése
A tisztességtelen haszon nem újkeletű fogalom	38
A tisztességtelen haszon jogilag is értékelhető kategóriává az árutermelő társadalomban válik	40
Szabályok a római jog köréből	43
A középkori és az újkori szabályozás vázlatos áttekintése	44
A korai polgári jogalkotás szabályainak vázlatos áttekintése	46
A gazdasági verseny szabályozása a polgári jogalkotásban	48
Az abszolút tilalom alapján álló szabályozás	48
A másik véglet: az abszolút szabadság elve	50
Középút az angol jogrendszerben	50
A tisztességtelen verseny szabályozása a nemzetközi jog területén	51
Az árdrágító visszaélés szabályozása a magyar jogfejlődésben	53
Az 1920:XXVI. törvénycikk	53
A tisztességtelen verseny jogi szabályozásáról szóló 1923:V. törvénycikk főbb rendelkezései	57
A gazdasági versenyt szabályozó 1931:XX. törvénycikk főbb rendelkezései	61
A felszabadulás utáni jogrendszer idevágó fontosabb szabályai	63
A gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8.800/1946. ME. sz. rendelet	63
A Magyar Népköztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1961. évi V. törvény	65
A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyve: 1959 évi IV. törvény	65
A meg nem engedett nyereség elvonásáról szóló 30/1957. Korm. számú rendelet	66
A pénzügyminiszter és az OÁH elnöke 112/1963. sz. együttes utasítása a meg nem engedett nyereségről	67
A gazdasági és pénzügyi ellenőrzésről szóló 40/1967. Korm. számú rendelet	68
Magatartások, viták és elvárások
Az első állásfoglalás	71
Az első viták a tisztességtelen haszon fogalmi meghatározásában	74
Viták és állásfoglalások a KGDB előtt folyamatban volt 60.555/1970. sz. ügyben	75
A Szolnoki Megyei Bíróság Pk. 20.222/1969. sz. végzésének sajátságos értelmezése	81
Az első gazdasági bíróság ügyekben hozott döntésekből leszűrhető tanulságok	84
A tisztességtelen haszon árkérdés? A nézetazonosság hiánya és ennek okai	85
A vállalati árpolitikával szemben támasztott követelmények az 1/1970. ÁH számú állásfoglalás tükrében	86
Az 1/1970. ÁH számú állásfoglalás irányelve	90
Az 1/1970. ÁH számú állásfoglalás, mint új viták forrása	92
Egy rövid kitérő
A tisztességtelen haszon társadalmi-gazdasági életünk negatív jelensége	94
Az MSZMP X. Kongresszusának állásfoglalása a gazdasági reform pozitív és negatív tendenciáiról	96
A tisztesség határa. A tisztességtelen haszon termékkategória
A hasznot nem csak megszerzésének módja, hanem önmagában annak mértéke is tisztességtelenné teheti	102
Egy konkrét ügyben hozott, vitatott árhatósági állásfoglalás	104
Az árhatósági állásfoglalás és a hatályos jogszabályok ellentmondásai	109
Az OAÁH elnökének állásfoglalása	113
A tisztességtelen haszon
Az 1022/1973. MT számú határozat és a 20/1973. MT számú rendelet tisztázza a fogalmakat	115
A tisztességtelen haszonszerzés mószerei az 1022/1973. MT számú határozat tükrében	120
A hasznot annak mértéke önmagában is tisztességtelenné teheti	124
A kimentés esetei	128
A nyereségdifferenciálás (árnivellálás) esetei és problémaköre	130
A tisztességtelen haszon termékkategória	134
Az összvállalati nyereség - és a tisztességtelen haszon	135
Az 1022/1973. MT számú határozat csak a szabad árkategóriára ad útmutatást	137
A határozat alapelvei jórészt a hatósági árformákra is érvényesek	138
A tisztességtelen haszon kérdéskörét nem lehet a termék árképzésre és árára leszűkíteni	141
Az 1022/1973. MT számú határozat irányelv, nem tekinthető teljes és végleges szabályozásnak	144
Helyes-e a tisztességtelen haszon elnevezés?	145
Igaz-e, hogy csak áremelés lehet a méltányos hasznot meghaladó nyereség alapja?	148
A gazdasági bírság jogintézménye
A gazdasági bírság, mint a fékrendszer része	150
A gazdasági bírság jogintézményének célja	152
A gazdasági bírság bírság-jellege	155
A gazdasági bírság korábbi és új jogi szabályozása
A feldolgozás módja	157
A gazdasági bírságról szóló jogszabályok hatálya	158
A gazdasági bírság alkalmazásának feltételei	159
A társadalmi érdeksérelem kiemelése	161
Két "sui generis" magatartás szankcionálása	163
Az indítványozásra jogosultak köre	165
Az indítvány benyújtásának feltételei	166
A szignalizációs kötelezettség	168
Az indítvány benyújtására nyitvaálló határidő	169
Több szerződés - jogi egység	171
Az abbahagyás időpontjának értelmezése	172
A gazdasági bírság összege	173
Tilos külkereskedelmi tevékenység esetén	174
A gazdasági bírság összege mérséklésének lehetőségei	176
Eljárási és egyéb szabályok a 20/1973. MT számú rendelet 8. és 9. §-aiban	181
A Polgári Perrendtartás szabályai irányadók	182
A vétkes vállalat vezetőinek felelőssége a vállalati kollektíva előtt	183
A gazdasági bírság és a személyes felelősség	184
A gazdasági bírság és a vállalat egyéb vagyoni felelőssége	185
Hatálybaléptető rendelkezések és értelmezésük	186
Tisztességtelen haszon - a gazdasági bírság joggyakorlatában
A gazdasági bírság kiszabásának alapjául szolgáló vállalati magatartások	189
Általános és különös feltételek	190
A jelentős anyagi előnyszerzésre törekvés, mint a gazdasági bírság kiszabására okot adó vállalati magatartások fő megjelenési formája	192
A szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes módon elért jelentős anyagi előny szankcionálása a hatósági árak körében	194
Hatósági ár túllépése esetén	194
Tisztességtelen haszon hatósági ár túllépése nélkül	196
A szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes módon elért jelentős anyagi előny szankcionálása a szabad árak körében	197
Az 1022/1973. MT számú határozat II. 4. a, pont esetében	198
A II. 4. b, pont esetében	199
A II. 4. c, pont esetében	201
A II. 4. d, pont esetében	202
A II. 4. e, pont esetében	203
A II. 4. f, és g, pontok eseteiben	205
A II. 4. h, pont esetében	206
A II. 4. i, pont esetében	207
A II. 4. j, pont esetében	209
A II. 4. k, és l, pontok esetében	209
A II. 5. és 6. pontok eseteiben	211
Az ismertetett joggyakorlatból levonható következtetések	213
A jelentős anyagi előny relatív jogi kategória	214
A jelentős károkozás - mint gazdasági bírság kiszabásának jogalapja	214
A lakosság jogos igényeinek súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése - mint gazdásági bírság kiszabadításának jogalapja	217
Az érdeksérelem teljes mértékben bekövetkezett (rendeltetési célra alkalmatlan termék)	217
Az érdeksérelem értékcsökkenésből származott	219
Még csak veszélyhelyzet állt elő	224
A népgazdaság érdekeinek jelentős megsértése, illetve veszélyeztetése - mint gazdasági bírság kiszabásának jogalapja általában	225
A érdeksérelem bizonyítása	226
A magatartások rendszerint párosulnak a tisztességtelen haszonra való törekvéssel	226
Amikor a magatartás számottevően megzavarja a pénz-, hitel- és termékforgalmazás rendjét	228
A fedezetlen kötelezettségvállalás és a pénztartozások rendszeres késedelmes fizetése	228
A termékforgalmazásra vonatkozó előírások megsértése	230
Tevékenységi kör túllépésével jelentős termékmennyiség tekintetében folytatott gazdasági tevékenység - mint jogalap általában	232
Tiltott ipari tevékenység folytatása	233
A generális és a speciális jogszabályok, illetve a jogszabályok és az engedélyezési kör egymáshoz való viszonya	235
A tiltott kereskedelmi tevékenység esetei	241
A nagykereskedelmi és az ügynöki tevékenység	242
A termelőeszköz-kereskedelmi tevékenység	242
A joggyakorlatból leszűrhető főbb következtetések	243
Egyéb tiltott, illetve a szocialista gazdálkodási elveivel ellentétes kooperációs kapcsolat, mint gazdasági bíróság kiszabásának jogalapja	250
Gebines fuvarozással elért tisztességtelen haszon szankcionálása	250
A tiltott munkaerő-átengedés eseteinek szankcionálása	252
A 20/1973. MT számú rendelet 2. § d, és e, pontjai, mint a gazdasági bírság alkalmazásának speciális formái	255
A tisztességtelen verseny fogalmi körébe tartozó vállalati magatartások szankcionálási lehetősége gazdasági bírság útján	256
A személyes felelősség kérdése
A személyes felelősségről általában	260
A személyes felelősség érvényesítése és a gazdasági bírság kiszabására okot adó magatartás kapcsolata	262
A felelősségrevonás kötelező	262
A büntetőjogi felelősségről
A büntetőjogi felelősség a gazdasági bírság alapját képező magatartás szankcionálásának legsúlyosabb formája	264
Magatartások, amelyek gazdasági bírság kiszabásának alapját is képezik és bűncselekményt is megvalósítanak	265
A büntető úton történő felelősségrevonást megakadályozó okok	266
A gazdasági bírság kiszabására előterjesztett indítvány érdemi eldöntésének nem előfeltétele a büntetőeljárás befejezése	286
A szabálysértés útján történő felelősségrevonás
A munkajogi (fegyelmi és kár) felelősség megállapítása
A munkajogi felelősség érvényesítése	297
Ha bűncselekményt, vagy szabálysértést is megvalósít a magatartás	297
Ha bűncselekményt, vagy szabálysértést nem valósít meg	298
Az elévülés kérdése a fegyelmi felelősség körében	304
A munkajogi felelősség érvényesítésének nem a gazdasági bírság kiszabása, hanem az arra okot adó magatartás az alapja	304
Következtetések	306
Zárszó	309

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem