1.062.395

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A tiszta ész kritikája

Szerző
Fordító
Budapest
Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 693 oldal
Sorozatcím: Filozófiai irók tára
Kötetszám: 9
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Franklin-Társulat nyomdája nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

E magyar fordítás első kiadása húsz évvel ezelőtt jelent meg, de már sok év óta nem kapható a könyvpiacon és az antikváriátusokban is oly ritka, hogy sokszoros árat kérnek érte. Ez kötelességünkké tette, hogy a művet újra kiadjuk és csak azért késtünk vele idáig, mert azt is kötelességünknek éreztük, hogy a fordítást újra összehasonlítsuk az eredeti szöveggel és mostani tudásunk, belátásunk és izlésünk szerint javítsuk. Mellékesen az első kiadás ortografiai bajain is akartunk segíteni és a mai helyzet anarchiájából olykép menekülni, hogy következetesebben alkalmazzuk az idegen szók magyaros írásának elvét, valamint az új helyesírás egyéb szabályait. Hisszük, hogy ez úgy a hogy sikerült és örülünk, hogy az idegen szók magyaros írását az olvasó közönség most már általában megszokta és az Akadémia kivételével jóformán az egész irodalom elfogadta. Valószínű, hogy az Akadémia is előbb-utóbb az új helyesírás főelveit magáévá téve, helyre fogja állítani a magyar helyesírás egységét és... Tovább

Fülszöveg

E magyar fordítás első kiadása húsz évvel ezelőtt jelent meg, de már sok év óta nem kapható a könyvpiacon és az antikváriátusokban is oly ritka, hogy sokszoros árat kérnek érte. Ez kötelességünkké tette, hogy a művet újra kiadjuk és csak azért késtünk vele idáig, mert azt is kötelességünknek éreztük, hogy a fordítást újra összehasonlítsuk az eredeti szöveggel és mostani tudásunk, belátásunk és izlésünk szerint javítsuk. Mellékesen az első kiadás ortografiai bajain is akartunk segíteni és a mai helyzet anarchiájából olykép menekülni, hogy következetesebben alkalmazzuk az idegen szók magyaros írásának elvét, valamint az új helyesírás egyéb szabályait. Hisszük, hogy ez úgy a hogy sikerült és örülünk, hogy az idegen szók magyaros írását az olvasó közönség most már általában megszokta és az Akadémia kivételével jóformán az egész irodalom elfogadta. Valószínű, hogy az Akadémia is előbb-utóbb az új helyesírás főelveit magáévá téve, helyre fogja állítani a magyar helyesírás egységét és ezzel a helyesírás ügyét arra a másodrangú helyre fogja állítani, mely megilleti.
A fordítás revizióját a tőlünk kitelhető gonddal végeztük. Az első revizió céljából mindegyikünk a másiknak revizióját, végül az egyik a harmadik revizióban az egészet. A fordítást és korrekturát is annak idején hasonló ellenőrzés mellett végeztük; mégis most azt kellett tapasztalnunk, hogy sok javítani való akad, csekélyebb és nagyobb fontosságú helyek átalakítása, kisebb-nagyobb tévedések helyreigazítása. A fordítással is úgy vagyunk mint a nyomdai korrekturával; bizonyos idő mulva a gond túlsága maga ellen fordul és a végén egyáltalán nem látjuk azt a hibát, melyet elfogulatlanabb pillanatban azonnal észreveszünk. A legfontosabb az volt, hogy annyi idő után újra behatóan foglalkozván Kant szövegének átültetésével, örvendve tapasztalhattuk, hogy filozófiai nyelvünk ez idő alatt meggazdagodott, hajlékonyabb, simulékonyabb lett, hogy kifejezések, melyeket akkor csak habozva használtunk, azóta polgárjogot szereztek nyelvünkben, hogy módunkban volt fordításunknak most már egységesebb jelleget adni. A fordításnak amaz elveihez, melyeket az első kiadás bevezetésében kifejtettünk, most is ragaszkodtunk. Iparkodtunk a hűséget a magyarosság és érthetőség követelményeivel megegyeztetni, de Kant gondolatának még formáját is tiszteletben tartani. Ily művel szemben a fordítónak nem áll jogában a fordításban kommentátornak lenni. Ha Kant gondolatait szabadon előadom, akkor a formát is saját legjobb belátásom szerint választom; de a fordításban a formai hűség egyik nagy biztosítéka az átültetés igaz voltának, tudományos hasznavehetőségének. Azzal a reménnyel végeztük az új kiadás utolsó revizióját, hogy a mű tanulmányozását elősegítettük, könnyebbé tettük, hogy az új kiadás jobb a réginél. Igen jól tudjuk, hogy fordításunk még most is tökéletlen és bizonyára elvétés, hiba most is akad benne. De biztosíthatjuk az olvasót hogy mi tölünk telt, megtettük és ha valahol mégis fennakad, kérjük szíves elnézését és kérjük, hogy kifogásairól bennünket értesítsen. Az első kiadásra vonatkozó hozzánk intézett figyelmeztetéseket felhasználtuk és itt is hálás köszönetet mondunk értük. Alapul most nem Hartenstein kiadását vettük, hanem a berlini akadémiát, mely a Tiszta Ész Kritikájának első és második kiadását külön-külön közli Benno Erdmann ideális gondosságú és kritikájú kiadásában. Vissza

Tartalom

A fordítók előszavaV-XII
A Tiszta Ész Kritikája (1787)
Ajánlat3
Előszó a második kiadáshoz5
Bevezetés
A tiszta s empirikus megismerés különbségéről23
Birtokában vagyunk bizonyos a priori ismereteknek s a közönséges értelem sincs soha nálunk nélkül24
A filozófia oly tudományra szorul, mely az összes a priori ismeretek lehetségét, alapelveit s körét megállapítja26
Analatikus és szintetikus ítéletek különbségéről28
Az ész minden elméleti tudományában szintetikus a priori ítéletek mint elvek foglaltatnak30
A tiszta ész általános feladata32
Külön tudomány eszméje s beosztása A Tiszta Ész Kritikája neve allatt36
Transzcendentális elemtan
A tanszcendentális esztetika41-62
Bevezetés41
A térről43
Az időről48
Általános megjegyzések a transzcendentális esztetikához54
A transzcendentális logika63-424
A transzcendentális logika eszméje63-70
A logikáról általában63
A transzcendentális logikáról66
Az általános logika beosztásáról analitikára és dialektikára67
A tanszcendentális logika beosztásáról transzcendentális analitikára és dialektikára70
A transzcendentális analitika71-210
A fogalmak analitikája72-114
Az összes tiszta értelmi fogalmak fölfedezésének vezérfonaláról72
A logikai értelemhasználatról általában73
Az értelem logikai funkciójáról ítéletekben74
A tiszta értelmi fogalmakról vagy a kategóriákról78
A tiszta értelmi fogalmak dedukciójáról86
A transzcendentális dedukció elveiről általában86
Átmenet a kategóriák transzcendentális dedukciójához90
A tiszta értelmi fogalmak transzcendentális dedukciója93
Az alaptételek analitikája114-210
A transzcendentális ítéleterőről általában115
A tiszta értelmi fogalmak sematizmusáról118
A tiszta értelem összes alaptételeinek rendszere123
Az analitikus ítéletek legfőbb alaptételéről125
Az összes szintetikus ítéletek legfőbb alaptételéről127
Az összes szintetikus alaptételek rendszeres fogalma129
A szemlélet sarktételei132
Az észrevevés anticipációi134
A tapasztalat analógiái140
A szubstancia megmaradásának alaptétele144
Az időbeli sorrend alaptétele az okság törvénye szerint148
Az együttlét alaptétele a kölcsönhatás vagy közösség törvénye szerint161
Az empirikus gondolkodás posztulátumai általában166
Az idealizmus cáfolata170
Általános megjegyzés az alaptételek rendszeréhez178
Az összes tárgyaknak általában fenomenákra és noumenákra való fölosztásának okáról181
A reflekciós fogalmak amfiboliájáról193
A transzcendentális dialektika211-424
A transzcendentális látszatról211
A tiszta észről mint a transzcendentális látszat székhelyéről214
Az észről általában214
Az ész logikai használatáról216
Az ész tiszta használatáról218
A tiszta ész fogalmairól221-236
Az eszmékről általában222
A transzcendentális eszmékről227
A transzcendentális eszmék rendszere233
A tiszta ész dialektikus következtetéseiről237-424
A tiszta ész paralogizmusairól238
Cáfolata Mendelssohn bizonyításának a lélek megmaradásáról246
Általános megjegyzés a racionális pszichológiától a kozmológiához való átmenetet illetőleg254
A tiszta ész antinómiája256
A kozmológikus eszmék rendszere258
A tiszta ész antitetikája264
1. antinómia268
2. antinómia274
3. antinómia280
4. antinómia286
Az ész érdekéről az ellenmondásában292
A tiszta ész transzcendentális föladatairól, amennyiben azokat okvetlenül meg kell tudni oldani299
A kozmológikus kérdések skeptikus képzete mind a négy transzcendentális eszmében304
A transzcendentális idealizmus, mint a kozmológikus dialektika föloldásának kulcsa307
Kritikai eldöntése a kozmológikus vitának, melyben az ész magamagával áll311
A tiszta ész szabályozó elve a kozmológikus eszmék tekintetében316
Az ész szabályozó elvének empirikus használatáról valamennyi kozmológikus eszme tekintetében321
Föloldása a kozmológikus eszmének a jelenségek összetételének összességéről egy világegésszé322
Föloldása a kozmológikus eszmének egy adott egész osztásának összességéről a szemléletben325
Zármegjegyzés és előre való figyelmeztetés327
Föloldása a kozmológikus eszmének a világesemények okaikból való levezetésének összességéről330
Az szabadság által való okság lehetsége333
Magyarázata a szabadság kozmológikus eszméjének335
Föloldása a kozmológikus eszmének a jelenségek függőségének összességéről meglétök szerint általában344
Zármegjegyzés a tiszta ész egész antinómiájához347
A tiszta ész ideálja349
Az ideálról általában349
A transzcendentális ideálról (prototypon transscendetale)351
A spekulativ ész bizonyítékairól egy legfőbb lény létezését illetőleg358
Isten létének ontológikus bizonyítása lehetelen362
Isten létének kozmológikus bizonyítása lehetelen368
Fölfedezése és magyarázata a dialektikus látszatnak egy szükséges lény létezéséről minden transzcendentális bizonyításban375
A fizikoteológikus bizonyítás lehetelen378
Az ész spekulatív elveiből való minden teológiának kritikája384
Függelék a transzcendentális dialektikához391
A tiszta ész eszméinek szabályozó használatáról391
Az emberi ész természetes dialektikájának végcéljáról405
Bevezetés427
A tiszta ész diszciplinája429
A tiszta ész diszciplinája dogmatikus használatban431
A tiszta ész diszciplinája polemikus használatát tekintve445
Az önmagával meghasonlott ész skeptikus kielégítésének lehetlenségéről456
A tiszta ész diszciplinája a hipotéziseket tekintve462
A tiszta ész diszciplinája bizonyításait tekintve469
A tiszta ész kánonja477
Eszünk tiszta használatának végső céljáról478
A legfőbb jó ideáljáról482
A vélésről, tudásról és hivésről491
A tiszta ész architektonikája498
A tiszta ész története509
A tiszta ész kritikája első (1781) és második (1787) kiadásának különbségei
A címlap, jelige és ajánlás512
Előszó az első kiadáshoz515
Bevezetés522
A transzcendentális esztetika526
A fogalmak analitikája529
A tiszta értelmi fogalmak dedukciójáról530
A tapasztalat lehetségének a priori okairól531
Az apprehenzió szinteziséről a szemléletben532
A reprodukció szinteziséről a képzeletben533
A rekognició szinteziséről a fogalomban534
Előleges magyarázata a kategóriák, mint a priori ismeretek lehetségének538
Az értelem viszonyáról tárgyakhoz általában504
Összegező előadása a tiszta értelmi fogalmak e dedukciója helyességének és egyedüli lehetségének548
Az alaptételek analitikája549
A tiszta ész paralogizmusairól555
Első paralogizmus, a szubstancialitásé555
Második paralogizmus, a szimplicitásé557
Harmadik paralogizmus, a perszonálitásé563
Negyedik paralogizmus, az idealitásé (a külső viszonyért)565
Elmélkedés a tiszta lélektan összegéről573
A két kiadás még hátralevő eltérései586
A Tiszta Ész Kritikájáról írta Alexander Bernát587
Bevezetés589
A Kritika keletkezése594
Az alapgondolatok fejlődése600
A dogmatikus álláspont604
A kételkedés korszaka606
A szellemlátó álmai613
Az angol hatás614
A kritikai korszak első fázisa624
A kritikai korszak második fázisa638
A mű veleje643
A főkérdésre adott felelet általában645
Vannak-e tiszta fogalmaink?647
A tiszta értelmi fogalmak funkcziója654
A mundus noumenon660
A Tiszta Ész Kritikájának második kiadása 1787.669

Immanuel Kant

Immanuel Kant műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Immanuel Kant könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem