A Tiszameder növényzete Szolnok és Szeged között

Előszó

Bevezetés

A Tisza vízjárása és a medrében felhalmozódó hordalék sajátságos ökológiai viszonyokat kínál az ott gyors iramban megtelepedő növényzet számara. A folyómeder sehol másutt fel nem lelhető, állandóan változó körülményeit megfelelően szelektált növénytársulások tükrözik. Velük érdemlegesen botanikus még nem foglalkozott.
A bokortüzes alá húzódó kezdetleges, főleg ruderáliákból álló, asszociációstádiumokat szociológus szemmel legelőször Újvárosi Miklós (1940) ártéri tanulmányában méltatja nagyobb figyelemre.
Előtte a Tisza partjáról csak az ártéren átmenő botanikusok műveiben találunk elszórt, főleg florisztikai adatokat.
A víz és szárazföld fordulatos harcáról van itt szó. Mint ilyen, különösen a lapos, épülő partokon számolhat a botanikus érdeklődésével.
A mederben kialakuló kezdetleges, pionír társulásokra az 1942. óta vécézett ártéri megfigyeléseim során dr. Zólyomi Bálint egyet. m. tanár, úr, akkor a szegedi Eötvös Lóránd Kollégium igazgatója, tett figyelmessé. Rendszeres feldolgozásukban dr. berei Soó Rezső egyetemi ny. r. tanár úr mutatta a követendő utat. Útbaigazításaiért, szaktanácsaiért, kétes növényeim revideálásaiért, valamint a debreceni Egyetemi Növénytani Intézet könyvtárának idevágó irodalma betekintéséért tanítványi hálával mondok ezúttal is köszönetet. A szegedi egyetemi Növénytani Intézetben fellelhető forrásmunkák betekintéséért dr. Greguss Pál egyetemi ny. r tanár úrnak tartozom hálás köszönettel.
A földrajzi vonatkozású útmutatásokért dr. Kádár László egyetemi tanár úrnak mondok köszönetet. Vissza