Előszó
Részlet a tartalomból:
Lesz az utolsó időkben, hogy erősen fog állani az Úr házának hegye a hegyek fölött, és magasabb lesz a halmoknál, és özönleni fog hozzá minden pogány, és eljön sok nép,...
Tovább
Előszó
Részlet a tartalomból:
Lesz az utolsó időkben, hogy erősen fog állani az Úr házának hegye a hegyek fölött, és magasabb lesz a halmoknál, és özönleni fog hozzá minden pogány, és eljön sok nép, mondván: Jertek, menjünk fel az Űr hegyére, Jákob Istenének házához, hogy megtanítson minket az Ő utaira, és mi járjunk az Ő ösvényein, mert a tanítás Sionból jön, és Jeruzsálemből az Úr beszéde. Aki ítéletet tesz a pogányok között, és bíráskodik sok nép felett; és csinálnak fegyvereikből kapákat, és dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanul. Jákob háza! Jertek, járjunk az Úr világosságában! (Ézs 2,2-5).
Ilyen dicsőséges látomást nyert Ézsaiás, Ámós fia, az utolsó időkről - és ez minden ember számára rendkívül jelentős, mert a látomás a mindent egybefogó békességről és szeretetről szól, amelynek központja az a hegy, amelyen az Úrnak háza áll.
Nézzük meg ezt a képet közelebbről:
1. Az Úr házának hegye
Isten Szellem. Ahogy ezt Rambam hitvallása kifejezi: Teljes hittel hiszem, hogy a Teremtő - áldott legyen a neve - nem fizikai lény. Nem lehet testileg ábrázolni, és ezért nincs is hozzá hasonló. Másfelől egy ház (itt a templom) szemmel látható, anyagi természetű tárgy. Ézsaiás üzenetében kapcsolat van két egymásnak ellentmondó fogalom - Isten és a ház (templom) - között, és amellett ez nem is csupán olyan ház, amely Isten dicsőségére épült, hanem olyan, amelyben Isten megfoghatatlan és titokzatos módon valóságosan benne lakott. Ezért látta Ezékiel próféta, hogy Isten dicsősége (sekinája) elhagyja a templomot és Jeruzsálem városát, amikor a nép elhagyta Isten útját és nem volt hajlandó Isten szavára hallgatni.
Vissza