Előszó
A TIHANYI ALAPÍTÓLEVÉL
Az államalapító Szent István király halála után, alig nyolc évvel, Péter király uralkodása idején, 1046-ban pogánylázadás tört ki az országban, amelynek egyik célja a...
Tovább
Előszó
A TIHANYI ALAPÍTÓLEVÉL
Az államalapító Szent István király halála után, alig nyolc évvel, Péter király uralkodása idején, 1046-ban pogánylázadás tört ki az országban, amelynek egyik célja a népszerűtlen uralkodó hatalmának megdöntése, a másik pedig a fiatal keresztény állam egyházi szervezetének felszámolása lett volna. A kijevi nagyfejedelmi udvarban száműzetésben élt a trón várományosa, az Árpád-házból származó Vazulfi, András herceg, akit az ország urai meghívtak a trónra, és Péter bukása után, 1047 elején Székesfehérváron, a királyi bazilikában királlyá kentek fel. András király első dolga volt az ország rendjének a megteremtése és a szentistváni keresztény állam megszilárdítása. Anasztázia felesége révén apósa volt Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem, sógora pedig I. Henrik francia király. E dinasztikus kapcsolatok hozzásegítették, hogy a III. Henrik német császár hadjárataival szemben is megvédje az országot és biztosítsa annak függetlenségét. Valószínűnek látszik, hogy e sikerek után, az 1050-es évek elején már elhatározta egy bencés apátsági monostor alapítását a veszprémi királyi birtokközpont közelében, a Balaton melletti Tihanyi-félszigeten.
A tihanyi apátság alapítólevelét I. András király 1055-ben adta ki, s ez a latin nyelven írt oklevél a legrégibb, hiteles, eredeti okmány, amely Magyarországon fennmaradt. A pannonhalmi bencés főapátság levéltárában őrzik ezt a felbecsülhetetlen értékű ereklyét, amely mintegy száz magyar szót, ragot és képzőt, elsősorban birtok- és helynevet tartalmaz. Ebben olvasható az első magyar mondatrész is: „. . . feheruuaru rea meneh hodu utu rea...", vagyis Fehérvárra menő hadi útra.
Ezzel az okmánnyal a király a kor jogszokása szellemében kijelölte családi temetkezőhelyét, amelynek védelmére, gondozására és fenntartására létesítette az apátsági monostort. Az alapítólevél ide vonatkozó része magyarul így hangzik: „. . . És ezért András, a legkeresztényebb jogartviselő, . . . elrendelte, hogy I mindaz, amelyet jelen oklevél felsorol, .. . saját maga, a felesége, a fiai, a lányai és az összes élő és meghalt rokonai üdvösségéért, Szűz Máriának és Szent Ányos püspöknek és hitvallónak a Balaton felett, a Tihany nevű helyen lévő egyházához átadott, ez oklevél bizonyságába foglaltassék..."
Vissza