A Tien San-hegység titkai

Előszó

A Tien San-hegység1 földrajzi titkait megközelíthetetlen, meredek hegyóriások, örökké hóval borított, majdnem függőleges lejtők, égbenyúló, csúcsukkal az ég kékjét áttörő hegyormok, zord gleccserek és sok évszázad hóviharai őrizték. E hegyrengeteg felkutatási a szovjet tudomány dicsősége. A Tien San-hegység első kutatója P. P. Szemjonov Tien-Sanszlkáj híres orosz földrajztudós volt, aki egészen az égi-hegyek szívéig, a Tengeri-tag hegységig eljutott. P. P. Szemjonov Tien-Sanszkij után N. A. Szevercov, I. V. Musketov, I. V. Ignatyev és más orosz tudósok, kutatták az országnak ezt az alig ismert vidékét. Ezek a kutatók munkájukkal felbecsülhetetlen mértékben hozzájárultak a Tien San-hegység felkutatásához, de a magányos kutatóknak nem volt pénzük nagyobb expedíciók szervezéséhez, a cári kormánytól pedig nem kaptak támogatást, így nem tudtak elhatolni e hegységrengeteg nehezen megközelíthető vidékeire. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyökerében megváltoztatta a volt cári Oroszország népeinek életét. A Szovjetunióban felvirágzott a népgazdaság, a tudomány és a kultúra. A Szovjetunió tudósainak már a Szovjethatalom első napjaitól sokoldalú állami segítséget nyújtanak: több száz nagy tudományos intézetet alapítottak és nagy, felszerelt expedíciókat szerveztek a hatalmas szovjet haza sok vidékének tanulmányozására. A szovjet emberek eljutottak a Tien San-hegység csúcsára is. Nem tudták feltartóztatni őket sem a viharosan hömpölygő folyók, sem a magas hegygerincek: betörtek az örök tél birodalmába és a hegy óriásaikról letépték a titokzatosság leplét. 1943-ban fedezték fel a 7439 m magas Győzelem-csúcsot, a Tien San-hegység legmagasabb pontját, ami az utolsó húsz év egyik legnagyobb földrajzi felfedezése Volt. Vissza