A textil- és ruházati ipar gazdaságtana

Tartalom

Előszó 7
1. A magyar textilipar fejlődése 9
1.1 A textilipar kialakulása és fejlődése a második világháború végéig 9
1.2 A textilipar fejlődése a felszabadulás után 14
2. A textil- és textilruházati ipar népgazdasági jelentősége és fejlődésének tendenciái 19
2.1 A textil- és textilruházati ipar jellemzése 19
2.2 A textilipar ágazati szerkezete 20
2.21 Új iparágak keletkezése 23
2.22 Specializáció a magyar textil- és textilruházati iparban 25
2.23 A textil- és textilruházati ipar szerkezete tulajdonformák szerint 26
2.3 A textil- és textilruházati ipar fejlődésének tendenciái 27
2.31 A textil- és textilruházati ipar növekedési üteme 27
2.32 A textilipar gazdasági jelentőségének csökkenése 31
2.33 A textilipari termelés területi megoszlásának alakulása 32
2.34 A nyersanyagtermelő országok fejlődéséről 34
2.4 A textil- és textilruházati ipar fejlődési sajátosságai Magyarországon 36
2.5 A textilipari ágazati szerkezet változásának általános tendenciái 37
2.51 A textilipar ágazati szerkezete 37
2.52 A textil- és textilruházati ipar aránya 44
2.53 A textilipar vertikális szerkezete 45
3. A textil- és textilruházati ipar irányítása 47
3.1 A textil-és textilruházati iparban alkalmazott tervezési, irányítási módszerek 47
3.11 A gazdálkodási módszerek fejlődése 47
3.12 A textil- és ruházati ipar tervezési módszere 50
3.13 A textil-és ruházati iparban érvényesülő gazdálkodási módszerek 54
3.2 A textil- és ruházati ipar irányításának szervezete 63
3.21 Az iparvezetés szervezetének fejlődése 63
3.22 A vállalati szervezet kialakítása 65
3.23 A minisztérium szervezete 69
4. A termelés specializációja és koncentrációja 73
4.12 A termelés vállalati specializációjának alapelvei 73
4.11 A vállalati specializáció 74
4.12 A vállalati specializáció szempontjai a textil- és textilruházat iparban 76
4.13 Tömegcikk- és divatcikkgyártás 78
4.14 Specializálás, szabványosítás és választék 80
4.15 A termelés mérete és a specializáció 82
4.16 A specializáció és a műszaki haladás 84
4.17 A kisegítő tevékenységek specializációja 85
4.18 A specializáció korlátai 87
4.2 A fázis szerinti üzemi specializáció és a kombináció a textil- és ruházati iparban 88
4.3 A nemzetközi munkamegosztás szerepe és fejlődése 92
4.4 A termelés koncentráció]a 97
4.41 A koncentráció folyamata a tőkésországokban 97
4*4 A nagyvállalatok kialakulása és szerepük a tőkésországok textiliparában 102
4.43 A termelés koncentrációja a magyar textil- és textilruházati iparban 107
4.44 Ipari koncentráció az államosítás után 108
4.5 Gazdaságos üzemnagyság 115
5. A textil- és ruházati ipar műszaki bázisa 125
5.1 Állóeszközök és beruházások 125
5.11 Az állóeszközök volumene és szerkezete 125
5.12 Berendezések avulása, cseréje, beruházások 128
5.13 A termelés fajlagos állóeszköz-igénye és az egy főre jutó beruházási költségek 132
5.14 A berendezések kihasználása 132
5.2 A textilipar fejlesztési irányai 137
5.21 A gyártási fázisok számának csökkentése 140
5.22 A kiszerelések méreteinek növelése 146
5.23 A kézi munkaráfordítás csökkentése 149
5.24 A berendezések sebessége 152
5.25 Új fonó- és szövő berendezések 154
5.26 A textilipari termelés automatizálása 156
5.27 Gyapjú-, len- és a textilipar más ágazataiban alkalmazott technika fejlesztési irányai 159
5.271 Gyapjú- és lenipar 159
5.272 Kikészítés 162
5.273 Kötő-hurkoló technológia 164
5.274 Új lapképző technológiák 164
5.27 Egyéb új eljárások 165
5.28 A magyar textil- és ruházati ipar fejlesztésének irányai 167
5.3 A textilipar települési struktúrája 174
5.31 Telepítési politika az ipar kialakulásának időszakában 175
5.32 A textilipar területi átrendeződése az I. világháború után 177
5.33 A hazai textilipar területi elhelyezkedése 179
6. Termelés és elosztás 185
6.1 A textil- és textilruházati ipar ágazati kapcsolatai 185
6.2 A fogyasztás alakulását befolyásoló tényezők 189
6.21 A textil- és ruházati termékek keresletét befolyásoló tényezők 193
6.211 A textil- és ruházati termékek fogyasztásának kapcsolata a jövedelmekkel, a népesség számával és összetételével 194
6.212 A ruházati kiadásokra vonatkozó jövedelemrugalmassági számítások 195
6.213 A fogyasztás és az árak kapcsolata 200
6.214 Az életkörülményekkel kapcsolatos egyéb tényezők 202
6.215 A fogyasztás és a kínálat kapcsolata 204
6.22 A textil- és ruházati fogyasztás tervezésének néhány problémája 206
6.221 A fogyasztási normákról 207
6.3 A magyar textil- és textilruházati termékek exportja 209
6.31 A textil- és ruházati termékek exportjának általános helyzete és fejlődési tendenciái 209
6.32 A magyar textil- és textilruházati export alakulása és gazdaságossága 214
6.321 Az export volumene, összetétele és perspektívája 214
6.322 A textil- és textilruházati termékek exportgazdaságossága 219
6.4 A textil- és textilruházati ipar gyártmánystruktúrája 220
6.41 A textil- és textilruházati termékek korszerűsége 221
6.42 A termékek specifikus korszerűsége 223
6.43 A textil- és ruházati termékek választéka 225
6.44 Termelői és kereskedelmi választék 227
7. A textilipar nyersanyagbázisa és anyagfelhasználása 229
7.1 A textilanyag felhasználás helyzete és volumene 229
7.11 Az egyes textilszálak felhasználási arányai 229
7.12 A textilszál-felhasználást befolyásoló tényezők 233
7.121 A jövedelem és szálasanyag-fogyasztás viszonya 233
7.122 Szálasanyaggyártás 234
7.123 A textilszálak árának alakulása 236
7.13 Fogyasztási előrejelzések 237
7.2 Az import szerepe a textilipar anyagellátásában 241
7.3 A textilanyagok gazdaságos felhasználása 248
7.31 Nyersanyagösszetétel a textilipar egyes ágaiban 248
7.32 A textilszálak minőségének változása 250
7.33 Az anyagkihozatal javítása 253
7.34 Átlagsúly és fonalfinomság változása 256
8. Munkaerő és a munka termelékenysége a textil- és ruházati iparban 261
8.1 A munkaerő-felhasználás volumene és szerkezete 261
8.2 A munka termelékenysége a textil- és ruházati iparban 265
8.21 A termelékenység növekedésének üteme 265
8.22 A termelékenység színvonala 267
8.3 A munkatermelékenység növekedésének tényezői 268
8.31 A technikai színvonal és a termelékenység 269
8.32 Kezelt berendezések száma és a közvetett létszám 270
8.33 Munkaszervezés, szakképzés 273
8.4 Munkabér a textiliparban 275
9. A textil- és textilruházati termékek önköltségének szerkezete és árképzése 281
9.1 A termelési költségek szerkezete 281
9.2 Termelői és fogyasztói árképzés a textil- és textilruházati iparban 284
9.3 A gyártási sorozatok nagyságának befolyása a költségekre 289
Mellékletek 295

Témakörök