A tettesség

Szerző

Lektor

Budapest

'Dr. Losonczy István: A tettesség ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1961
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	203 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Megjelent 700 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A tettesség általános fogalma
A tettesség és a részesség tisztázásának alapfeltétele a tettesség általános fogalmának meghatározása	13
Az általános tettes-fogalom megalapozása végett tisztázni kell annak a többi büntetőjogi fogalomhoz való viszonyát	15
A tettesség általános fogalma a legközvetlenebb kapcsolatban a bűncselekmény fogalmával áll
A bűncselekmény fogalma viszont szoros összefüggésben van a többi büntetőjogi alapfogalommal: tehát tisztázni kell az azokhoz való viszonyát	16
A büntetőtörvények célja határozza meg a büntetőjog egész rendszerét
A büntetőjogrendszer lényegmeghatározó sajátos ismérve a büntetés
Minden egyéb fogalom, elv, intézmény jellegét a büntetés - mint legsúlyosabb hátrány - jellege határozza meg
A büntetőjog céljának meghatározásában három fontos elem van: a tárgy, a büntetés és a büncselekmény
Ezek egymáshoz való viszonya genetikus, normatív és logikai szempontból	16
A bűncselekmény fogalmának meghatározása	19
A bűncselekmény és a tettesség fogalmának viszonya	21
A "minimális" jellegű tettes-fogalom meghatározása	24
A "bűntett" és a "bűncselekmény" megjelölésének egymástól való megkülönböztetése, tartalmuk meghatározása	24
A tágabb körű tettes-fogalom helyesnek bizonyul	28
Csak természetes emberi személy lehet tettes	40
A kauzalitás, mint a tettesség-fogalom eleme
A kauzalitás nem szükségképpeni eleme sem a bűntett, sem a tettes fogalmának, mert van olyan tényálladékfajta, amelynek megvalósulásával kapcsolatban fel sem merült az okozatosság kérdése
Ilyen tiszta mulasztási tényálladék	41
A "személy" és az "alany" kifejezések tartalmának tisztázása	50
Tettes a kísérlet és a büntethető előkészület alanya is	52
Tágabb jellegű tettes-fogalmak	52
a magyar	52
a francia	54
a német, és	55
az angol-amerikai büntetőjogi irodalomban	57
A szűkebb jellegű tettes-fogalom-meghatározások a burzsoá német büntetőjogi irodalomban	57
A szűkebb körű tettes-fogalmak bírálata	59
Eb. Schmidt és Mezger tettes-fogalmának hibája, hogy járulékos természetű. Az extenzív és a restriktív tettes-fogalom	60
A Tatherrschaft-teória lényege és bírálata	63
A tettesség alakjai
A közvetlen egyedüli tettesség
Az egyedüli tettesség lényege
Az egyedüli tettesség a "részvétel" alsó határesete
Sem az egyedüli tettesség, sem a tettesség általános fogalmát nem tisztázták a rabszolgatartó társadalmakban és a feudális korszakban létrehozott jogszabályok
Nem tisztázódott a tettesség és az egyedüli tettesség fogalma a francia forradalom után sem, sem a burzsoá törvényhozásban, sem a burzsoá elméletben	67
A tettesség a részvétel többi formáihoz viszonyítva önálló bűnelkövetési mód
Az egyedüli tettesség különösképpen önálló bűnelkövetési mód	70
Az egyedüli tettes önálló minden részessel, részvevővel szemben	70
A részesi tevékenységet tartalmazó delictum sui generis elkövetőjének tettesi minősége	71
Az egyedüli tettesség közvetlen bűnelkövetési mód	75
A közvetett tettesség
Bevezetés	76
Történeti áttekintés. Az elnevezés keletkezése. Különleges elnevezések	77
A XIX. és a XX. század magyar, angol és francia burzsoá büntetőjogi irodalmának bírálata	80
A közvetett tettesség lényegének megragadása céljából követendő eljárás meghatározása	89
A közvetett tettességet egyfelől az egyedüli tettesség, másfelől a felbújtás határolja	89
A közvetett tettesség esetei	89
A felhasznált személynek nincs beszámítási képessége	89
A felhasznált személynek korlátozott beszámítási képessége van	91
A felhasznált személy bünössége hiányzik	92
A felhasznált személy magatartásának szándékossága hiányzik	92
A felhasznált személynél a társadalmi veszélyesség tudata hiányzik	93
A felhasznált személy társadalmi veszélyessége kisebb
A felhasznált személy, mint "doloses Werkzeug"	94
A fontosabb burzsoá elméletek bírálata	96
A bármely bűntett közvetett elkövetésének lehetőségét tagadó	96
A bűntettek közvetett elkövetését általában lehetségesnek tartó tudósok csoportja. Eb. Schmidt felfogásának bírálata	98
Nincs elvi alapja a delicta propria elhatárolásának	99
Ha a delicta propria közvetve egyáltalában elkövethetők, elkövethetők közvetve a személyes minősültséggel nem rendelkező személyek által is. A Schmidt-féle felfogásban rejlő következetlenség és önellentmondás	100
Ha a személyes minősültséggel nem rendelkező személy lehet a delicta propria-nál részes, méginkább lehet ilyen bűncselekmények közvetett tettese	102
M. E. Mayer - helytelenül - lehetetlennek tartja az általános, elvi elhatárolását a közvetett tettesség útján elkövethető eseteknek, s így a közvetett tettesség körének	102
A delicta propria lényegének vizsgálata	103
A bűncselekmények csoportokba sorolása a delicta propria megvalósításához szükséges tulajdonságok, illetőleg egyéb feltételek szempontjából	103
Testi tulajdonságok
Ezeknek a felhasznált személy részén kell meglenniök
A R. Frank tanításában rejlő circulus vitiosus
A delictum proprium létrejön, ha a közvetett tettes részén nincsen is meg az elkövetéséhez szükséges testi tulajdonság	107
A delicta propria megvalósításához szükséges egyéb feltételek	106
A vizsgálat eredményeinek összegezése	110
Vannak nem delicta propria jellegű bűncselekmények, amelyek közvetett tettesség útján nem követhetők el	111
A tiszta mulasztási bűncselekmények is elkövethetők közvetett tettesség útján	112
Az elkövetési magatartás művelhető alakját megjelölő tényálladékok is elkövethetők közvetett tettesség útján	112
Nincs szükség a közvetett tettességről a IV. pontban adott fogalom-meghatározásunk átalakítására	113
A közvetett tettesség befejezettségének kérdése	114
A közvetett tettesség létesülésének két szakasza
A közvetett tettesség kísérlete megállapítható esetleg a második szakasz megkezdődése előtt is	114
A különbség a közvetett tettesség és a felbujtás kísérlete között	116
A felhasznált személy visszalépése nem enyhítheti a közvetett tettes büntetésérdemlőségét
A közvetett tettesség és a felbujtás közötti különbség következményei
Ez is mutatja, hogy más természetű e két közvetett jellegű bűnelkövetési mód!	116
A közvetett tettesség előkészülete	118
A közvetett tettesség fogalma és a Btá. egyes szakaszainak egymáshoz való viszonya	119
A közvetett tettesség fogalma a tettességnek a Btá. 20. § (1) bekezdésében meghatározott fogalma alá vonható-e?	119
A Btá. tettes-fogalmának meghatározási módja nem zárja ki azt, hogy a közvetett tettest tettesnek tekintsük	119
A közvetett tettesség tettesként értékelésének tartalmi jellegű jogalapja
A "közvetett" megjelölés használatának célja	120
De lege ferenda nem szükséges a Btá. 20. § (1) bekezdésének kibővítése	122
A közvetett tettesség gondatlanul is megvalósítható	123
A közvetett tettesnek saját elkövetői minőségére vonatkozó tévedése	123
A közvetett tettesség és a Btá. 49. §-ának a biztonsági őrizetre vonatkozó rendelkezése	124
A halmazt szabályai és a közvetett tettesség	124
A magyar büntető ítélkezési gyakorlat lényegében fedi a közvetett tettességre vonatkozó álláspontunkat	124
A társtettesség
Bevezetés	125
Történeti visszapillantás
A komplett és a társtettesség viszonya
A társtettességet túlnyomórészt részességi alakzatként értékelték	126
A társtettesség két alapvető fontosságú vitapontja	128
Tettességi vagy részességi alakzat-e a társtettesség? A részvétel nem részesség. Különböző állásfoglalások a kérdésben
A társtettesség nem sajátos részességi, hanem tettességi alakzat
A társtettesség nem járulékos természetű bűnelkövetési mód
Wlassics Gyula idevágó nézetének bírálata	130
Birkmeyer helyes érvei a társtettesség tettességi jellege mellett	131
A társtettesség elhatárolása a tettességtől	132
A társtettesség és a fizikai bűnsegély elhatárolása	134
A szubjektív irányzat (Buri)
A szubjektív felfogás változatai
A szubjektív teóriáknak már a kiindulópontja is hibás
A szubjektív irányzat főhibája	134
Az objektív teória	137
A társtettességel kapcsolatban a Btá. parifikációs rendszere mellett is merülnek fel megoldásra váró kérdések	140
A közös lelki háttér, mint a társtettesség fogalmának ismérve
A közös lelki háttér hiánya esetén nem lehet társtettességet megállapítani	142
A gondatlan társtettesség kérdése
Minthogy a társtettesség - tettesség, lehet gondatlan alakja is	143
Nincs társtettesség, ha	150
hiányzik a közös lelki háttér	150
nincs közös bűncselekmény. A kettős vagy többes tettesség	150
Megállapítható a társtettesség, ha mindegyik társtettes teljes egészében megvalósította is a bűncselekményt. Wlassics ellenkező nézetének bírálata	150
Az egyik társtettes kísérlete esetén a többi terhére is megállapítható a bűncselekmény kísérletének megvalósulása	152
Elkövethető-e minden bűncselekmény társtettességben?	153
Helytelen az a burzsoá tanítás, amely szerint a delicta propria-t csak a személyes minősültséggel rendelkező személyek követhetik el társtettességben	153
A tiszta mulasztási bűncselekmények nem követhetők el társtettességben	153
Nincs társtettesség, ha annyi külön bűncselekmény jön létre, ahány tettestárs van	154
A "szükségszerű részvétel"-ről kialakult nézet. A "szükségszerű társtettesség" kérdése	155
A szövetkezés	157
A társtettesség értékelése a bűntetéstérdemlőség szempotjából	157
A társtettesség, lényegét tekintve, működő bűnszövetség
A társtettesek társadalmi veszélyessége nagyobb, mint az egyedüli tetteseké	158
A társtettesek büntetésének módja	160
A társtettesség és a Btá. 20. §. (1) bekezdése - A Btá. nem határozza meg a társtettesség fogalmát. Vonatkozik-e a 20. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés a társtettességre?	161
A "vagy részben" kifejezés értelmezési lehetőségei	162
A kifejezés a társtettességre vonatkozik. Erre lehet következtetni	162
A kifejezés a bűncselekmény stádiumaira vonatkozik. Ez ellen az értelmezés ellen szól	163
A kifejezés elsősorban a társtettességre, másodsorban a kísérletre vonatkozik	164
A "vagy részben" kifejezés vonatkozik a többes tettesekre is
A Btá. meghatározásának fölénye a burzsoá törvénykönyvek meghatározásai felett	165
A társtettesség a Btá. rendelkezése értlemében nem részesi, hanem tettesi alakzat	165
A Btá. 20. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés következményei a gyakorlat szempontjából	166
A szovjet büntetőjogtudomány, büntetőtörvény és gyakorlat álláspontja a társtettesség kérdésében	166
A társtettesség kérdésének helytelen rendezése az 1878:V. tv., a régi Btk., általános részében	167
A tettesség, illetőleg a társtettesség és a csoportos bűnelkövetési alakzatok határkérdései
A csoport és a tettestársaság	169
A csoport és tettesetársaság megkülönböztetésének - a minősítésnek - első alapja a részvevők száma
A részvevők számának alsó és felső határa
A társtettesség és a csoportbűntett "átcsapási zónája"	169
A minősítés másik alapja az előzetes egyetértés. Csoportosulás és bűnszövetkezet	171
A csoport részvevőinek elkövetői minősége	172
A "felbujtók és vezetők" minősítése	173
A bűnbandában, bűnszervezetben, bűnszövetségben történő bűnelkövetés	173
A BHO. 232. pont (2) bekezdésében használt "bűnszövetkezet" megjelölés elemzése kérdésünk szempontjából	174
A "bűnszövetkezet" megjelölés tartalmát sem az 1950. évi 24. sz. tvr., sem más jogszabályok nem határozzák meg	174
Több elkövető esetén mikor kell azokat bűnszövetkezeti tagoknak tekinteni	178
A bűnszövetkezet megalakítása magában véve nem büntethető. Ebből a szempontból a jogszabály hiányos	178
Kire szabható ki a minősített büntetés?	179
A bűnszövetkezet minden tagját a minősített büntetéssel kell büntetni, függetlenül attól, milyen módon és mértékben vesz részt a bűncselekmény megvalósításában	180
A súlyosabb minősítés akkor is helyénvaló, ha a bűnszövetkezet egyetlen tagja követi el a bűntettet
A működő bűnszövetkezet esetleg minden tagja büntethető a súlyosabb, minősített büntetéssel	180
Az elemzés és a törvényértelmezés eredményeinek összefoglalása	181
Az ítélkezési gyakorlat vizsgálata	181
A társtettességben elkövetett társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények az esetek túlynomó többségében bűnszövetkezetben elkövetettnek minősülnek a gyakorlat folyamán	187
A banditizmus, mint sajátos bűnelkövetési mód	187
A banditizmus a szervezett bandákban való bűnözés, egyre gyakoribb bűnelkövetési mód	187
A szervezők és vezetők elkövetői minősége	190
Javaslat a kérdés rendezésére de lege ferenda	192
Összefoglalás
A II. részben megismert tettességi formák beleillenek-e a tettességről az I. Fejezetben adott fogalommeghatározásba?	193
Az egyedüli közvetlen tettesre illik a meghatározás	193
A közvetett tettesség esetében két személy vesz részt a bűncselekmény létrehozásában	193
A társtettesek sem vonhatók a tettességről adott fogalom alá. Ezért az utóbbit megfelelően ki kell bővítenünk	198
A tettesség átfogó fogalmának meghatározása	198
Megjegyzések de lege ferenda	198
A Btá. 20. §. (1) bekezdésében foglalt tettes-meghatározás felöleli a közvetlen egyedüli tettesség és a társtettesség tipikus eseteit. Meg elehetne a társtettesség fogalmát is határozni a tettesség mellett	199
A szövetkezés pönalizálása	199
A bűnszövetkezet minősített esetének elhagyása	200
A banditizmust is pönalizálni kellene	200
A szervezők és vezetők büntethetőségéről is kifejezetten kellene rendelkezni	200
A közvetett tettesre a Btá. meghatározása kifejezetten nem vonatkozik. Van lehetőség a Btá. tettes-fogalmának megfelelő kiegészítésére, de erre az ítélkezési gyakorlat szempontjából szükség nincs	201

Témakörök

Dr. Losonczy István

Dr. Losonczy István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Losonczy István könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem