Fülszöveg
- Vegye tudomásul, hogy maga nem olvashat bizalmas jelentéseket!
- Az lehet, de hadd áruljam el, hogy cége biztonsági gyakorlata is hagy némi kívánnivalót maga után. Az előírás szerint ugyebár ilyesmit a kolléga csak saját magának másolhatott volna, ő viszont bedobta hozzám tegnap az anyagot, mielőtt elhúzott volna a kocsmába. ÉS egyébként néhány hete az előző jelentését az ebédlőben találtam meg.
- Miről beszél?! - tört ki a megdöbbent Armanskijból.
- Nyugi! Beraktam az illető páncélszekrényébe.
- Megadta magának az iratszekrénye kódját?! - hörgött Armanskij.
- Nem, nem egészen. De felírta a kombinációt egy papírlapra, és az íróasztalvédő alá dugta a számítógépes jelszavával együtt. Az igazi poén persze az, hogy ez a maga privát detektívnek nevezett alkalmazottja teljesen használhatatlan jelentést készített. Nem derítette ki, hogy az a pacák súlyos adósságokat halmozott fel különböző szerencsejátékokon, hogy úgy szippantja magába a kokaint, mint a porszívó, és hogy a barátnője...
Tovább
Fülszöveg
- Vegye tudomásul, hogy maga nem olvashat bizalmas jelentéseket!
- Az lehet, de hadd áruljam el, hogy cége biztonsági gyakorlata is hagy némi kívánnivalót maga után. Az előírás szerint ugyebár ilyesmit a kolléga csak saját magának másolhatott volna, ő viszont bedobta hozzám tegnap az anyagot, mielőtt elhúzott volna a kocsmába. ÉS egyébként néhány hete az előző jelentését az ebédlőben találtam meg.
- Miről beszél?! - tört ki a megdöbbent Armanskijból.
- Nyugi! Beraktam az illető páncélszekrényébe.
- Megadta magának az iratszekrénye kódját?! - hörgött Armanskij.
- Nem, nem egészen. De felírta a kombinációt egy papírlapra, és az íróasztalvédő alá dugta a számítógépes jelszavával együtt. Az igazi poén persze az, hogy ez a maga privát detektívnek nevezett alkalmazottja teljesen használhatatlan jelentést készített. Nem derítette ki, hogy az a pacák súlyos adósságokat halmozott fel különböző szerencsejátékokon, hogy úgy szippantja magába a kokaint, mint a porszívó, és hogy a barátnője egy segélyszolgálatnál keresett menedéket, miután a pasi egyszer szarrá verte.
Stieg Larsson (1954-2004)
A tekintélyes stockholmi politikai-társadalmi folyóirat, az Expo főszerkesztője volt tizenöt éven át. Ezt megelőzően hírügynökségi munkatársként dolgozott. Világszerte ismerték és elismerték mint az antidemokratikus, szélsőjobbos és náci mozgalmak egyik vezető szakértőjét. Több tanulmánykötetet írt e témakörben. Váratlanul halt meg, nem sokkal azelőtt, hogy egyetlen regénye, a páratlanul sikeres Millennium trilógia első kötete megjelent.
Negyven éve történt. Az agg milliárdos elveszítette unokahúgát, akit gyermekeként szeretett. S azóta is, évről évre, valaki - mintha az őrületbe akarná kergetni - minden születésnapján emlékezteti az idős urat arra a tragikus napra... Az évek óta tartó nyomozás új lendületet kap, amikor a férfi felfogad egy vesztes sajtóper után állás nélkül maradt, rámenősnek tűnő újságírót, hogy kísérelje meg az igazság kiderítését, hiszen sokan élnek még a rokonságból, akik akkor ott voltak. A gyilkosnak köztük kell lennie... Ugyanakkor egy jó hírű magánnyomozó-iroda munkatársnője rááll az újságíróra, s szinte mindent kiderít róla, ahogyan mások sem bízhatnak abba, hogy titkuk rejtve marad a kivételes tehetségű, tetovált lány előtt.
Stieg Larsson Millennium trilógiája, amelynek első kötetét tartja kezében az olvasó, minden idők legnagyobb svéd krimisikere. Milliók olvassák világszerte. Ahogyan a francia Le Nouvel Observateur írta: Több mint egy regény, függővé tesz!
Vissza