A tételes jog alapelvei és vezéreszméi I.

Tartalom

Bevezetés. A jogbölcsészet fogalma s művelésének irányai.
1. §. A modern jogbölcsészet fogalma, feladata és elnevezése ......... 1
2. §. A jogbölcsészet létjogosultsága és jelentősége .............. 9
3. §. A jogbölcsészet mint önálló tudomány jellege és helye a tudományok közt .... 15
4. §. A jogbölcsészet viszonya rokontudományaival .................. 24
5. §. A jogbölcsészet rendszere és módszere. A jogbölcsészet tudományos
kidolgozásának főirányai (iskolái) és módjai...................3 38
Első könyv. A jogbölcsészet kifejlődésének történelme.
6. §. A jogbölcsészet történetének jelentősége és beosztása - ...... 50
I. cím. A jogbölcsészet kezdetleges kora.
Az ókori keleti népek jogbölcsészete.
7. §. Áttekintés .................................................. 55
8. §. A régi egyiptomiak, a babyloniaiak és assyrok jogbölcsészete ... 56
9. §. Az indek, a perzsák és a feniciaiak jogbölcsészete............... 60
10. §. A kinaiak és az izraeliták jogbölcsészete......................... 62
II. cím. A jogbölcsészet fejlődésének megindulása.
A görög és római jogbölcsészet.
11. §. Áttekintés ..........|...........................................................68
12. §. A görög jogbölcsészet kezdetleges és ifjú kora....................................69
13. §. A görög jogbölcsészet fénykora. Platón és Aristoteles......... 72
14. §. A görög jogbölcsészet aggkora. A stoicizmus és az epikureizmus 84
15. §. A római jogbölcsészet.................................................87
16. §. A görög és római jogbölcsészet eredményeinek összefoglalása ... 94
A jogbölcsészet átmeneti kora.
A keresztyénség befolyása az európai jogbölcsészet fejlődésére.
17. §. Áttekintés. A keresztyén vallás és erkölcs jelentősége a jogbölcsészetben ..... 95
18. §. A keresztyén egyházi atyák és a római katholicizmus jogbölcsészete. Augustinus, Aquinói Tamás.............................. 97
19. §. Az államhatalom felszabadítása a ker. egyház felsőbbsége alól.
Az állambölcsészet függetlenítése a theológiától. Dante, Occam,
Machiavelli .......................................... 104
20. §. A reformáció jelentősége a jogbölcsészetben. A protestantizmus
jogbölcsészete. A zsarnokellenes írók (Tyrannomachi)............ 109
21. §. A keresztyén jogbölcsészet eredményeinek összefoglalása ...... 118
IV. cím. A jogbölcsészet önállósulása és megerősödése.
Az újkori jogbölcsészeti iskolák megalakulásának kora.
22. §. A jogbölcsészet önállósulása. Áttekintés az újabbkori jogbölcsészeti iskolákon.............................. ............ ...... 114
23. §. A racionalista természetjogi iskola megalakulása. Grotius, Spinoza
és a német természetjogi iskola .........................H 116
24. §. Az angol tapasztalati (szenzualista) iskola megalapítása. Hobbes,
Locke, Smith ............................................... 126
25. §. A tételes jogbölcsészeti iskola. A felvilágosodás jogbölcsészei.
Bodin, Montesquieu, Rousseau, az encyklopedisták ............ 138
26. §. A kisebb iskolák. A hittani, a jogtörténet-bölcsészeti iskola és az
utópista szocializmus megalapítása. Cocceji, Vico, Morus ...... 153
27. §. A jogbölcsészet haladása és eredményei aXVII. és XVIII. században 161
V. cím. A jogbölcsészet teljes kifejlődése.
A) A legújabbkori jogbölcsészeti iskolák virágzási kora.
28. §. A jogbölcsészet legújabb kora. Az iskolák csoportosítása ............163
29. §. Az észjogi iskola, a) A szubjektív észjog. Kant, Fichte..................165
30. §. Folytatás, b) Az objektív (abszolút) észjog. Schelling, Hegel ...........175
31. §. Folytatás, c) Az "utolsó" észjogi rendszerek. Krause, Ahrens,
Trendelenburg................................................. 183
32. §. Az észjog hódítása a legújabbkori jogbölcsészeti irodalomban. A
francia, olasz és a magyar észjogi iskola .................... 190
33. §. A hittani iskola. De Maistre, Haller, Stahl..................... 196
34. §. A szociológiai iskola. 1. A pozitivizmus és a szociológia megalapítása. Comte ............................................ 201
35. §. Folytatás. 2. A szerves fejlődéstani vagy az élettani szociológiai iskola.
Spencer ............................................. 207
36. §. Folytatás. 3. A gazdasági szociológiai, illetőleg szocialista iskola.
Saint-Simon, Fourier, Proudhon, Marx ........................................214
37. §. A tételes jogbölcsészeti iskolák, a) A történeti iskola. Hugó, Savigny 225
38. §. Folytatás, b) A hasznossági iskola. Bentham, Mill Stuart ........229
39. §. Folytatás, c) Az általános jogtudományi iskola úttörői. Az angol
analytikai iskola (Austin), Maine, br. Eötvös J................ 239
40. §. A legújabbkori jogbölcsészet eredményeinek áttekintése......... 246
VI. cím. Folytatás. B) A jogbölcsészet jelen állapota.
A jogbölcsészet mai irodalma a nevezetesebb kulturállamokban.
41. §. Áttekintés .......................................... ... 247
42. §. A német jogbölcsészeti irodalom jelen állapota ............... 249
43. §. a) A természetjogi és hittani iskola. Cathrein....................................249
44. §. b) A modern észjogi vagy új idealista iskola 1. Az új Kantianusok. A helyes jog (Stammlör) és a szabad jog....................................253
45. §. Folytatás. 2. Az új Hegelianusok, vagy az idealista történeti iskola. Dahn, Lasson, Kohler, Berolzheimer ......................................265
46. §. c) A szociologiai iskola. Gumplowitz, Kuhlenbeck, Stein L.. ... 280
47. §. d) A szocialista iskola. Menger ...........................................292
48. §. e) A modern tételes jogbölcsészeti iskola. 1. A szociálutilitarizmus- Jhering .......................................295
49. §. Folyt. 2. A lélektani iskola. Wundt, Jellinek ....................................307
50. §. Folyt. 3. Az általános jogtudományi iskola. Merkel, Binding,
Bierling, Schmidt, Post, Makarewitz ....................................317
51. §. A francia jogbölcsészet! irodalom jelen állapota. Rothe, Boistel,
Fouillée, Tarde .......................................... ... 338
52. §. Az angol jogbölcsészeti irodalom jelen állapota. Holland, Miller, Kidd ...........350
53. §. Az olasz jogbölcsészet jelene. Carle, Vaccaro, Loria, Bovio, Vanni 355
54. §. Más idegen kulturállamok jogbölcsészeti irodalma ........................364
55. §. A magyar jogbölcsészeti irodalom jelen állapota..............................369
56. §. a) A természetjogi és hittani iskola. Esterházy ..............................370
57. §. 6) A modern észjogi vagy új idealista iskola. Concha, Kuncz 377
58. §. c) A szociológiai és a szocialista iskola. Jász, Méray-Horváth,
Pikler, Somló, Pollák.................................................................388
59. §. d) A modern tételes jogbölcsészeti iskola. Pulszky, Beöthy Leo,
Kunz Jenő............ ................................................................................426
60. §. A mai jogbölcsészet eredményeinek áttekintése. Saját álláspontunk.
A munka második kötetének programmja ......................................448

Témakörök