A testnevelés és sporttudomány pedagógiai alapjai

Tartalom

I. TANTÁRGYUNK. MIÉRT ÉS HOGYAN HASZNOS?
I.1. ELKEZDJÜK PEDAGÓGIAI TANULMÁNYAINKAT (ÉS EGÉSZ ÉLETÜNKBEN FOLYTATJUK...) 9
I.2. CÉLKITŰZÉS 9
I.3. TANTÁRGYUNK TUDOMÁNYOS ALAPJAI 10
I.3.1. Testnevelési és sporttudományi pedagógia 10
I.3.2. Az általános pedagógia "belső szerkezete" 12
I.3.3. A testkulturális pedagógia alapjainak kiemelt tudományos komponensei 15
I.4. A "HÁLÓ MODELL" (A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS VISZONYAIK.) 21
II. A NEVELÉS FOGALMÁNAK VÁZLATOS TÖRTÉNETE 29
II.1. A NEVELÉS KIALAKULÁSA 29
II.2. AZ ÓKORI KELET BIRODALMAI (KÍNA, ASSZÍRIA, BABILÓNIA, EGYIPTOM) 32
II.3. A SPÁRTAI ÁLLAM 32
II.4. ATHÉN 33
II.4.1. A szofisták 34
II.4.2. Szókratész (és az etikai intellektualizmus) 34
II.4.3. Platón 35
II.4.4. Arisztotelész (és modellje) 35
II.5. NÉHÁNY PILLANTÁS A RÓMAI NEVELÉSRE 40
II.6. A FEUDALIZMUS KORA A NEVELÉSRŐL 40
II.6.1. "Klasszikus" feudalizmus 40
II.7. A "FELBOMLÓ" FEUDALIZMUS 42
II.7.1. Reneszánsz elmélkedők a nevelés lényegéről 42
II.7.2. A korai utópista szocialisták: Morus, Campanella 44
II.7.3. A reformáció-ellenreformáció 44
II.8. A POLGÁRI FEJLŐDÉS KEZDETI SZAKASZÁNAK ELMÉLKEDŐI A NEVELÉS MIBENLÉTÉRŐL 45
II.8.1. Comenius 45
II.8.2. Apáczai Csere János 46
II.8.3.John Locke 47
II.8.4. Helvetius és Diderot a nevelés és a társadalmi gyakorlat viszonyáról: a "körforgás "-elmélet 48
II.8.5. Jean Jacques Rousseau 49
II.8.6. Pestalozzi 51
II.8.7. Későbbi utópista szocialisták. Owen 53
II.8.8. Herbart 53
II.8.9. Az orosz forradalmi demokraták tevékenységelvű nevelésfelfogása 55
II.8.10. Usinszkij 56
II.8.11. Tolsztoj a nevelés és a művelés viszonyáról 57
II.8.12. Marx és Engels 57
II.9. A REFORMPEDAGÓGIA 59
II.9.1. A funkcionális pedagógia 59
II.9.2. Az "Új nevelés" 60
II.9.3. A munkaiskolák. Kerschensteiner 60
II.9.4. A pragmatizmus, Dewey 61
II.10. A SZOVJET (OROSZ) NEVELÉS KLASSZIKUSA: MAKARENKO 61
III. A PROFESSZIONISTA ÉS AZ AMATŐR NEVELÉS 63
III. 1. A NEVELÉS LÉNYEGES JEGYEI A NEVELÉS FOGALOMTÖRTÉNETE ALAPJÁN 63
III.2. A NEVELÉS FOGALOM TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE 64
IV. CÉLTAN I. RÉSZ: CÉLELMÉLETI TANULMÁNYAINK TÁRGYKÖREI, A CÉL SZEREPE A NEVELÉSBEN 68
IV.I. CÉLELMÉLETI TANULMÁNYAINK TÁRGYKÖREI 68
IV.2. A CÉL SZEREPE A NEVELÉSBEN 69
IV.2.1. A fogalmak: cél-nevelési cél-célrendszer(ek) 69
IV.2.2. A cél egységesít. A cél regulái 70
IV.2.3. A cél létrehoz, megvalósul 72
V. CÉLTAN II. RÉSZ: ÉRTÉKELMÉLETI ALAPVETÉS 74
V.1. A TÉMA GYAKORLATI JELENTŐSÉGE: A PEDAGÓGIAI TÉNY: ÉRTÉKTÉNY 74
V.2. A PEDAGÓGIAI TÉNY(EK) FOGALMA 75
V.3. AZ ÉRTÉKPROBLÉMA. ALAPFOGALMAK ÉS KÉT LEHETSÉGES MEGOLDÁS 76
VI. CÉLTAN III. RÉSZ: ESZMÉNY ÉS CÉL. VÁGYAK ÉS REALITÁSOK, C ÉS C VISZONYA 79
VI.1. A CÉL ÉS AZ ESZMÉNY 79
VI.2. MINDMÁIG HATÓ CÉLESZMÉNYEK 80
VI.2.1. A feudalizmus korszaka. A "szent ember", a 'lovag", a "szorgalmatos polgár" és az "alázatos jobbágy" 82
VI.2.2. A felbomló feudalizmus korának céleszményei: "Uomo universale". "Mindenki mindent!" 82
VI.2.3. A polgári társadalom felívelő szakaszának gondolkodói. "Mindenkinek mindent" A boldogság. A gentleman. A szabad ember. Az emberiesség. Az erényesség. A (forradalmi) cselekvő ember 83
VI.2.4. Reformpedagógiai áramlatok a nevelés céljáról 86
VI.2.5. A nevelési cél problémája iránti fokozott érdeklődés a jelenkori pedagógiában 8
VI.3. C1 ÉS C2 VISZONYA: A CÉLELTÉRÉS ÉS JELENTŐSÉGE 89
VII. CÉLTAN IV. RÉSZ: A CÉLRENDSZER ÉS AZ ESZKÖZRENDSZER ÖSSZEFÜGGÉSE : 90
VII.1. AZ ÖSSZEFÜGGÉS LÉNYEGE
VII.2. PROBLÉMATÖRTÉNETI UTALÁSOK 92
VIII. A TAXONÓMIAI GONDOLKODÁS 94
IX. A SPORT ÁLTALI NEVELÉS LEHETŐSÉGEI, KORLÁTAI 97
IX. 1. ALAPÖSSZEFOGÁS: K - B - T 97
IX.2. A TESTKULTÚRA ÚN. BELSŐ FELTÉTELEINEK ÉRTÉKELÉSÉRŐL (B) 98
IX.3. A KÜLSŐ FELTÉTELEK "MEGSZERVEZÉSE": MINÉL NAGYOBB KÍNÁLATOT (K)! (T)1 99
X. SZEMÉLYISÉG ÉS SZEREP A SPORTOLÁSBAN 101
X.1. TESTNEVELŐ TANÁROK ÉS EDZŐK SZEREPJELLEGZETESSÉGEI 101
X.2. A SPORTOLÓ, A TANULÓ 111
X.2.1. Néhány történeti utalás 111
X.2.2. A tanulói (sportolói) személyiség "elmélete" 122
XI. AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS ÉS A TANÍTVÁNY VISZONYA 124
XI.1. MEGHATÁROZÁS, SZEMPONTOK, STÍLUSOK 124
XI.2. A PEDAGÓGUS-TANÍTVÁNY VISZONY PROBLÉMATÖRTÉNETÉBŐL 125
XI.2.1. A rabszolgatartó társadalmak 125
XI.2.2. Nevelő-tanítvány viszony a feudalizmus korában 127
XI.2.3. Pedagógiai alaphelyzetek a felbomló feudalizmus korszakában 128
XI.2.4. A polgári fejlődés kezdeti szakasza a nevelő-tanítvány viszonyról 129
XI.2.5. Utalás a reformpedagógiai irányzatok felfogására a nevelő-tanítvány viszonyról 133
XI.2.6. Összefoglalás. A történetből kigyűjthető viszony-helyzetszabályozó elvek 135
XII. A SPORTKOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI 137
XII.1. "PUSZTA KÉZZEL" ESZKÖZTELEN 137
XII.2. A KÖZVETLEN EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ JELENSÉGVILÁGA 138
XII.3. A TANÁR ÉS AZ EDZŐ BESZÉDE 139
XII.4. A SPORTSZAKEMBER NEM VERBÁLIS KÖZLÉS LEHETŐSÉGEI A KÖZVETLEN KOMMUNIKÁCIÓBAN 145
XIII. A TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTUDOMÁNYI PEDAGÓGIAI TECHNOLÓGIA LÉNYEGE 146
XIII.1.TECHNOLÓGIA A TESTNEVELÉSBEN ÉS A SPORTBAN 146
XIII.2. A SPORT ÉS TESTNEVELÉS TECHNOLÓGIÁJÁNAK LEGÁTFOGÓBB ÉRTELMEZÉSE 146
XIII.3. AZ OKTATÁSTECHNOLÓGIA ÉRTELMEZÉSE A TESTNEVELÉS ÉS SPORT GYAKORLATÁBAN 148
XIII.4. MÓDSZERELVEK, MÓDSZEREK 151
XIII.4.1. A munkáltató és a játékos stratégia 151
XIII.4.2. A tudatformálás stratégiája 153
XIII.4.3. Az érzelmek, attitűdök fejlesztése és a szerepformálás 153
XIV. A NEVELÉS TARTALMA 156
XIV.1. A TARTALOM CÉLJELLEGE ÉS ESZKÖZJELLEGE 156
XIV.2. A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT (A NEVELÉS) TARTALMÁNAK DEFINÍCIÓJA 157
XIV.3. NÉHÁNY MODERN ELV A NEVELÉS ÉS OKTATÁS TARTALMÁHOZ 158
XV. A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT SZERVEZETI KERETEI ÉS SZÍNTEREI 161
XV.1. ÖSSZEFÜGGÉSEK, PROBLÉMAFELVETÉS, MEGHATÁROZÁSOK 161
XV.2. A NEVELÉSI SZÍNTEREK ÖSSZEFÜGGÉSE A GYAKORLATBAN 163
XV.3. A NEVELÉS MEGSZERVEZÉSE 165
XV.3.1. A történeti tanulságok összefoglalása 165
XV.3.2. A szervezeti forma megválasztása értékválasztás 166
XVI. AZ OKTATÁS-NEVELÉS MÓDSZEREINEK ÉS A MÓDSZER FOGALMÁNAK TÖRTÉNETI ALAKULÁSÁRÓL 167
XVI.1.A MÓDSZERFOGALOM FELTÉTELEI. AZ ŐSTÁRSADALOM "NEVELÉSI" MÓDJA 167
XVI.2."MÓDSZEREK" A RABSZOLGATARTÓ TÁRSADALMAK NEVELÉSÉBEN 168
XVI.3. NEVELÉSI-OKTATASI MÓDSZEREK A FEUDALIZMUS KORÁBAN 170
XVI.4. NEVELÉSI MÓDSZEREK A FELBOMLÓ FEUDALIZMUS KORÁBAN 171
XVI.5. A POLGÁRI FEJLŐDÉS KEZDETI SZAKASZÁNAK GONDOLATAI A NEVELÉSI MÓDSZEREKRŐL. A MÓDSZERFOGALOM KIALAKULÁSA 172
XVI.6. RENDSZEREZŐ KÖZBEVETÉS 178
XVI.7. UTALÁS A HERBARTIÁNUS MÓDSZERFOGALOM UTÓÉLETÉRE 178
XVI.8. UTALÁS A REFORMPEDAGÓGIA, ILL. A MODERN POLGÁRI PEDAGÓGIA MÓDSZERFOGALMÁRA 179
XVI.9. UTALÁS A MODERN (KORTÁRS) PEDAGÓGIA MÓDSZERFOGALMÁRA 181
XVII. FÜGGELÉKEK 183
XVII.1. FÜGGELÉK: MIÉRT VAN SOKFÉLE, EGYSZERRE ÉRVÉNYES NEVELÉSFELFOGÁS (A TESTKULTÚRÁN "BELÜL" IS) 183
XVII.2. FÜGGELÉK: AZ OLIMPIAI ESZME (RÉSZLETEK AZ OLIMPIAI CHARTÁBÓL) 184
XVII.3. FÜGGELÉK: A NEVELÉSI FOLYAMAT SZERKEZETE 186
XVII.4. FÜGGELÉK: Az OKTATÁSI FOLYAMAT SZERKEZETE 187
XVII.5. FÜGGELÉK: TÉZISEK A TESTKULTÚRA ÉS AZ EGYETEMES KULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSÉRŐL 189
XVII.6. FÜGGELÉK: A REKREÁCIÓ FOGALMA 190

Témakörök