A területi revízió jogi alapjai

Előszó

Részlet:

"Nincs talán a világon még egy nemzet, amely politikai küzdelmeit annyira a jog alapján igyekszik megvívni és politikai törekvéseit jogi érvekkel alátámasztani, mint a magyar. Miként a török hódoltság korában Werbőczy Hármas Könyve tartotta fenn a három részre darabolt ország nemességében az ugyanahhoz a nemzethez való tartozandóság tudatát, miként a szabadságharc leveretése után a jogfolytonosság eszméje volt a magyar politika vezércsillaga és később a kiegyezés művét lehetővé tévő formula, úgy a Trianonban szétszakított magyarság is a Nemzetek Szövetsége Egyezség-okmányainak 19. cikkében és a békeszerződések revíziójának lehetőségét biztosító nemzetközi jogszabályokban találta meg azt a horgonyt, amelyen feltámadásának hitét és reményét megrögzítheti. Nem fegyverrel, hanem a nemzetközi jog törvénykönyvével a kezünkben akarjuk a rajtunk esett igazságtalanságot jóvátétetni és helyünket a nap alatt biztosítani.
Előadásom célja az, hogy röviden, szinte dióhéjban mutassam be azokat a nemzetközi jogszabályokat, amelyekre a trianoni békeszerződés területi határozmányainak megváltoztatására irányuló küzdelmünkben támaszkodhatunk és ismertessem azt a jogi helyzetet, amely a revízió kérdésében ma adva van. Előadásom tárgya jogi lévén, feladatom nem lehet az, hogy a kitűzendő politikai célokat és az azokhoz vezető utat vizsgáljam, hanem csakis a revízióra vonatkozó tételes nemzetközi jogszabályokat fogom bemutatni, szárazon és tárgyilagosan, úgy, amint azok a hatályban lévő nemzetközi jog forrásaiból meríthetők és azokat jogászi, tudományos meggyőződésemmel magyarázom." Vissza