A területi levéltárak fondjegyzékei 12.

Előszó

A LEVÉLTÁR RÖVID TÖRTÉNETE

Ahogy az egykori nemesi vármegyék levéltárai általában, Nógrád megye levéltára is az idők során egyre szűkebbnek bizonyult alispáni és nótáriusi levelesládából nőtt ki: a nemesi közgyűlések jegyzőkönyveit és iratait eleinte az alispán, majd az alispán és nótárius együttesen, utóbb - mintegy három évszázadon át - a nótárius őrizte és gondozta, legtöbbször saját kúriájában, ritkábban - főleg veszélyek idején - a megye székhelyén. A legrégibb vármegyei nótárius, akiről adatunk van /1472-ből/ Huszthy Gergely mester; a XVI. századból Berényi András /1557/ , Polthári Soós János /1577/ és Zthrucz Ferenc /1597/ nótáriust ismerjük. A megye közgyűléseit 1544-ig Balassagyarmaton tartotta, majd a török elől északra menekült, s a hadihelyzetnek megfelelően előbb Fülekre, majd Zólyomba /Zólyom, Besztercebánya/, innen ismét Fülekre, Losoncra, Gácsra és Szécsénybe költözött. A legrégibb jegyzőkönyvekről és iratokról a XVI. század végéről /1597/ tudunk: Lépes István nótárius /1596/ gondatlansága folytán elveszett a vármegye addigi jegyzőkönyve /esetleg kettő is/. Az iratok, valamint a későbbi jegyzőkönyvek - a mindenkori nótáriust követve - ezután is sokat vándoroltak, Turóc megyét is megjárták Ruttkay János nótárius /I600-I6II ?/ nyomában; rajta kívül a XVII. századból Barna György /l622/, Divéky András /1632- 1636/, Komjáthy Ábrahám /1637-1639/, Madách János /1647?1656/, Bezegh György /1661-1670/ Duló György /l67o-l67L/ és Gyürky Pál /1676-1682/ nótáriusról tudunk, • A vármegye iratai 1682-ben, néhány ládába csomagoltan, ismét Fülek várába kerültek, ahol - miután Thököly erdélyi és török csapatok segítségével elfoglalta és elpusztította a várat - zömmel tűzvész martalékává lettek. Elpusztult a vármegye egész XVI. századi s jórészt a XVII, századi iratanyaga is, de sikerült megmenteni a XVII. századi protocollumok jelentős hányadát /1697-től/, valamint 16140-től szórványosan, l66o-tó.l folyamatosan az iratokat. A vármegye utólag felelősségre vonta Gyürky Pál nótáriust, akinek igazolnia kellett magát, hogy az ostrom előtt nem állt módjában az iratokat biztonságos helyre költöztetni, s így nem terheli felelősség, miről a megye 1684-ben bizonyítványt is adott ki részére. A megmaradt anyagot * egyébként Gács várában, majd 1718-tól Losoncon őrizték. A XVII. század vége s a XVIII. század időszakából Gyürky István /l684/, Kajaly Pál /1684/, majd Ráday Pál /az 17oo-as évek elején/, Dobay László/l71o Radványi Ferenc /1714/, Gyürky István /l725/, Prónay Pál /l74o/, Darvas József /1751/, Szent-Iványi Ferenc /1763/ és Muslay Antal /1769/ nótárius működéséről vannak adataink. A XVIII. század második felében a megyegyűlések helye Szügy község lett, itt épült fel 1763-ban a megye első székháza, amelyben a levéltár is helyet kapott. A szügyi megyeháza utóbb szűknek mutatkozván, a vármegye levéltárastul visszaköltözött Balassagyarmatra /l785-ben/, ahol egy laktanyát ürítettek ki részére. Vissza