A területfejlesztés földrajzi alapjai

Tartalom

Előszó (Pap Norbert) 9
A földrajzi tér és jellemzői (Pap Norbert) 11
Bevezetés 11
A nagy földrajzi gondolatrendszerek térfelfogása 11
Napjaink néhány élő térkategória-rendszere Magyarországon 14
Összegzés 20
Irodalom 20
Hajdú Zoltán: A terület- és településfejlesztés története 21
Bevezetés 21
Az államok történetileg változó viszonya a területiséghez és a településekhez 21
A terület- és településfejlesztés tudományos megalapozása, iskolái 23
Állami terület- és településfejlesztés a két világháború között 27
Általános tendenciák 27
Az USA területfejlesztési sajátosságai 27
Nagy-Britannia 28
Franciaország 28
Németország 29
A Szovjetunió egyedi sajátosságai 29
Magyarország 30
A terület- és településfejlesztési tevékenységek változásai 1945 után 31
Általános sajátosságok 31
Az USA 31
Nagy-Britannia 32
Franciaország 32
Német Szövetségi Köztársaság 33
A szocialista országok sajátosságai 34
Magyarország 34
Az Európai Gazdasági Közösség regionális politikája 35
Összegzés 36
Irodalom 37
Hajdú Zoltán: A földrajzi nihilizmus, a földrajzi determinizmus és a földrajzi posszibilizmus 39
Bevezetés 39
A filozófiai válaszok folyamatos történeti újraértékelődése 39
A modern nemzetközi földrajztudomány kapcsolat felfogásának a változásai 43
A magyar földrajzi felfogások alakulása 45
Cholnoky Jenő: a „determinista" 46
A „posszibilista", részben „nihilista" Czirbusz Géza 47
Dékány István: a „posszibilista" 48
Összegzés 52
Irodalom 53
Tóth József: A lokalitás és a globalitás kérdéséről 57
Bevezetés 57
Három elméleti megfontolás 57
A termelőerők fejlődésének ágazati és területi aspektusa 57
A földrajzi környezet és a társadalmi-gazdasági tér értelmezése 59
A fizikai és társadalmi-gazdasági tér kapcsolata 61
A globalitás értelmezése 62
Időbeni aspektus 62
Területi aspektus 62
Ágazati aspektus 62
A lokalitás értelmezése 63
Időbeni aspektus
Területi aspektus 63
Ágazati aspektus 64
Locus-típusok 64
A regionalitás 64
A regionalitás értelmezése 64
A lokalitás és a regionalitás 65
A regionalitás és a globalitás 65
Időbeliség 66
Összegzésként: a globalitás és lokalitás kölcsönhatása 66
Irodalom 66
Szabó-Kovács Bernadett: A környezeti változások hatása a társadalomra Magyarországon 69
Bevezetés 69
A felszín, mint a társadalmi tevékenység színterének változása 69
A Vízhálózat változásainak hatása 71
Magyarország környezeti állapotának változása 72
A környezet tagozódása és a társadalmi vonatkozásaik 75
A természeti környezet 75
Az épített (mesterségesen létrehozott) környezet 76
Mentális környezet 77
A környezetváltozás egészségügyi vonzatai 78
Környezetszennyezés okozta egészségkárosodás 79
Szív- és érrendszeri megbetegedések 80
Daganatos megbetegedések 80
Erőszakos halálok 81
Légúti betegségek 81
Környezeti elemek változásának hatása az emberi egészségre 81
Levegőminőség-változás hatása az egészségre 81
Vizek állapotának változása az egészségre 82
A talaj mennyiségi és minőségi változása az emberi egészség szempontjából 82
Az épített környezet változásának társadalmi hatása 82
A környezet állapotának változása a társadalom működésére 84
Környezeti változások által okozott hatások elleni társadalmi tiltakozások, konfliktusok 84
Az ökológiai mozgalmak 85
A környezetvédelem intézményesülésének folyamata 86
Összegzés 87
Irodalom 87
Hajdú Zoltán: Az emberiség nagy környezet-átalakító törekvései 89
Bevezetés 89
A természet átalakításának történeti folyamatai, nemzeti és nemzetközi összefüggései 90
A történetileg változó kérdésfelvetések és válaszok 90
A természetátalakítás kínai sajátosságai 91
A hollandok tengerpart-átalakító tevékenysége 92
Az USA természetátalakító tevékenységének főbb vonásai 94
A természetátalakítás sztálini tervei 95
A nagy- és a kis magyar természetátalakítás 96
A „nagy magyar természetátalakítás" a XVIII. századtól 1914-ig 96
A „kis" magyar természetátalakítás 97
Összegzés 106
Irodalom 107
Reményi Péter: Nagytérségek az európai területfejlesztési dokumentumokban 109
A területfejlesztés és a tér kapcsolata 109
A tér és a térkategóriák 109
A NUTS rendszerről röviden 111
Fontosabb európai területfejlesztési dokumentumok és hálózatok 111
Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP) 111
Study Programme on European Spatial Planning (SPESP - Az európai területi tervezés
programtanulmánya) 112
European Spatial Planning Observation Network (ESPON - Európai tervezési megfigyelő
hálózat) 113
Regionális Tervezésért Felelős Miniszterek Európai Konferenciája (CEMAT) 114
Az INTERREG program speciális térkategóriái 117
Az INTERREG B, mint az európai területfejlesztés területi makrostruktúráinak kialakítója 120
Alpine Space - Az Alpok térsége 120
Archimed - Közép- és Kelet-Mediterráneum 122
Atlantic area - Az Atlanti térség 125
Célok és tevékenységek 125
Baltic Sea Region - A Balti-tengeri régió 126
CADSES - Central, Adriatic, Danubian, South-Eastern European Space - Közép-, Adriai-, Dunai-, Délkelet-Európái tér 128
Northern periphery - Az Északi Periféria 130
North Sea Region - Az Északi-tengeri Régió 132
South West Europe - Délnyugat-Európa 133
North West Europe - Északnyugat-Európa 134
Western Mediterranean - Nyugat-Mediterráneum 136
Azori-szigetek, Madeira, Kanári-szigetek 139
Összegzés 139
Irodalom 140
Pap Norbert: A területfejlesztés területi keretei Magyarországon 141
Bevezetés 141
A Kárpát-medence, mint a területfejlesztés területi kerete 141
Magyarország regionális tagozódása 142
A területfejlesztés terei alkalmi terek - a programrégiók szerepe 146
A területfejlesztési politika kistérségi célterületei Magyarországon 146
Különböző földrajzi és természeti adottságú térségek típusai 149
Határmenti térségek 149
Környezeti szempontból különösen veszélyeztetett térségek 149
A kistérségek tipológiái 149
A térszerkezetben elfoglalt sajátságaik, helyük szerint 149
Ágazati, vagy népesedési adottságok szerint tipizálható markáns területek 151
Településstruktúra szerinti tipizálás 151
Fejlesztési cél szerinti tipizálás 151
A minimális méret kérdése 151
A központok száma szerinti osztályozás 152
Összegzés 152
Irodalom 153
Kőszegfalvi György - Pap Norbert: Az infrastruktúra fejlesztésének néhány kérdése 155
Bevezetés 155
Az infrastruktúra fogalma, csoportosítása 155
Hazánk infrastruktúrája, infrastrukturális ellátottsági viszonyai 158
Az infrastruktúra-fejlesztés célja, eszköz- és intézményrendszere 162
Irodalom 164
Golobics Pál - Merza Péter: Térkapcsolatok és határtérségek 165
A nemzetközi regionális együttműködés kialakulása, az együttműködés elvi alapjai 165
A határmenti együttműködés 166
Az együttműködés főbb típusai 167
A határmenti együttműködés földrajzi alapjai a magyar taggal rendelkező eurorégiók esetében 169
EuRégió West/Nyugat Pannónia 169
Hármas Duna-vidék Eurorégió 171
Vág-Duna-Ipoly Eurorégió 172
Ipoly Eurorégió 173
Neogradiensis Eurorégió 173
Kárpátok Eurorégió 174
Duna-Kőrös-Maros-Tisza Eurorégió 176
Duna-Dráva-Száva Eurorégió 175
Dráva-Mura Eurorégió 179
Irodalom 180
A kötet szerzőinek életrajza 181
Ábrákjegyzéke 183
Táblázatok jegyzéke 185

Témakörök