Előszó
A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1996. március 19-én fogadta el a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényt, amely az ország történetében először határozza meg törvényi szinten a hazánkban folyó területfejlesztési tevékenység kereteit, annak intézményrendszerét, a különböző szintű államigazgatási szervek, valamint az önkormányzati társulások feladatait, az eszközrendszer fő elemeit, megteremtve ezzel az átfogó, a piacgazdasághoz alkalmazkodó területfejlesztési tevékenység feltételeit.
A törvényben előírt feladatoknak megfelelően készült el az Országos Területfejlesztési Koncepció, amely az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum. E dokumentum meghatározza a hosszú távú átfogó fejlesztési célokat, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, továbbá információkat biztosít az ágazati- és kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára.
A törvény és a koncepció, mint a hazai területfejlesztés és területrendezés alapdokumentumai, céljaikat és feladataikat több megyét átfogó régiókra, vagy speciális módszerekkel lehatárolt beavatkozási térségtípusokra határozzák meg. Mind a fejlesztési, mind pedig a rendezési szabályozás alaptézise a közép szintű - megyei, regionális - tervek, koncepciók és programok elkészítése.
A decentralizált tervezés, döntéshozás nagyfokú szakmai önállóságot követel meg a regionális fejlesztés különböző területi szintjein tevékenykedő szereplőktől, irányítóktól és végrehajtóktól ahhoz, hogy a térségi és helyi kezdeményezések összhangba kerüljenek az országos ágazati és horizontális célkitűzésekkel. Ennek egyik módszere lehet a települési önkormányzatok integrációjának erősítésével kialakítandó közös tervezés, fejlesztés.
A kötet szerzőinek célja egy átfogó, minden területfejlesztésben és területrendezésben érdekelt szereplő számára komplex áttekintést nyújtó kézikönyv összeállítása volt, amely hiánypótlásként szolgál a területfejlesztési szakirodalomban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk hátterében álló, gyakori jogszabály-változtatási környezetre reagáló kézikönyv egyidejűleg biztosít elméleti és gyakorlati iránymutatást a szakterület érdekeltjei számára.
Jó szívvel ajánlom tehát szíves figyelmükbe a méltán sikeres 1996-os kiadású A településfejlesztés elmélete és gyakorlata című, Dr. Árvái József szerkesztő munkáját dicsérő kötet metodikáján alapuló kiadványt, melyet most három kiváló szakember, Beluszky Pál, Kovács Zoltán és Olessák Dénes jegyez. Bízom benne, hogy A terület- és településfejlesztés kézikönyve címet viselő kötetet haszonnal forgatják majd az önkormányzati szakemberek éppúgy, mint a téma iránt érdeklődők, a településfejlesztés gyakorlati szakemberei, és azok az egyetemisták, főiskolások is, akik egy nélkülözhetetlen segédkönyvhöz juthatnak általa.
Vissza