A terület- és településfejlesztés alapjai

Tartalom

1. fejezet: A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁG EZERÉVES TÖRTÉNELMÉBEN 15
1.1. A regionalizmus történelmi előzményei Magyarországon (Süli-Zakar István-Csüllög Gábor) 17
A kárpát-medencei történeti regionalizmus és regionalizáció összetevői 18
A IX-XII. század közötti államszerveződés területi folyamatai 20
A nagymedencei térszerkezet kialakulása a XIII-XV. században 23
A térszerkezet egyensúlyának megbomlása a török hódoltság korában 29
A XVIII-XIX. századi térszerkezeti átalakulás 32
A kiegyezés utáni térszerkezet-átalakítás 35
Gazdasági szerveződésű régiók a XIX-XX. század fordulóján 38
Az egységes térszerkezet felbontása, majd részleges regenerálódása 41
12. Magyarország településhálózatának átalakulása 1848-2000 között
(Beluszky Pál) 47
A településhálózat átalakulása a dualizmus korában 47
A dualizmuskori urbanizáció jellegzetességei 48
Magyarország településhálózata a két világháború között 55
A településhálózat formálódása a „szocialista korszakban" 57
A „koalíciós évek" 57
A településállomány formálódása az államszocialista rendszerben 57
Napjaink településhálózata 62
A településhálózat formálódásának feltételei 1990 után 62
Településszerkezet 65
Városállomány, városodottság - a városi népesség aránya 69
Magyarország várostípusai 71
A várostípusok rövid jellemzése: 74
(1) Budapest 74
(2) Regionális központok 76
(3) Megyeközpontok 77
(4) Középvárosok központi szerepkörrel és esetenként iparral 79
(5) Központi szerepkörű kisvárosok 80
(6) Iparvárosok 81
(7) Üdülő (fürdő)-városok - 81
(8) Agglomerációs települések, kert- és elővárosok 82
(9) Vasutasváros (Záhony) 84
(10) Városiasodé települések 84
(11) Városi rangú települések városi funkció nélkül 84
2. fejezet: REGIONALIZÁCIÓ - GLOBALIZÁCIÓ 87
2.1. Tér és regionalizálás
(Benedek József) 89
A tér a geográfiában 89
A tér fogalmának evolúciója a klasszikus földrajzban (19. század-1950) 89
Tradicionális földrajz 89
Klasszikus regionális földrajz 91
Tájiskola 91
A modern földrajz térkoncepciói (1950-1985) 93
Ökológiai paradigma 93
Regionális kutatási paradigma 94
Téranalízis (tértudomány) paradigma 95
Magatartásföldrajz 97
Jelenkori térkoncepciók 98
A földrajz és a társadalomelméletek 98
Modern regionális földrajz 103
Cselekvésorientált társadalomföldrajz 110
Konklúziók 112
Társadalmi szereplők és intézmények regionalizálási módozatai 114
Pozitív-tudományos regionalizálás 116
Normatív-formális (intézményesült) regionalizálás 119
Szimbolikus-informális regionalizálás 121
22. A régió: földrajzi integráció
(Süli-Zakar István) 127
Regionalizmus és regionalizáció 129
Az európai regionalizmus 132
Régiók Magyarországon 134
Az Észak-Alföldi Tervezési-Statisztikai Régió 135
Összegzés 137
23. A régióalkotás kérdései, problémái és jelenlegi állása Magyarországon
(Kovács Tibor) 141
Bevezetés - a régió fogalma az európai és a hazai terminológiában 141
A „régió"-fogalom tudományos és gyakorlati, normatív megközelítése 141
A régiók kialakulásának okai, illetve azok tudományos magyarázata 142
A régió történelmi formaváltozásai 145
A régiók szerepe Kelet-Közép-Európában 146
A régióképződés magyarországi sajátosságai 148
„ Régiók " a középkori Magyarországon 148
Régióalkotási kísérletek az újkorban 149
Régiós folyamatok a XX. század első felében 149
A régióképződés kérdésköre a II. világháború után 150
Regionalizáció a rendszerváltás után 153
Az Országos Területfejlesztési Koncepció és a módosított
területfejlesztési törvény 155
Mekkora legyen a régió? 155
A régióalkotás szükségessége 157
A régiók funkciói, szerepköre 157
Összegzés 159
2.4. Globalizáció, területi verseny és versenyképesség
(Lengyel Imre) 163
Globalizáció és versenyképesség 163
Globális versenyképesség és területi verseny 167
A versenyképesség egységes fogalma 172
A regionális versenyképesség mérése és alapkategóriái 174
Összegzés 177
3. fejezet: TERÜLETFEJLESZTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 181
3.1. Az Európai Unió regionális politikája
(Kozma Gábor) 183
Regionális politika igazi intézmények nélkül: 1957-1975 183
Az ERDF időszaka: 1975-1988 184
A Strukturális Alapok első reformja: 1989-1993 187
Regionális politika Maastricht után: 1994-1999 190
Az Európai Unió regionális politikája 2000 és 2006 között 192
A jelenlegi tagok helyzetének rendezése 192
A belépni szándékozó országokra vonatkozó szabályozás 200
32. A regionális versenyképesség értelmezése az Európai Unióban
(Farkas Beáta-Lengyel Imre) 207
Bevezetés 207
A regionális versenyképesség fogalmának kialakulása az EU-ban 208
A Delors-jelentés 208
Az ötödik periodikus regionális jelentés 210
Az első kohéziós jelentés 211
A Versenyképességi Tanácsadó Csoport 212
Az európai vállalkozások versenyképessége 213
Európai Területfejlesztési Perspektíva 214
Amszterdami Szerződés 215
Hatodik regionális periodikus jelentés 217
Európai versenyképességi jelentés 217
Második kohéziós jelentés 218
Regionális egyenlőtlenségek az EU-ban 221
A régiók típusai 222
A versenyképes régiók jellemzői 223
A regionális versenyképesség javítása 225
A strukturális alapok 2000-2006 közötti irányelvei 226
Összegzés 228
33. A határ menti területek (külső perifériák) fejlesztésének kérdései
(Süli-Zakar István) 233
Határrégiók, határ menti térségek Európában 234
A határon átnyúló (CBC) szervezetek az Európai Unióban 238
Az eurégiók kritériumai 248
Határon átnyúló kapcsolatok szerepe az átalakuló
Kelet-Közép-Európában 253
A határokon átnyúló kooperációs kísérletek a rendszerváltást követően 264
3.4. A migráció szerepe a területi kiegyenlítődésben
(Ekéné Zamárdi Ilona) 271
Bevezetés 271
A fejlett tőkés országok főbb migrációs vonulatai és hatásuk a területi fejlődésre 272
A klasszikus kapitalizmus első felének vándorlási folyamatai 272
A klasszikus kapitalizmus második felének fő vándorlási formái 273
A mai fejlett társadalmak fő mozgásformái és a jövő várható alakulása 274
Á nemzetközi migráció és a fejlett világ belső vándorlásainak regionális hatásai 276
A fejlődő világból a fejlett országok felé irányuló nemzetközi migráció 276
A belső vándorlások szerepe a regionális különbségek kiegyenlítésében 280
Összegzés 283
3.5. Az eurorégiók szerepe a határon átnyúló kapcsolatok erősítésében
(Czimre Klára) 285
Bevezetés 285
Kronológiai fejlődés 285
Földrajzi helyzet és kiterjedés 286
Az eurorégió definiálása 287
Az eurorégiók legfőbb jellemzői és kritériumai 288
Az euroregionális együttműködések helye Nyugat-Európában 290
Az eurorégiók és az Európai Unió 291
Az eurorégiók és Kelet-Közép-Európa 296
Az eurorégiók feladata 297
Az eurorégiók szerepe az intézményesülés folyamatában 298
Az euroregionális együttműködések elősegítő és akadályozó tényezői 299
Határok az eurorégiókon belül 300
Az euroregionális együttműködések előnyei 301
Az euroregionális együttműködések lehetőségei és korlátai 301
Térbeli lehetőségek és korlátok 301
Időbeli lehetőségek és korlátok 302
Összegzés 302
3.6. Az EU regionális politikájához való csatlakozás területfejlesztési követelményei Magyarországon
(Süli-Zakar István) 305
Bevezetés 305
Az Európai Unió regionális politikájának kialakulása 305
Regionalizmus Nyugat-Európában és Kelet-Közép-Európa lemaradása 311
A magyar területfejlesztési politika 315
Összegzés 327
4. fejezet: A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS
MINDENNAPJAI MAGYARORSZÁGON ÉS KÜLFÖLDÖN 331
4.1. A magyar területfejlesztés állami-közigazgatási intézményrendszere
(Süli-Zakar István) 333
Az új helyi és regionális igazgatási modell Magyarországon 334
A helyi önkormányzatok feladatai 335
Új államigazgatási szervek a területfejlesztésben 335
A területfejlesztés és a területrendezés országgyűlési, kormányzati irányítása 339
A területfejlesztés területi szintű intézményei 340
Településszövetségek, kistérségi társulások 340
Megyei területfejlesztési tanácsok 341
Regionális fejlesztési tanácsok 342
A területfejlesztés jogszabályi háttere 347
Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről 347
Országgyűlési határozatok 349
Kormányrendeletek 351
A magyar területi politika szintjei 353
4.2. A területfejlesztési támogatási források felhasználásának hazai rendszere
(Kovács Tibor) 361
Az EU által biztosított, területfejlesztési vonatkozású támogatási források 361
A PHARE-program 362
Felkészülés a Strukturális Alapok fogadására
- a PHARE 2002-03-program 364
A SAPARD-program 365
Pénzügyi keret 366
Célok és intézkedések 366
Az ISPA-program 366
Területfejlesztési források a teljes jogú tagság elnyerése után
- a Strukturális Alapok támogatásai 367
A Nemzeti Fejlesztési Terv, mint
a Strukturális Alapok felhasználásának alapdokumentuma 367
Az NFT tervezésének hazai folyamata 368
Hazai területfejlesztési támogatási források 368
A megyei területfejlesztési tanácsok (MTT-k) pénzeszközei 369
Tapasztalatok 370
A regionális fejlesztési tanácsok (RFT-k) pénzeszközei 370
Változások a területfejlesztési pénzeszközök felhasználásában 371
A Térség- és Település-felzárkóztatási Célelőirányzat (TTFC) 373
Összegzés 374
4.3. A kommunikációs tevékenység, mint a terület- és településmarketing része
(Kozma Gábor) 379
Bevezetés 379
Az üzenet tartalmának meghatározása 380
Az üzenet teijesztése 388
4.4. A humán erőforrások szerepe a területfejlesztésben
(Teperics Károly) 395
Bevezetés 395
Az „emberi tőke" szerepe a gazdasági életben, megjelenése a közgazdasági elméletekben 396
Az emberi tőke növelésének lehetősége, az oktatás szerepe 397
Az emberitőke-elméletek 397
A szűrő elméletek 400
Az oktatástervezés 401
Az emberi tőke növelésének lehetőségére vonatkozó
közgazdasági elméletek áttekintése 403
A területfejlesztés, a regionális versenyképesség
és a humán erőforrások kapcsolata 404
A humán erőforrások és a versenyképesség 406
A humán erőforrások fejlesztésének feladatai 409
4.5. A logisztika, a logisztikai központok szerepe a terület- és településfejlesztésben
(Tóth Antal) 413
Bevezetés 413
A logisztika értelmezése: fogalma és története, feladata, célja,
alkalmazásának területei; a logisztikai rendszerek jellemzése 413
A logisztikai szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb
gazdasági, közlekedési folyamatok 417
A logisztikai központok 420
A logisztikai szolgáltató központok és a gazdasági környezetük
közötti kölcsönhatások 425
A logisztika megjelenése Magyarországon,
a logisztikai szolgáltató központok létesítésének hazai helyzete 428
4.6. A turizmus hatásai és jelentősége a területfejlesztésben
(Dávid Lóránt-Bujdosó Zoltán-Patkós Csaba) 433
A turizmus hatásai, a turizmusfejlesztés gazdasági és környezeti vonatkozásai 433
A turizmus gazdasági hatásai 433
A turizmus társadalmi-kulturális hatásai 435
A turizmus fizikai környezetre gyakorolt hatásai 435
A turisták közlekedésével együtt járó környezeti hatások 435
A természeti környezetben bekövetkező változások 437
Az épített környezetben bekövetkező változások 437
Természeti erőforrásokra gyakorolt hatások 438
A természeti és az épített környezetre gyakorolt hatások 439
Túlzsúfoltság 439
Vízhez kötődő turisztikai tevékenységek hatásai 440
Téli sportok hatásai 440
Túrák
Vadász- és horgászturizmus károsító hatása 440
A turizmus szerepe a területfejlesztésben 441
A turizmus területisége 441
Kontinentális léptékű turisztikai régiók fejlődése 443
Interregionális nemzetközi turisztikai fejlesztések 445
Országos turisztikai koncepciók és programok a turizmus nemzeti stratégiái 446
Regionális és megyei szintű turizmusfejlesztés 448
Turizmusfejlesztés kistérségekben 449
Települési szintű turizmusfejlesztés 450
4.7. A külkereskedelem, mint a területfejlesztés egyik lehetséges forrása
(Radics Zsolt) 455
Bevezetés 455
Az integrációs folyamatok általános elméleti keretei 456
A regionális integráció szervezeti keretei 459
Vámunió-elméletek 460
Külföldi direkt befektetések 462
Országtól függő tényezők 462
A termékhez kapcsolódó tényezők 463
Az új regionalizmus 464
Szabadkereskedelmi regionalizációs szervezetek Közép-Európában 465
Európán kívüli regionális integrációk 469

Témakörök