A természettudományos tantárgyak nemzetközi összehasonlító vizsgálata

Előszó

A közoktatás távlati feladataival összefüggésben, az OPI Tantervelméleti osztályán az elmúlt évtől kezdődően kutatást folytattunk a természettudományos nevelésünk tantervi megújításának előkészítése, megalapozása érdekében. A tervtanulmányban rögzített céloknak és feladatoknak megfelelően a kutatás alapvetően három fő területre terjed ki: a nemzetközi összehasonlításra, problématörténeti vizsgálatra, valamint társadalmi igényfelmérésére.
Ebben a tanulmányunkban a vizsgálatok közül elsőként befejezett nemzetközi összehasonlítás tapasztalatait foglaljuk össze, különös tekintettel azokra a külföldi mintákra, megoldásokra vagy formációkra, melyek a hazai tantervfejlesztés előkészítését és orientálását hasznosan segíthetik.
Mivel kutatásunk alapvető célja, hogy az igényekre és a lehetőségekre alapozva javaslatokat dolgozzunk ki a természettudományos tantervek távlati fejlesztéséhez, ezért a külföldi dokumentumok tanulmányozása során elsősorban olyan tantervi kérdések vizsgálatát tekintettük feladatunknak, mint a tantárgystruktúra, tananyag, tananyag-elrendezés, tantárgyi célok és módszerek, az időtényező, illetve óratervi arányok. E szempontok alapján folytatott vizsgálódásunk közben arra az alapvető kérdésre kívántunk választ kapni, hogy milyen közös tendencia állapítható meg az összehasonlításba bevont országok természettudományos tanterveiben, illetve azok fejlesztési törekvéseiben. Ugyancsak kíváncsiak voltunk arra is, hogy a hazai tantervek miben térnek el más országok tanterveitől.
Az összehasonlítandó országokat az egyes műveltségterületek kutatóival együttesen, közös megállapodás alapján választottuk ki. Ennek megfelelően (a későbbi szintetizáció lehetőségét ezáltal is javítva): a társadalomtudományi, a természettudományi, az esztétikai, a szakmai, a világnézeti nevelés területén egyaránt: Franciaország, NDK, NSZK, USA és Szovjetunió tanterveit vizsgáltuk. A természettudományos nevelés vonatkozásában, egyes kérdések tanulmányozásába még más országokat is be tudtunk vonni (Ausztrália, Japán, európai KGST-országok).
Vizsgálódásaink bázisául részben (Franciaország, NDK, Szovjetunió esetében) konkrét tantervek; részben pedig (Ausztrália, Japán és az USA esetében) témánkkal szorosabban vagy lazábban összefüggő tanulmányok szolgáltak. Az NSZK esetében egy, a természettudományos nevelés megújítására készített (nürnbergi) tervezetet dolgoztunk fel. Eredeti tervünk az volt, hogy az összehasonlítást alsó és felső tagozatra, valamint középiskolai fokozatra terjesztjük ki. Ez az összehasonlított országok esetében legtöbbször 12 éves időtartamot jelentett volna. A munka végzése közben azonban konstatáltuk, hogy igen kevés és főleg hiányos a rendelkezésünkre álló álsótagozatos tantervi anyag. Ezért — kényszerűségből — az összehasonlítás túlnyomórészt a felsőtagozatos, illetve a középiskolai természettudományos neveléssel, de ezen belül is lényegében csak a biológia, a fizika és a kémia tantárgyakkal foglalkozik.
Vissza