Előszó az első kiadáshoz | 3 |
Előszó a második kiadáshoz | 5 |
Bevezetés | 7 |
A természetismeret tanításának feladatai az iskola alsó osztályaiban | 9 |
A természettudomány jelentősége | 9 |
Természetismeret alsó osztályos tanításának oktatási feladatai | 9 |
A természetismeret alsó osztályos tanításának nevelési feladatai | 11 |
A természetismeret helye a tantervben | 13 |
A természetismeret helye a tantervben | 13 |
A természetismeret alsó osztályos tanításának sajátságai | 13 |
A természeti környezet megismerésének elve | 14 |
A tananyag rendszerezésének elve | 15 |
Az első osztály tananyaga | 16 |
A második osztály tananyaga | 18 |
A negyedik osztály tananyaga | 19 |
A természetismeret oktatásának elemzése | 19 |
A tanulás tudatossága | 19 |
Az érzékelés szerepe | 20 |
A képzetek jelentősége | 21 |
A tárgy képzetének kialakítása megfigyelés útján | 22 |
Képzet keletkezése a tárgy leírása útján | 24 |
A fogalom jelentősége a természet megismerésében | 25 |
A fogalom jelentősége a természetismeret tanítátásában | 26 |
A fogalomképzés irányításának jelentősége | 27 |
A fogalmak kialakításának módszere | 28 |
A fogalmak fejlődése | 32 |
A fogalmak elsajátításának ellenőrzése | 33 |
A természeti törvények megismerésének jelentősége | 34 |
A természeti törvények a természetismeret tanításában | 35 |
Az összefüggések felismerésének irányítása | 36 |
A természeti összefüggések megismertetésének módszere | 37 |
A gyermekek gondolkodásának aktivizálása | 40 |
A természeti törvényekről szerzett ismeretek ellenőrzése és rögzítése | 42 |
Az ítéletalkotás irányítása | 43 |
A következtetési készség fejlesztése | 44 |
Az elmélet és gyakorlat kapcsolata | 45 |
A gyakorlatban szükséges szokások kialakításának módszerei | 48 |
Összefoglalás | 49 |
A természetismeret tanításának módszere, eljárásai és formái | 50 |
A módszerek különbözősége | 50 |
Megfigyelés az osztályban végzett gyakorlati munka során | 52 |
Természeti tárgyak bemutatása az osztályban | 56 |
Kísérletek bemutatása | 57 |
Megyfigyelés a kiránduláson | 58 |
Tartós megfigyelés a természetben és az élő sarokban | 63 |
Megfigyelés és gyakorlati munka az iskola veteményeskertjében | 63 |
Szemléltető eszközök bemutatása | 65 |
A tanító táblái, rajzai | 67 |
Beszélgetés | 68 |
A tanító elbeszélései | 71 |
Magyarázó olvasás | 71 |
Az ismeretek rögzítésének és ellenőrzésének módszerei | 72 |
Rajzok a tanuló füzetében | 72 |
Feljegyzések a füzetbe | 73 |
Házi feladatok | 74 |
A tanult anyag ismétlése | 75 |
Az ismeretek ellenőrzése | 75 |
Osztályozás | 76 |
A nevelői munka módszertana a természetismereti órában | 78 |
Tanítás és nevelés | 78 |
A materialista természetszemlélet megalapozása | 78 |
A hazaszeretetre való nevelés | 82 |
A természet tanulmányozása iránti érdeklődés nevelése | 84 |
Hogyan vértezzük fel a tanulókat a természet tanulmányozásának módszereivel | 85 |
A gondolkodásra való nevelés | 88 |
Munkára nevelés | 89 |
Esztétika nevelés | 91 |
Egészségügyi szokásokra való nevelés | 91 |
A természetismereti óra | 93 |
A természetismereti órák sajátosságai | 93 |
A tanórák rendszeressége | 94 |
A tanórák típusai és felépítése | 94 |
A természetismeret tanítása két osztály egyidejű foglalkoztatása esetén | 97 |
Osztályonkívüli természetismereti munka | 99 |
A osztályonkívüli munka jelentősége | 99 |
Az osztályonkívüli munka tartalma | 100 |
Közös munka | 100 |
Tanulóköri munka | 101 |
A munkamódszerek változása osztályként | 105 |
Osztályonkívüli olvasás | 105 |
Példák tanulóköri munkákra | 106 |
Természetismereti taneszközök | 109 |
A taneszközök jelentősége a természetismeret tanításában | 109 |
A taneszközök fajtái | 110 |
Az órákon tanulmányozott szemléltető eszközök, természeti tárgyak | 111 |
Tárgyak és jelenségek ábrái. Illusztratív szemléltető eszközök | 113 |
Segédeszközök | 115 |
Kísérleti eszközök | 120 |
Kirándulófelszerelés | 123 |
Az iskolai "élő sarok" berendezése | 127 |
Szemléltető eszközök bemutatására szolgáló felszerelés | 134 |
A tanfelszerelés őrzése és javítása | 134 |
Az iskolák veteményeskertje | 135 |
A veteményeskertben végzett munka jelentősége | 135 |
Milyen munkákat végeztessünk a veteményeskertben? | 136 |
A munka megszervezése és módszertana | 136 |
Az iskola veteményeskertjének berendezése | 136 |
A tanítás anyaga- és módszere az osztályban | |
Ősz | |
Tananyag | 138 |
A természetről alkotott képzetek tisztázása | 139 |
Kirándulunk az erődbe (parkba) | 140 |
A levelek feldolgozása az osztályban | 142 |
Gyűjtemény készítése | 145 |
A fa felhasználása | 145 |
A természet naptára | 146 |
Az ősz tárgykörének ismétlése | 149 |
Tél | |
Tananyag | 150 |
A természet naptára | 151 |
A hó és a jég sajátosságai | 151 |
Megfigyelések a hótakarón | 155 |
A lucfenyő és az erdei fenyő | 156 |
Háziállatok és vadállatok | 158 |
Nálunk telelő madarak megfigyelése | 158 |
Tavasz | |
Tananyag | 159 |
Tavaszi naptár | 160 |
A hó alól szabaduló termőföld megfigyelése | 162 |
A rügyfakadás megfigyelése | 162 |
Szobanövények | 164 |
Kirándulás a folyóhoz jégzajlás idején | 164 |
Kirándulás az erődbe rügyfakadás idején | 165 |
Az első tavaszi virágok | 165 |
Fa, bokor, fű | 166 |
Nyár | |
Munka az iskola veteményeskertjében | 167 |
Az ember és egészségenek ápolása | 171 |
Nyári feladatok | 172 |
II. osztály | |
A veteményeskert | |
Tananyag | 175 |
Kirándulás a veteményeskertbe | 175 |
Zöldségfélék tanulmányozása az osztályban | 178 |
A veteményeskert gaznövényei | 180 |
A veteményeskert kártevői | 181 |
A veteményeskert hasznos állatai | 182 |
Ismétlési óra | 183 |
Az erdő | |
Tanyanag | 184 |
Kirándulás az erdőbe | 184 |
Munka az osztályban | 187 |
Az erdő | |
Tananyag | 184 |
Kirándulás az erdőbe | 184 |
Munka az osztályban | 187 |
A gyümölcsöskert | |
Tananyag | 188 |
Kirándulás a gyümölcsöskertbe | 189 |
Munka az osztályban | 191 |
Az állatokról szerzett ismeretek általánosítása | 191 |
Munka a veteményeskertben | 192 |
Az ember és egészségének védelme | 195 |
Nyári feladatok | 196 |
III. osztály | |
A nyári feladatok megbeszélése | 196 |
Természeti naptár | 196 |
Fenológiai megfigyelések | 200 |
Növények (Növények felhasználása) | |
Tananyag | 202 |
Kultúrnövények és vadnövények | 202 |
Gabonafélék | 204 |
Takarmánynövények | 205 |
Zöldségfélék és burgonya | 205 |
Ipari növények | 208 |
Gyógynövények | 209 |
Vadonnövé ehető növények | 210 |
Az anyag ismétlése és az ismeretek ellenőrzése | 210 |
Munka a veteménykertben | 211 |
Hasznos és kártékony állatok | |
Tananyag | 211 |
Kirándulás az állatgazdaságba | 211 |
Állatok tanulmányozása az osztályban | 212 |
Az ember és egészségének védelme | |
Tananyag | 215 |
Megfigyelés a testünkön | 215 |
A csontváz | 215 |
Az érzékszervek | 217 |
Egészségügyi-higiéniai szokásokra való nevelés | 219 |
Nyári feladatok | 219 |
IV. osztály | |
Nyári feladatok megbeszélése | 220 |
Hogyan kezdjük el tanítani az "Élettelen természet" c. tantárgyat | 220 |
Tananyag | 220 |
A természet fogalma | 220 |
Élő és élettelen természet | 221 |
A test és az anyag | 222 |
A víz | |
Tananyag | 222 |
Kísérletek "A víz" tárgykörből | 223 |
A víz: folyadék | 223 |
Oldható és nem oldható anyagok | 224 |
A víz forralása és elpárologtatása | 225 |
A levegő | |
Tananyag | 226 |
Kísérletek a "levegő" tárgyköréből | 226 |
Hogyan alakítsuk ki a levegő anyagi voltának fogalmát | 226 |
Milyen érzékszerveinkkel érzékelhetjük a levegőt | 227 |
A levegőnek térfogata van | 228 |
A levegőnek súlya van | 230 |
A "gáz" fogalmának kialakítása | 230 |
Hasznos ásványok | |
Tananyag | 232 |
A tárgykör tanulmányozásának módszere | 232 |
A gránit elmálása | 232 |
A vas, az acél, és a nyersvas | 235 |
A fémek közös tulajdonságai | 236 |
A termőtalaj | |
Tananyag | 238 |
Hogyan dolgozzuk fel ezt a tárgykört | 238 |
Kirándulás a szakadékba | 238 |
Munka az iskola kertjében | 240 |
Nyári feladatok | 240 |