1.061.441

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A természet világa vagy a józan okosság

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Magánkiadás
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 297 oldal
Sorozatcím: Táncsics-sorozat
Kötetszám: 7
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-01-7422-7
Megjegyzés: 500 példányban jelent meg.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

"Hagyjatok engemet magánosságomba élni, olvasni, írni" - kéri Bessenyei György 1777-ben, A filozófus ajánlólevelében, de azt bizonyára ő maga sem hiszi azidőtájt, hogy a századfordulóra nem lesz... Tovább

Előszó

"Hagyjatok engemet magánosságomba élni, olvasni, írni" - kéri Bessenyei György 1777-ben, A filozófus ajánlólevelében, de azt bizonyára ő maga sem hiszi azidőtájt, hogy a századfordulóra nem lesz nálánál magányosabb író. 1795-ben Martinovicsot és társait a Vérmezőn kivégzik. Bessenyei barátját. Barcsait internálják, Kazinczyt, Szentjóbi Szabót börtönbe vetik. Az egykori testőrből végérvényesen bihari remete lesz, birtokáról többé ki sem mozdul. "Minden néven nevezhető okos emberi társalkodástól megfosztva, semmiféle halandókkal nem levelezve, senkit sem látogatva és senkitől sem látogattatva, könyveivel, gondolataival és a néma természettel tölti idejét, élvén csak, hogy még meg nem halhatott." - írja róla a kortársi följegyzés.
Ebben a magányban kezd hozzá 1797-ben legnagyobb költői művéhez, A természet világa vagy a józan okosság-hoz. A 10 412 soros hatalmas filozófiai költeményt, amely világnézetének és kora hazai műveltségének egyedülálló tárháza, négy év múlva, 1801-ben fejezi be.
Nincs még egy olyan költői műve, amelybe ennyi személyes vallomást írt volna bele ez a nagyon is szemérmes költő, mint ebbe a monumentális alkotásba. Önvallomás már az előszó is, amikor Múzsáját hívja az elképzelt olvasó elé, aki voltaképpen nem is létezik, hiszen a poéta sejti, hogy művét nem nyomtathatja ki: "Múzsámat szólítom, hadd panaszolja életemnek hanyatlását, úgy, mint a megélemedett hattyú, mely már utolsó óráit hozzá közelgetni érezvén, abból vett fájdalmát hajnalonként bánattal énekelgeti." Vissza

Tartalom

Előszó5
Első könyv
Olvasó!13
Világosítás vagy intéző beszéd a Geniusomhoz14
A tudományok választása19
Erőltetés az erkölcsben, tudományban20
Első kötés
I. Szakasz
Az ember mint csecsemő24
Gyermek-kor25
Ifiu-kor26
Az örömek keserve28
Ember-kor30
II. Szakasz
Az ember mint vadállat; vallás, tudomány, mesterség nélkül32
Testi gyengesége az embernek33
III. Szakasz
Az ember mint tudomány és mesterség34
Bálványozás a pogányok közt34
Fegyver, harc, tanult és mesterséges vérrontás36
Bujálkodás a gyönyörködésben37
Megszakadhatatlanság a gyönyörködésben39
Tengeri kereskedés, hajókázás39
Méltósága az emberi értelemnek40
Órás, nyomtatás41
Kincskeresés: veszte az erkölcsnek42
Veszedelme a tanulmánynak43
IV. Szakasz
Az ember mint házi gond és cseléd vezér48
Mezei mív s annak régisége48
A mezei mívet könyvbül tanulni nevetség49
Jövedelem és költség50
A házi gazdaság nagy tudományra nem tartozik51
A szolgálat bosszant54
Vezérlő okosság55
Erkölcs a házi rendtartásban56
V. Szakasz
Az ember mint igaz hadi vezér és Világ-dúló60
Az igaz vezér, Mennyei védelem60
Halhatatlan győzedelme a Magyar Nemzetnek62
Aki csak hírért hadakozik, ostora az egeknek67
Második kötés
I. Szakasz
Az ember mint Múzsa és szomorú bölcsesség73
A bölcsesség szomorú és szenvedéseidtül meg nem menthet74
A bölcsesség egész világi boldogságot nem adhat, de segít különösen76
Haszna a tudománynak79
II. Szakasz
Az ember mint pártra hajlás, pártütés84
Pártütés87
A föld népe első tárgy88
Uralkodás az életen, halálon89
A földművelő nép nem igazgathat, sem uralkodásra nem mehet90
Birtok, jövödelem a polgárra nézve90
A hivatal érdemre tartozik91
Ösztön nélkül a természet puszta92
A mezei mív minden törvény alá zárt társaságnak fundamentoma93
A szegént sorsa jutalmazza93
A méltóságos sorsnak is vannak osztályban jutott mennykövei95
Harmadik kötés
I. Szakasz
Az ember mint szomszédjának bírója96
A törvény ellen való tett ítélet alá esik100
II. Szakasz
Az Ember mint becsületnek rabja101
Aki nem becsületes ember, nem is jó keresztyén102
Az Ember mint világ Fia103
Becsületben való fanatizmus: megveszés103
A bölcs ítélet és szemérmetesség rugó tollai a becsületnek104
Az elrablott hírnév becstelenség106
III. Szakasz
Az Ember mint józan okosság által való isteni isméret107
Ahol értelem nincs, ott rend nem lehet107
Ellenvetések a Naturalistáknak a különös isteni igazgatásra nézve Pálnak és Péternek világi állapotjában109
IV. Szakasz
Az ember mint pogány Istenének isméretiben111
V. Szakasz
Az Ember mint előre látás vagy Plánum114
VI. Szakasz
Az Ember mint barátság117
Barátok közt szüntelen való látogatás unalom121
Teljesítése a szakasznak122
Negyedik kötés
I. Szakasz
Az Ember mint hittűrő124
Fanatizmus125
II. Szakasz
Az Ember mint törvénybíró129
Minden polgár köteles ahogy s miben teheti a közjóra dolgozni130
Az igaz bíró kincs130
A rang, hivatal tárgya az irigységnek132
Gazdálkodó vigyázás a rangban és hivatalban133
Pusztulás133
Okosság a hivatalban134
III. Szakasz
Az Ember mint magában veszett vad természet134
Természet és mesterség; latba vetve136
IV. Szakasz
Az Ember mint uralkodásának különb-különféle módja és örökös szenvedés143
V. Szakasz
Az Ember mint változhatatlan erkölcs150
Megátalkodás a gonoszban152
Korhely153
Méreg, bolond indulat153
Prédálás, vesztegetés154
Fukraság, fösvénység155
A testi szükség ösztöne az értelemnek és uralkodik mint érzés156
Második könyv
Ötödik kötés
I. Szakasz
Az Ember mint polgári kötelesség, maga iránt való tartozás és alku159
A Király és Törvény161
Hazafiúság163
Királyhoz való hívség163
A Nemzet szereteti, magaszeretet164
A polgári engedelmességnek vallás az eredete166
A vallás el nem töröltethetik168
II. Szakasz
Az Ember mint természet szerint való igazság és szerzett törvény170
III. Szakasz
Az Ember mint familia és régi nemzetség177
A megnemesítő érdem mindég parasztban terem178
Az úri méltóság eredetire tér vissza, honnan származik179
A érdemetlenségnek Érdeme180
Becsi a régi vérnek180
A parasztot a méltóság be nem fedheti181
A halandóságban egyenlőség van183
A halál minden bánatnak véget vét184
IV. Szakasz
Az Ember mint magában megkülönböztetett nemzet és ország185
Tárgya a nemzetnek185
A nagy birodalom, ha szabad, dicsőséges, de örökké véres187
Anya Nyelv, Tudomány187
Magyar erkölcsi tulajdonság188
Hadi sereg189
Kereskedés189
Kötés, fogadás189
Perelkedés190
Pompa190
Megismertető jele az alacsonyságnak191
Emberség, jóság191
Nevelés192
Erős test és annak alkotása193
Hadi mesterség, tudomány193
Az érdem magában Természet ajándéka194
Gazdálkodó okosság195
A tudatlanság ostora a társaságnak195
A Hit különbségét tűrni kell196
V. Szakasz
Az Ember mint országló értelem, folytatása az előbbi szakasznak197
Harmadik könyv
Hatodik kötés
I. Szakasz
Az Ember mint királyi Tanács201
Keserve a hivatal méltóságának204
Kitett tárgya a hibás Miniszterségnek204
Ösztön a hivatalban és tévedés205
Tárgya s módja az igaznak206
A királyságnak fájdalma. Tévelygés a tanult és elrejtezett elmék közt206
II. Szakasz
Az Ember mint ijesztő szegény208
A testnek keservés szüksége becsületet, erkölcsöt, érdemes megemészt209
Az elszegényedés attul jön, akit üt210
Az Ember magában gazdagodik, és magában szegényedik211
III. Szakasz
Az Ember mint a gondviselés tárgya212
IV. Szakasz
Az Ember mint Asszony215
V. Szakasz
Az Ember mint házassági hívség és nételenség220
Öröm, vigasztalás, méltóság a házasságban222
Nételenség a puszta és sivatag életben224
Ellenvetés a házasságban224
Inség a magános életben225
A házasság erős tartozás, szoros kötelesség227
Hetedik kötés
I. Szakasz
Az Ember mint okosságának unalma és örökös tudatlanság228
Az Emberi Nemzet magát sem érti231
Az okoskodás egy fájdalmat sem olt el232
Az Ember kezét összedugva, e világot nézve és semmit sem értve233
Lélek-isméret234
Csak a józan okosság egyátaljában való igaz lelkiisméret235
Az akarat kéntelenség szükségre nézve236
Törvény, ítélet, vélekedés237
A nagy tudomány, nagy fájdalom237
A jámborság, együgyűség tudományt halad239
Az együgyűség szívbül vigad241
Az okoskodásbul vagy eszébül kiszorult élet némán gyönyörködik243
II. Szakasz
Az Ember mint józan okosság és lehető boldogság Folytatása az elébbi szakasznak247
Uralkodó indulat248
A gonosz lélek egész világ kincsével sem lehet boldoggá255
Nyolcadik kötés
I. Szakasz
Az Ember mint törvénnyel szerzett boldogság258
A törvény által való boldogság csak törvényes Szabadság260
Polgári vagy nemzeti szabadság260
Közbátorság261
II. Szakasz
Ember csendes Egek alatt262
A megért értelemnek haszna, ideje264
Az emberi hibáknak eltűrése265
Csendes tűrés266
III. Szakasz
Az Ember mint megszikkadt vénség és halálának árnyéka268
Végső pusztulása az életnek270
Mozgó halál, utolsó vénség271
Szomorú vigasztalás a halálban272
IV. Szakasz
Az Ember mint lélek és halhatatlanság274
Elindul a lélek önnön halhatatlansága után és a látásnak határábul eltűnik275
Jegyzetek279

Bessenyei György

Bessenyei György műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Bessenyei György könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem