I. kötet | |
Dr. Tolmár Gyula: A Föld mint égitest | 1 |
A Föld alakja és méretei | 1 |
A földmérés (geodézia) | 1 |
Háromszögelés | 2 |
A geoid | 5 |
Az inga és törvényei | 8 |
A nehézségi gyorsulás rendellenességei | 9 |
Az általános nehézségi szabálytalanságok. Az izosztázia | 12 |
A Föld tömege és ennek meghatározása | 13 |
Cavendish módszere | 16 |
A Föld belseje | 18 |
A Föld mozgásai | 19 |
A Föld forgása | 19 |
A Föld mozgás a Nap körül | 23 |
Precesszió. A tavaszpont hátrálása | 25 |
A nutáció | 28 |
A Föld kisebb mozgásai | 28 |
A sarkmagasság ingadozása. A földrajzi szélesség változása | 28 |
A kontinensek úszása | 30 |
A Hold | 31 |
Látszó mozgás | 31 |
A Hold távolsága | 33 |
A Hold napkörüli pályája | 34 |
A holdpálya hajlása és mozgása | 35 |
A holdfázisok | 36 |
A Hold nagysága, tömege, sűrűsége | 38 |
A Hold tengelykörüli forgása | 40 |
A libráció | 40 |
A Hold felülete | 42 |
A Hold légköre | 45 |
A holdfelület felmérése. Magasságmérés | 46 |
A Hold fényessége | 47 |
A Hold fényességének változása a fázis szerint | 47 |
A Hold felületén uralkodó hőmérséklet | 49 |
Dr. Tolmár Gyula: A naprendszer | 49 |
A naprendszer tagjainak fizikai tulajdonságai | 49 |
Merkur | 50 |
Méretei és képe a távcsőben | 50 |
Forgási ideje | 51 |
Felülete, fényessége | 52 |
Vénus | 54 |
Távolsága, nagysága és képe távcsőben | 54 |
Részletek a Venus felületén. Tengelyforgása | 54 |
A Venus légköre | 55 |
A Venus színképe | 57 |
Mars | 57 |
Pélyája, fényessége | 57 |
Mars felülete, forgása | 58 |
Sarki foltok | 59 |
Légköre színképe és felületi hőmérséklete | 59 |
A Mars-csatornák | 60 |
Marsholdak | 61 |
A kis bolygók | 62 |
Felfedezésük. Számuk. Pályaviszonyuk. Nagyságuk | 62 |
A kis bolygók fizikai tulajdonságai | 64 |
A kis bolygók eredete | 65 |
Jupiter | 66 |
Méretei, keringése és forgása | 66 |
Felülete | 67 |
A vörös folt és a fátyol | 68 |
Fényessége, színképe, sugárzása | 69 |
Jupiter holdjai | 70 |
A fény terjedési sebességének meghatározása | 71 |
Holdak pályái és fizikai tulajdonságaik | 71 |
Saturnus | 73 |
Az első megfigyelések | 73 |
Keringési ideje, méretei | 74 |
Felülete | 74 |
Saturnus gyűrűje | 75 |
A gyűrűrendsezr fizikai tulajdonságai | 75 |
A Saturnus holdjai | 78 |
Uranus | 79 |
Méretei. Keringése és forgása | 79 |
Fényessége és színe | 79 |
Felülete | 80 |
Az Uranus holdjai | 81 |
Neptunus | 82 |
Felfedezése | 82 |
Méretei, keringése | 82 |
Színképe, felülete | 82 |
A Neptunus holdja | 83 |
Pluto | 83 |
Felfedezése | 83 |
Pályája, méretei | 84 |
Tömege | 84 |
Üstökösök | 85 |
Megjelenésük, alakjuk | 85 |
Az üstökösök térbeli pályái | 86 |
Az üstökösök elnevezése és száma | 87 |
A visszatérő üstökösök | 87 |
Az üstökösök fizikai és kémiai tulajdonságai | 88 |
Az üstökösök tömege | 89 |
Az üstökösök színképe | 90 |
Az üstökös fejének és csóvájának kialakulása | 91 |
Halley üstököse | 93 |
Az Encke-féle üstökös | 94 |
A Biela-üstökös | 94 |
Meteorok | 95 |
Általános leírás | 95 |
Meteorpályák | 96 |
A meteorok száma | 96 |
A meteorok fizikai tulajdonságai | 98 |
Az állatövi vagy zodiakális fény | 101 |
Dr. Móra Károly: Csillagászati műszerek | 102 |
A távcső | 102 |
Célja és fajtái | 102 |
A vizuális refraktor | 102 |
A távcső nagyítása | 104 |
Látómezeje | 106 |
Fényessége | 106 |
Feloldóképessége | 107 |
Parallaktikus felállítása | 108 |
A refraktor feltalálása és fejlődése | 111 |
A reflektor | 111 |
A fotográfiai távcső | 113 |
A refraktor és reflektor összehasonlítása | 114 |
A pozíciós asztronómia műszerei | 119 |
A meridiánkör | 119 |
A csillagászati óra, kronográf és a személytelen mikrométer | 125 |
A passage-műszer | 127 |
A pozíciós mikrométer | 128 |
A Michelson-féle interferométer | 129 |
A komparátorok | 130 |
A csillagászati fotometria műszerei | 133 |
A Zöllner-féle fotométer | 133 |
Az ékfotométer | 135 |
A macskaszem-fotométer | 135 |
A mikrofotométerek | 137 |
A fényelektromos fotométer | 140 |
A csillagászati színképelemzés műszerei | 141 |
A prizma | 141 |
Az okulárspektroszkóp | 143 |
Az obejktívprizma | 144 |
A spektrográf | 145 |
A spektrográf és a távcső | 147 |
Az állandó felállítású spektrográf; a coelastat | 150 |
A proturberanciaspektroszkóp, spektroheliográf és spektrohelioszkóp | 154 |
Az égitestek sugárzásának mérésére szolgáló műszerek | 158 |
A pirheliométerek | 158 |
A bolométer és spektrobolométer | 160 |
A thermoelem | 161 |
A radiometer | 161 |
Dr. Tolmár Gyula: Az égitestek távolságának meghatározása | 162 |
A távolságok meghatározása naprendszerünkben | 162 |
A Hold távolsága | 162 |
A Nap távolságának meghatározása | 163 |
Az állócsillagok távolságának meghatározása | 165 |
A trigonometriai parallaxisok | 165 |
A statisztikai közepes parallaxisok | 167 |
Parallaxismeghatározás a mozgó csillaghalmazból | 170 |
A dinamikus parallaxisok | 170 |
Parallaxis meghatározás a nyugvó kalciumvonalból | 171 |
Fényesség-parallaxisok | 171 |
Cepheidaparallaxisok | 172 |
Spektroszkópiai parallaxisok | 173 |
A parallaxismeghatározás módszereinek egymástól való függése | 174 |
Spektrofotometriai parallaxisok | 174 |
Dr. Tolmár Gyula: Gömbi csillagászat | 176 |
Hely- és időmeghatározás | 176 |
A földrajzi szélesség | 176 |
A földrajzi hosszúság | 177 |
Helymeghatározás az égen | 173 |
A szélességmeghatározás módszerei | 179 |
Az időmeghatározás és a földrajzi hosszőságmeghatározás módszerei | 181 |
Az időmeghatározás eszközei és módjai | 183 |
Időmeghatározás passage-műszerrel | 184 |
A pontos idő közlése | 185 |
A földrajzi hosszúság meghatározása | 186 |
A kronométerek | 187 |
Hosszúságmeghatározás rádióval | |
Fogyatkozások | 188 |
A fogyatkozásokról általában | 188 |
Napfogyatkozás | 190 |
A holdfogyatkozások | 196 |
Szárosz | 197 |
Merkur- és Venus-átvonulások | 197 |
Csillagfedések | 199 |
Dr. Detre László: A csillagok és a nap fizikai vizsgálata | 200 |
Az extinkció | 201 |
Csillagászati fotometria | 203 |
A napszínkép vonalainak azonosítása | 209 |
Csillagszínképtípusok | 213 |
Interstelláris vonalak | 217 |
A csillagok abszolút fényessége | 218 |
Csillagászati színképfotometria | 226 |
Kolorimetria | 234 |
A csillagok hőmérséklete | 238 |
A csillagok átmérője | 244 |
A csillagok tömege és sűrűsége | 247 |
A csillagkorong sötétedése széle felé | 250 |
A csillagok tengelyforgása | 251 |
A Stark-hatás | 256 |
A Zeeman-hatás | 258 |
Az elemek gyakorisága a csillagokban | 261 |
A csillaglégkörök rétegezettsége | 263 |
A csillagok korpuszkuláris sugárzása | 271 |
Dr. Lassovszky Károly: A csillagok légköre és belső szerkezete | 273 |
A csillagok légköre | 273 |
A csillaglégkör meghatározása | 273 |
A csillagok légkörének tömege, magassága és sűrűsége | 274 |
A Nap légköre | 274 |
A gerjesztés és az ionizáció eltérő foka a különböző típusú csillagok légkörében | 277 |
A légkör nyomásának befolyása a gerjesztésre és az ionizációra | 279 |
Az óriás- és a törpecsillagok légköre | 280 |
A csillagok légkörének összetétele | 282 |
A csillagok belső szerkezete | 283 |
A csillagok megfigyelhető tulajdonságai | 283 |
A csillagok sugárzásának forrásai | 284 |
A csillagok kémiai összetétele | 286 |
A sugárzás lefolyása a csillagok belsejében | 288 |
Az anyag állapotváltozásai | 290 |
A csillagok belső szerkezetének problémája | 293 |
Eddington csillagmodellje | 298 |
A standard-modell általános megoldása | 301 |
A fehér törpecsillagok | 304 |
A csillagok fejlődésének problémája | 307 |
Dr. Detre László: Változó, kettős és többszörös csillagok | 308 |
Változó csillagok | 308 |
Jelölésük | 309 |
Osztályozásuk | 309 |
Periódusos változók | 310 |
Szabálytalan változó csillagok | 314 |
Újcsillagok | 315 |
Kettős és többszörös csillagok | 322 |
Vizuális kettőscsillagok | 323 |
Spektroszkópiai kettős csillagok | 325 |
Födési kettős csillagok | 326 |
A kettős csillagok statisztikai tulajdonságai | 328 |
Többszörös csillagok | 329 |
Dr. Móra Károly: A csillaghalmazok | 331 |
Elnevezése és osztályozása | 331 |
Száma és látszólagos eloszlása | 334 |
A nyilt csillaghalmazok távolságának meghatározása | 335 |
A nyilt csillaghalmazok térbeli eloszlása | 340 |
A gömbcsillaghalmazok távolságának meghatározása | 340 |
A csillagok térbeli eloszlása a gömbhalmazokban | 345 |
A gömbhalmazok csillagjainak fényessége és színe | 346 |
A csillaghalmazok és a hozzájuk tartozó csillagok színképe; radiális sebességek | 349 |
A csillaghalmazok méretei és a halmazcsillagok sűrűsége | 350 |
A mozgó halmazok és stabilitásuk | 351 |
Dr. Detre László: A tejútrendszer | 352 |
A Tejút | 352 |
A Naprendszer szomszédsága | 354 |
Csillagstatisztika | 358 |
Interstelláris tömegek | 366 |
A csillagok mozgása | 372 |
Csillagdinamika | 379 |
Dr. Lassovszky Károly: A ködfoltok | 386 |
A ködfoltokról általában | 386 |
A ködfoltok osztályozása | 287 |
A bolygószerű ködfoltok | 388 |
Számuk, eloszlásuk, távolságuk és mozgásuk. A középponti csillag abszolút fényessége | 388 |
Forgásuk, tömegük és sűrűségük | 390 |
A bolygószerű ködfoltok és a nóvák | 393 |
A diffúz ködök | 394 |
Általános jellemzés. A diffúz ködök szerkezete | 394 |
A Tejútrendszer elnyelő rétege | 396 |
A kalcium-felhők | 397 |
A sötét ködök | 397 |
A fénylő diffúz ködök | 401 |
Az extragalaktikus ködfoltok | 403 |
A Galaktika vagy a Tejútrendszer | 403 |
A Magellan-felhők | 404 |
Az NGC6822. extragalaktika | 405 |
Az Andromeda-köd és társai | 408 |
Az M33 spirális ködfolt | 408 |
Az estragalaktikák helyi csoportja | 409 |
Az extragalaktikák osztályozása | 410 |
Az extragalaktikák távolságának meghatározása | 413 |
Ködfoltcsoportok és halmazok | 416 |
Az extragalaktikák színképe | 416 |
A radiális sebesség összefüggése a távolsággal | 417 |
Az extragalaktikák méretei, fényessége | 419 |
Az extragalaktikák forgása, belső mozgása, tömege | 419 |
Látszó eloszlás | 420 |
A térbeli eloszlás | 421 |
Az extragalaktikák száma és a térsűrűség nagysága | 423 |
A Világegyetem tágulása | 424 |
Dr. Wodetzky József: Az égitestek mozgása | 427 |
Geocentrikus és heliocentrikus rendszer | 427 |
Égi távolságok | 429 |
Időmérés | 431 |
A heliocentrikus vagy Copernikus-i világrendszer | 431 |
Galilei, Kepler és a bolygómozgás tapasztalati törvényei | 434 |
Newton törvénye és az általános gravitáció | 436 |
A tömeg | 437 |
Perturbációk | 433 |
A Naprendszer stabilitása | 439 |
Eltérések, periheliummozgás | 440 |
Pályaszámítás. A Neptunus felfedezése | 441 |
Sirius és Prokyon felfedezése | 444 |
A gravitáció terjedéssebessége | 446 |
A gravitáció abszorpciója | 447 |
A Newton-féle törvény egyéb következményei | 447 |
Megmagyarázatlan eltérések a Newton-féle törvénytől | 449 |
A relativitás-elmélet | 450 |
A relativisztikus vörös eltolódás és a fény elgörbülése | 453 |
Dr. Wodetzky József. Kozmologia és kozmogónia | 456 |
Kozmologia, a világegyetem fizikája | 456 |
Kozmogonia | 466 |
Név- és tárgymutató | 475 |
II. kötet | |
Dr. Réthly Antal: | |
Dr. Aujeszky László: Bevezetés. Az időjárás szerepe a természetben és az emberiség életében | 1 |
Dr. Aujeszky László: A levegő összetétele, szennyeződése és a légplankton | 5 |
A légköri gázok felfedezésének története | 5 |
Aeroszol | 5 |
Alapgázok | 5 |
Vendéggázok | 6 |
Nemes gázok | 7 |
Hidrogén | 9 |
Radon | 10 |
Izotópia | 11 |
A légplankton | 13 |
Vulkáni por | 13 |
Baktériumok | 14 |
Füst | 15 |
Por | 16 |
Dr. Aujeszky László: Az időjárás energiaforrásai | 19 |
Sugárzó energia | 19 |
Szélenergia | 21 |
Vegyi energia | 22 |
Tengeráramlások | 25 |
Passzát és antipasszát | 25 |
Nyugati szelek | 28 |
Időjárási frontok | 29 |
Monszun-jelenség | 31 |
Dr. Aujeszky László: | |
Tóth Géza: A vízcsepp és a jégkristály | 32 |
A felhők birodalma | 32 |
Vízpára | 32 |
Telítési szám | 33 |
Sűrűsödés | 34 |
Légnedvesség | 34 |
Harmat, dér | 35 |
Hó, köd | 36 |
Felhőképződés | 37 |
A felhők osztályozása | 38 |
Réteges és gomolyos felhők | 40 |
Hullámfelhők | 42 |
Légtömegtan | 43 |
Az eső és hó keletkezése | 44 |
Zivatar, jégeső | 45 |
Mikor keletkezik eső, havazás vagy zivatar | 46 |
Frontfelület | 47 |
Hideg betörés | 48 |
Veszteglő frontok | 49 |
A nehéz víz | 51 |
Tóth Géza: Időjárás és repülés | 53 |
Az időjárási elemek szerepe a repülésnél | 53 |
A légnyomás | 55 |
A szelek | 56 |
A köd | 59 |
A vakrepülés | 60 |
A jegesedés | 61 |
A túlhűlés | 62 |
A légiforgalom időjárási szolgálata | 63 |
Óceánrepülések | 65 |
Motornélküli repülés | 67 |
Dr. Aujeszky László | 77 |
Útügyi meteorológia | 78 |
Híradóberendezések | 79 |
Lőelemképzés | 81 |
Hangmérés | 83 |
Légi háború | 86 |
Vegyi harc | 87 |
Lég- és gázoltalom | 91 |
Mesterséges ködképzés | 93 |
Tóth Géza: A sztratoszféra | 96 |
Felfedezések története | 96 |
Kutatások léggömbbel | 97 |
Kutatások sárkánnyal | 100 |
Légkörkutató műszerkosár | 102 |
Sztratoszféra felszállások | 104 |
PICCARD felszállása | 104 |
Az Explorer II. felszállása | 109 |
Egyéf elszállások. Hegyi obszervatoriumok | 119 |
A kutatás eredméynei | 120 |
A sztratoszféra keletkezése | 128 |
Dinamikus meteorológia | 128 |
Tóth Géza: A magas légkör szerkezete: ozonoszféra és ionoszféra | 133 |
Hangterjedés, világító felhők, meteoritek | 133 |
Az ozon szerepe | 138 |
A levegő ionizációja | 141 |
A földmágnesség jelenségei | 143 |
A rádióhullámok terjedése | 144 |
Rádióvisszhang | 146 |
Világürvisszhang | 148 |
A sarkifény | 149 |
Dr. Aujeszky László: A légkör hangtüneményei | 155 |
Szél zúgása | 157 |
Huzalzengés | 157 |
Szélsztetoszkóp | 158 |
Földalatti üregek | 159 |
Mennydörgés | 160 |
Infrahangok | 161 |
Dörgés hangjának terjedése | 164 |
Zúgó hó | 166 |
Hóomlás | 166 |
Kozmikus hangok | 167 |
Meteorológiai távakusztika | 169 |
Tóth Géza: A légkör fénytüneményei | 170 |
Légköri sugártörés | 171 |
Földi sugártörés | 172 |
Tükrözések | 173 |
Délibáb | 174 |
Az égbolt kék színe | 177 |
Szürkület | 178 |
Zöld sugár | 178 |
Alpesi pír | 178 |
Koszorújelenségek | 179 |
Glória | 179 |
Bishop-gyűrű | 180 |
Szivárvány | 180 |
Halo-jelenségek | 183 |
Melléknapok | 184 |
Bacsó Nándor: A Föld éghajlata | 187 |
A Föld éghajlatának tényezői | 187 |
Állandóan forró és állandóan esős éghajlat | 192 |
Állandóan forró, télen száraz éghajlat | 196 |
Éghajlat rövid és szabálytalan csapadékos időszakkal | 196 |
Állandóan száraz éghajlat | 199 |
Mérsékelten meleg, nyáron száraz éghajlat | 201 |
Mérsékelten meleg, télen száraz éghajlat | 202 |
Mérsékelten meleg, állandóan elég csapadékos éghajlat | 203 |
Télen hideg, állandóan elég csapadékos éghajlat | 204 |
Télen hideg és száraz éghajlat | 206 |
Állandóan hideg, de nem állandóan fagyos éghajlat | 206 |
Állandóan hideg és állandóan fagyos éghajlat | 208 |
Bacsó Nándor: Mikroklíma | 210 |
Mikroklimatológia | 210 |
Fagyzúgok | 213 |
Hófúvások | 217 |
Szélvédelem | 217 |
Helyi és városi éghajlat | 217 |
"Pesti éghajlat" | 219 |
Az időjáráskutatás eszközei | |
Bacsó Nándor: A meteorológiai állomások műszerei | 220 |
A levegő hőmérsékletének mérése | 221 |
Hőmérők | 222 |
Hőmérsékletíró | 225 |
Lehűlésmérő | 226 |
A talajhőmérséklet mérése és egyéb talajmeteorológiai vizsgálatok | 227 |
A légnyomás mérése | 229 |
Légsúlymérők | 229 |
Légnyomásíró | 231 |
A levegő nedvességének mérése | 233 |
Nedvességíró | 235 |
A szélirány és szélsebesség mérése | 237 |
Szélsebességíró | 240 |
A napfény tartamának mérése | 241 |
A napsugárzás erősségének mérése | 244 |
A csapadék mérése | 248 |
Csapadékíró | 250 |
Tóth Géza. A magaslégkörkutatás eszközei | 252 |
Hegyi állomások. Szabad léggömb | 253 |
Meteorográf | 257 |
Magassági szélmérés | 262 |
Regisztráló teodolit | 265 |
Felhőhuzam mérés | 266 |
Felhőmagasság mérés | 267 |
Dr. Aujeszky László: Különleges és érdekes időjárási jelenségek | 269 |
Csodaesők | 269 |
Érdekes meteorológiai tünemények a magashegységben | 272 |
Örök hó, gleccser | 274 |
Hógörgeteg | 277 |
A kőzetek és sziklkák időjárásokozta pusztulása és szétmálása | 282 |
Napszakos jelenségek | 283 |
A főn | 283 |
Az alpesi fény | 287 |
A tengerek különleges időjárási eseményei | 288 |
Vihardagály | 290 |
Kalémak | 291 |
Hullámverés | 292 |
Víztölcsérek | 293 |
Tengeri tükrözés | 294 |
Dr. Réthly Antal: Az elemi csapások | 296 |
Árvizek | 302 |
Felhőszakadások | 303 |
Éhinségek | 306 |
Szárazságok | 308 |
Szigorú telek | 309 |
Tornádószerű viharok | 311 |
Tóth Géza: A légkör eleketromos jelenségei | 316 |
Tértöltés | 317 |
Sűrűsödési magvak | 319 |
Zivatar | 320 |
Villámok | 322 |
Villámhárító | 327 |
Légköri zavarok | 328 |
Dr. Aujeszky László: Az időjárás előrejelzése | 330 |
A mai időjelző módszerek kialakulása | 330 |
Egyidejűségi térképek | 331 |
Korszerű időjárási térkép | 333 |
Frontológia | 334 |
Zárórétegek | 335 |
Határfelületek | 336 |
Veszteglő frontok | 337 |
A sztratoszféra hatásai | 341 |
Az előrejelzés és a rádió | 343 |
Az időjelzéstan mai helyzete | 345 |
Az időjelzés tanítása | 349 |
Asztrometeorológia | 350 |
Bacsó Nándor: Az időjárás előrejelzése hosszabb időtartamra | 352 |
"Döntő napok" | 352 |
Időszakosság | 353 |
Napfolttevékenység | 355 |
Átlagértékek, kiegyenlítődés elve | 356 |
Nyilvántartó és hasonlósági módszer | 257 |
Kapcsolatszámítás | 358 |
Dr. Aujeszky László: | |
Bacsó Nándor: Az időjárás mesterséges irányítása és az időjárási energiák kiaknázása | 362 |
Védekezés a jégeső ellen | 364 |
Viharágyúzás | 365 |
A mesterséges eső kérdése | 367 |
Ködoszlatás | 369 |
A légkör mint energiaforrás | 370 |
Szélenergia | 372 |
Napsugárzás energiája | 372 |
Légköri villamos energia | 373 |
A légnyomásváltozás, mint energiaforrás | 374 |
Bacsó Nándor: A népies időjárási szabályok | 377 |
Az állatok időjelzése | 378 |
Népi meteorológia | 380 |
A Hold hatása | 381 |
Döntő napok | 382 |
Dr. Aujeszky László: A légkör multja és jövője | 385 |
Az őslégkör | 386 |
A geológiai korszakok légköre és éghajlata | 389 |
A jégkorszakok | 390 |
A légkör jövője | 391 |
Tárgymutató | 394 |
III. kötet | |
Dr. Mauritz Béla: A Föld felépítése és anyaga | 1 |
A Föld alakja és nagysága | 1 |
A Föld sűrűsége, gömbhéjas szerkezete és kémiai összetétele | 2 |
A nyomás és a hőmérséklet a Föld belsejében | 8 |
A Föld kérgét átalakító körfolyamatok | 11 |
A kőzetek | 11 |
Eruptiv kőzetek | 13 |
Másodlagos kőzetek | 71 |
A kőzetek metamorfozisa | 110 |
A metazomotózis | 121 |
Dr. Mauritz Béla: A földkérget átalakító erők és azok tevékenységének eredményei | 125 |
A vulkáni működés | 125 |
A földkéreg emelkedései és süllyedései. Parteltolódások. Epeirogenezis | 136 |
A földkéreg zavarodásai | 142 |
Térdráncok, vetődések és áttolódások | 142 |
Redőzések | 148 |
Geoszinklinálások és szárazulatok | 152 |
Földrengések | 166 |
Az exogén erők működése | 170 |
Dr. Ballenegger Róbert: A termőföld | 179 |
Dr. Koch Sándor: Függelék: Magyarország legjelentősebb bányahelyei és ásvány-előfordulásai | 221 |
Dr. Kéz Andor: A tenger | 237 |
A tengeri medencék sajátosságai | 238 |
A világtenger és tagozódása | 238 |
Mélységmérés | 243 |
Az óceánok függőleges tagozódása | 254 |
A tengerfenék üledékei | 260 |
A tengervíz fizikai tulajdonságai | 266 |
A tenger szintje, középvíz, nullpont | 266 |
A tengerek sótartalma | 268 |
A tenger vizének fajsúlya és sűrűsége | 280 |
A tenger vizének gáztartalma | 281 |
A tengervíz színe | 282 |
A tengervíz hőmérséklete | 283 |
A tenger mozgásai | 306 |
Hullámzás | 306 |
Tengerjárás | 335 |
Tengeráramlások | 356 |
IV. kötet | |
Bevezetés | 1 |
Az izzón fénylő csillagtól az első bektériumig | |
A ködös ős-mult | 3 |
Mit tudhatunk az ős-földről? | 6 |
A kérges Föld és az "üres" ősóceán | 11 |
A Föld vizeinek benépesülése a hajnalkorban | |
Milyen alakban, mikor és hol jelent meg az élet a Földön? | 24 |
A Föld történetének évszámai | 37 |
Nyüzsgő szerves élet a hajnalkori óceánban | 50 |
A tengerfenékből kinőtt hegységek. Jégárak első biztos nyomai | 56 |
Az ókori föld vizi szervezetei meghódítják a szárazföldet | |
A földtörténelmi ókor pitvarában. Van-e ugrás a természetben? | 70 |
A szerveződés útjai a Föld ókorában. A középső szakas színtere | 78 |
Újabb hatalmas mérföldkő - a gerincoszlop megjelenése | 85 |
Hol keletkeztek az első nagy kőszéntelepek? Az ókor végső szakasza | 98 |
A "fekete gyémántok" belső története | 115 |
A szárazföld benépesedésének első időszaka | 128 |
Jégpáncéllal borított területek az ókorban | 136 |
Ókorvégi kincseskamrák | 139 |
A sárkánygyíkok uralmának kora | |
ősföldrajzi jellemképek a középkor elejéről. Az emlősök előfutárai | 147 |
A kavicsfogú ősteknős tengere a Bakony helyén | 157 |
Európai vízözön a Föld középkorának későbbi szakaszában | 162 |
Új puhatestű fajok keletkezésének érdekes módjai a középkorban | 167 |
Mit láthatunk a középkor kóvá vált "képeskönyvei"-ben? | 171 |
Sárkányok szárnyain a középkorvégi Föld körül | 190 |
Kőolajért akár négy kilométernyire a földfelszín alá | 196 |
A 100 éves alumínium sok milliós földtörténelmi multja | 203 |
Rejtélyes-e az ősfajok kihalása? | 207 |
Az ősi jellegű emlősöktől a mai emberfajokig | |
Új vonalak, élénk színek Földünk újkori arculatán - Gyűjtő- vagy keveréktípusok | 219 |
Új hegyláncok fölcseperedése az újkorban - "Szent László pénze" megszámlálhatatlan milliárdjai | 227 |
A világhíres erszénycsont - Az uralomra jutott emlősök néhány érdekes alakja | 234 |
Borostyánkő - az "észak aranya" | 240 |
Leggyökeresebb változások színhelye az újkor derekán Magyarország földje | 243 |
Tájékozódás az újkor végső szakaszában | 252 |
A pikermii őstemető jelentősége | 258 |
A sokat ócsárolt családfákról | 269 |
A földtörténet záró fejezetének földrajzi képeiből | 286 |
A legújabb jeges-kor | 294 |
Emberőseink kortársai | 305 |
A barlangkutatás tudományos jelentősége | 325 |
Mit tudhatunk az ősemberfajokról? | 347 |
A világ folyása | 365 |
Név és tárgymutató | 383 |