| I. kötet | |
| Dr. Tolmár Gyula: A Föld mint égitest | 1 |
| A Föld alakja és méretei | 1 |
| A földmérés (geodézia) | 1 |
| Háromszögelés | 2 |
| A geoid | 5 |
| Az inga és törvényei | 8 |
| A nehézségi gyorsulás rendellenességei | 9 |
| Az általános nehézségi szabálytalanságok. Az izosztázia | 12 |
| A Föld tömege és ennek meghatározása | 13 |
| Cavendish módszere | 16 |
| A Föld belseje | 18 |
| A Föld mozgásai | 19 |
| A Föld forgása | 19 |
| A Föld mozgás a Nap körül | 23 |
| Precesszió. A tavaszpont hátrálása | 25 |
| A nutáció | 28 |
| A Föld kisebb mozgásai | 28 |
| A sarkmagasság ingadozása. A földrajzi szélesség változása | 28 |
| A kontinensek úszása | 30 |
| A Hold | 31 |
| Látszó mozgás | 31 |
| A Hold távolsága | 33 |
| A Hold napkörüli pályája | 34 |
| A holdpálya hajlása és mozgása | 35 |
| A holdfázisok | 36 |
| A Hold nagysága, tömege, sűrűsége | 38 |
| A Hold tengelykörüli forgása | 40 |
| A libráció | 40 |
| A Hold felülete | 42 |
| A Hold légköre | 45 |
| A holdfelület felmérése. Magasságmérés | 46 |
| A Hold fényessége | 47 |
| A Hold fényességének változása a fázis szerint | 47 |
| A Hold felületén uralkodó hőmérséklet | 49 |
| Dr. Tolmár Gyula: A naprendszer | 49 |
| A naprendszer tagjainak fizikai tulajdonságai | 49 |
| Merkur | 50 |
| Méretei és képe a távcsőben | 50 |
| Forgási ideje | 51 |
| Felülete, fényessége | 52 |
| Vénus | 54 |
| Távolsága, nagysága és képe távcsőben | 54 |
| Részletek a Venus felületén. Tengelyforgása | 54 |
| A Venus légköre | 55 |
| A Venus színképe | 57 |
| Mars | 57 |
| Pélyája, fényessége | 57 |
| Mars felülete, forgása | 58 |
| Sarki foltok | 59 |
| Légköre színképe és felületi hőmérséklete | 59 |
| A Mars-csatornák | 60 |
| Marsholdak | 61 |
| A kis bolygók | 62 |
| Felfedezésük. Számuk. Pályaviszonyuk. Nagyságuk | 62 |
| A kis bolygók fizikai tulajdonságai | 64 |
| A kis bolygók eredete | 65 |
| Jupiter | 66 |
| Méretei, keringése és forgása | 66 |
| Felülete | 67 |
| A vörös folt és a fátyol | 68 |
| Fényessége, színképe, sugárzása | 69 |
| Jupiter holdjai | 70 |
| A fény terjedési sebességének meghatározása | 71 |
| Holdak pályái és fizikai tulajdonságaik | 71 |
| Saturnus | 73 |
| Az első megfigyelések | 73 |
| Keringési ideje, méretei | 74 |
| Felülete | 74 |
| Saturnus gyűrűje | 75 |
| A gyűrűrendsezr fizikai tulajdonságai | 75 |
| A Saturnus holdjai | 78 |
| Uranus | 79 |
| Méretei. Keringése és forgása | 79 |
| Fényessége és színe | 79 |
| Felülete | 80 |
| Az Uranus holdjai | 81 |
| Neptunus | 82 |
| Felfedezése | 82 |
| Méretei, keringése | 82 |
| Színképe, felülete | 82 |
| A Neptunus holdja | 83 |
| Pluto | 83 |
| Felfedezése | 83 |
| Pályája, méretei | 84 |
| Tömege | 84 |
| Üstökösök | 85 |
| Megjelenésük, alakjuk | 85 |
| Az üstökösök térbeli pályái | 86 |
| Az üstökösök elnevezése és száma | 87 |
| A visszatérő üstökösök | 87 |
| Az üstökösök fizikai és kémiai tulajdonságai | 88 |
| Az üstökösök tömege | 89 |
| Az üstökösök színképe | 90 |
| Az üstökös fejének és csóvájának kialakulása | 91 |
| Halley üstököse | 93 |
| Az Encke-féle üstökös | 94 |
| A Biela-üstökös | 94 |
| Meteorok | 95 |
| Általános leírás | 95 |
| Meteorpályák | 96 |
| A meteorok száma | 96 |
| A meteorok fizikai tulajdonságai | 98 |
| Az állatövi vagy zodiakális fény | 101 |
| Dr. Móra Károly: Csillagászati műszerek | 102 |
| A távcső | 102 |
| Célja és fajtái | 102 |
| A vizuális refraktor | 102 |
| A távcső nagyítása | 104 |
| Látómezeje | 106 |
| Fényessége | 106 |
| Feloldóképessége | 107 |
| Parallaktikus felállítása | 108 |
| A refraktor feltalálása és fejlődése | 111 |
| A reflektor | 111 |
| A fotográfiai távcső | 113 |
| A refraktor és reflektor összehasonlítása | 114 |
| A pozíciós asztronómia műszerei | 119 |
| A meridiánkör | 119 |
| A csillagászati óra, kronográf és a személytelen mikrométer | 125 |
| A passage-műszer | 127 |
| A pozíciós mikrométer | 128 |
| A Michelson-féle interferométer | 129 |
| A komparátorok | 130 |
| A csillagászati fotometria műszerei | 133 |
| A Zöllner-féle fotométer | 133 |
| Az ékfotométer | 135 |
| A macskaszem-fotométer | 135 |
| A mikrofotométerek | 137 |
| A fényelektromos fotométer | 140 |
| A csillagászati színképelemzés műszerei | 141 |
| A prizma | 141 |
| Az okulárspektroszkóp | 143 |
| Az obejktívprizma | 144 |
| A spektrográf | 145 |
| A spektrográf és a távcső | 147 |
| Az állandó felállítású spektrográf; a coelastat | 150 |
| A proturberanciaspektroszkóp, spektroheliográf és spektrohelioszkóp | 154 |
| Az égitestek sugárzásának mérésére szolgáló műszerek | 158 |
| A pirheliométerek | 158 |
| A bolométer és spektrobolométer | 160 |
| A thermoelem | 161 |
| A radiometer | 161 |
| Dr. Tolmár Gyula: Az égitestek távolságának meghatározása | 162 |
| A távolságok meghatározása naprendszerünkben | 162 |
| A Hold távolsága | 162 |
| A Nap távolságának meghatározása | 163 |
| Az állócsillagok távolságának meghatározása | 165 |
| A trigonometriai parallaxisok | 165 |
| A statisztikai közepes parallaxisok | 167 |
| Parallaxismeghatározás a mozgó csillaghalmazból | 170 |
| A dinamikus parallaxisok | 170 |
| Parallaxis meghatározás a nyugvó kalciumvonalból | 171 |
| Fényesség-parallaxisok | 171 |
| Cepheidaparallaxisok | 172 |
| Spektroszkópiai parallaxisok | 173 |
| A parallaxismeghatározás módszereinek egymástól való függése | 174 |
| Spektrofotometriai parallaxisok | 174 |
| Dr. Tolmár Gyula: Gömbi csillagászat | 176 |
| Hely- és időmeghatározás | 176 |
| A földrajzi szélesség | 176 |
| A földrajzi hosszúság | 177 |
| Helymeghatározás az égen | 173 |
| A szélességmeghatározás módszerei | 179 |
| Az időmeghatározás és a földrajzi hosszőságmeghatározás módszerei | 181 |
| Az időmeghatározás eszközei és módjai | 183 |
| Időmeghatározás passage-műszerrel | 184 |
| A pontos idő közlése | 185 |
| A földrajzi hosszúság meghatározása | 186 |
| A kronométerek | 187 |
| Hosszúságmeghatározás rádióval | |
| Fogyatkozások | 188 |
| A fogyatkozásokról általában | 188 |
| Napfogyatkozás | 190 |
| A holdfogyatkozások | 196 |
| Szárosz | 197 |
| Merkur- és Venus-átvonulások | 197 |
| Csillagfedések | 199 |
| Dr. Detre László: A csillagok és a nap fizikai vizsgálata | 200 |
| Az extinkció | 201 |
| Csillagászati fotometria | 203 |
| A napszínkép vonalainak azonosítása | 209 |
| Csillagszínképtípusok | 213 |
| Interstelláris vonalak | 217 |
| A csillagok abszolút fényessége | 218 |
| Csillagászati színképfotometria | 226 |
| Kolorimetria | 234 |
| A csillagok hőmérséklete | 238 |
| A csillagok átmérője | 244 |
| A csillagok tömege és sűrűsége | 247 |
| A csillagkorong sötétedése széle felé | 250 |
| A csillagok tengelyforgása | 251 |
| A Stark-hatás | 256 |
| A Zeeman-hatás | 258 |
| Az elemek gyakorisága a csillagokban | 261 |
| A csillaglégkörök rétegezettsége | 263 |
| A csillagok korpuszkuláris sugárzása | 271 |
| Dr. Lassovszky Károly: A csillagok légköre és belső szerkezete | 273 |
| A csillagok légköre | 273 |
| A csillaglégkör meghatározása | 273 |
| A csillagok légkörének tömege, magassága és sűrűsége | 274 |
| A Nap légköre | 274 |
| A gerjesztés és az ionizáció eltérő foka a különböző típusú csillagok légkörében | 277 |
| A légkör nyomásának befolyása a gerjesztésre és az ionizációra | 279 |
| Az óriás- és a törpecsillagok légköre | 280 |
| A csillagok légkörének összetétele | 282 |
| A csillagok belső szerkezete | 283 |
| A csillagok megfigyelhető tulajdonságai | 283 |
| A csillagok sugárzásának forrásai | 284 |
| A csillagok kémiai összetétele | 286 |
| A sugárzás lefolyása a csillagok belsejében | 288 |
| Az anyag állapotváltozásai | 290 |
| A csillagok belső szerkezetének problémája | 293 |
| Eddington csillagmodellje | 298 |
| A standard-modell általános megoldása | 301 |
| A fehér törpecsillagok | 304 |
| A csillagok fejlődésének problémája | 307 |
| Dr. Detre László: Változó, kettős és többszörös csillagok | 308 |
| Változó csillagok | 308 |
| Jelölésük | 309 |
| Osztályozásuk | 309 |
| Periódusos változók | 310 |
| Szabálytalan változó csillagok | 314 |
| Újcsillagok | 315 |
| Kettős és többszörös csillagok | 322 |
| Vizuális kettőscsillagok | 323 |
| Spektroszkópiai kettős csillagok | 325 |
| Födési kettős csillagok | 326 |
| A kettős csillagok statisztikai tulajdonságai | 328 |
| Többszörös csillagok | 329 |
| Dr. Móra Károly: A csillaghalmazok | 331 |
| Elnevezése és osztályozása | 331 |
| Száma és látszólagos eloszlása | 334 |
| A nyilt csillaghalmazok távolságának meghatározása | 335 |
| A nyilt csillaghalmazok térbeli eloszlása | 340 |
| A gömbcsillaghalmazok távolságának meghatározása | 340 |
| A csillagok térbeli eloszlása a gömbhalmazokban | 345 |
| A gömbhalmazok csillagjainak fényessége és színe | 346 |
| A csillaghalmazok és a hozzájuk tartozó csillagok színképe; radiális sebességek | 349 |
| A csillaghalmazok méretei és a halmazcsillagok sűrűsége | 350 |
| A mozgó halmazok és stabilitásuk | 351 |
| Dr. Detre László: A tejútrendszer | 352 |
| A Tejút | 352 |
| A Naprendszer szomszédsága | 354 |
| Csillagstatisztika | 358 |
| Interstelláris tömegek | 366 |
| A csillagok mozgása | 372 |
| Csillagdinamika | 379 |
| Dr. Lassovszky Károly: A ködfoltok | 386 |
| A ködfoltokról általában | 386 |
| A ködfoltok osztályozása | 287 |
| A bolygószerű ködfoltok | 388 |
| Számuk, eloszlásuk, távolságuk és mozgásuk. A középponti csillag abszolút fényessége | 388 |
| Forgásuk, tömegük és sűrűségük | 390 |
| A bolygószerű ködfoltok és a nóvák | 393 |
| A diffúz ködök | 394 |
| Általános jellemzés. A diffúz ködök szerkezete | 394 |
| A Tejútrendszer elnyelő rétege | 396 |
| A kalcium-felhők | 397 |
| A sötét ködök | 397 |
| A fénylő diffúz ködök | 401 |
| Az extragalaktikus ködfoltok | 403 |
| A Galaktika vagy a Tejútrendszer | 403 |
| A Magellan-felhők | 404 |
| Az NGC6822. extragalaktika | 405 |
| Az Andromeda-köd és társai | 408 |
| Az M33 spirális ködfolt | 408 |
| Az estragalaktikák helyi csoportja | 409 |
| Az extragalaktikák osztályozása | 410 |
| Az extragalaktikák távolságának meghatározása | 413 |
| Ködfoltcsoportok és halmazok | 416 |
| Az extragalaktikák színképe | 416 |
| A radiális sebesség összefüggése a távolsággal | 417 |
| Az extragalaktikák méretei, fényessége | 419 |
| Az extragalaktikák forgása, belső mozgása, tömege | 419 |
| Látszó eloszlás | 420 |
| A térbeli eloszlás | 421 |
| Az extragalaktikák száma és a térsűrűség nagysága | 423 |
| A Világegyetem tágulása | 424 |
| Dr. Wodetzky József: Az égitestek mozgása | 427 |
| Geocentrikus és heliocentrikus rendszer | 427 |
| Égi távolságok | 429 |
| Időmérés | 431 |
| A heliocentrikus vagy Copernikus-i világrendszer | 431 |
| Galilei, Kepler és a bolygómozgás tapasztalati törvényei | 434 |
| Newton törvénye és az általános gravitáció | 436 |
| A tömeg | 437 |
| Perturbációk | 433 |
| A Naprendszer stabilitása | 439 |
| Eltérések, periheliummozgás | 440 |
| Pályaszámítás. A Neptunus felfedezése | 441 |
| Sirius és Prokyon felfedezése | 444 |
| A gravitáció terjedéssebessége | 446 |
| A gravitáció abszorpciója | 447 |
| A Newton-féle törvény egyéb következményei | 447 |
| Megmagyarázatlan eltérések a Newton-féle törvénytől | 449 |
| A relativitás-elmélet | 450 |
| A relativisztikus vörös eltolódás és a fény elgörbülése | 453 |
| Dr. Wodetzky József. Kozmologia és kozmogónia | 456 |
| Kozmologia, a világegyetem fizikája | 456 |
| Kozmogonia | 466 |
| Név- és tárgymutató | 475 |
| II. kötet | |
| Dr. Réthly Antal: | |
| Dr. Aujeszky László: Bevezetés. Az időjárás szerepe a természetben és az emberiség életében | 1 |
| Dr. Aujeszky László: A levegő összetétele, szennyeződése és a légplankton | 5 |
| A légköri gázok felfedezésének története | 5 |
| Aeroszol | 5 |
| Alapgázok | 5 |
| Vendéggázok | 6 |
| Nemes gázok | 7 |
| Hidrogén | 9 |
| Radon | 10 |
| Izotópia | 11 |
| A légplankton | 13 |
| Vulkáni por | 13 |
| Baktériumok | 14 |
| Füst | 15 |
| Por | 16 |
| Dr. Aujeszky László: Az időjárás energiaforrásai | 19 |
| Sugárzó energia | 19 |
| Szélenergia | 21 |
| Vegyi energia | 22 |
| Tengeráramlások | 25 |
| Passzát és antipasszát | 25 |
| Nyugati szelek | 28 |
| Időjárási frontok | 29 |
| Monszun-jelenség | 31 |
| Dr. Aujeszky László: | |
| Tóth Géza: A vízcsepp és a jégkristály | 32 |
| A felhők birodalma | 32 |
| Vízpára | 32 |
| Telítési szám | 33 |
| Sűrűsödés | 34 |
| Légnedvesség | 34 |
| Harmat, dér | 35 |
| Hó, köd | 36 |
| Felhőképződés | 37 |
| A felhők osztályozása | 38 |
| Réteges és gomolyos felhők | 40 |
| Hullámfelhők | 42 |
| Légtömegtan | 43 |
| Az eső és hó keletkezése | 44 |
| Zivatar, jégeső | 45 |
| Mikor keletkezik eső, havazás vagy zivatar | 46 |
| Frontfelület | 47 |
| Hideg betörés | 48 |
| Veszteglő frontok | 49 |
| A nehéz víz | 51 |
| Tóth Géza: Időjárás és repülés | 53 |
| Az időjárási elemek szerepe a repülésnél | 53 |
| A légnyomás | 55 |
| A szelek | 56 |
| A köd | 59 |
| A vakrepülés | 60 |
| A jegesedés | 61 |
| A túlhűlés | 62 |
| A légiforgalom időjárási szolgálata | 63 |
| Óceánrepülések | 65 |
| Motornélküli repülés | 67 |
| Dr. Aujeszky László | 77 |
| Útügyi meteorológia | 78 |
| Híradóberendezések | 79 |
| Lőelemképzés | 81 |
| Hangmérés | 83 |
| Légi háború | 86 |
| Vegyi harc | 87 |
| Lég- és gázoltalom | 91 |
| Mesterséges ködképzés | 93 |
| Tóth Géza: A sztratoszféra | 96 |
| Felfedezések története | 96 |
| Kutatások léggömbbel | 97 |
| Kutatások sárkánnyal | 100 |
| Légkörkutató műszerkosár | 102 |
| Sztratoszféra felszállások | 104 |
| PICCARD felszállása | 104 |
| Az Explorer II. felszállása | 109 |
| Egyéf elszállások. Hegyi obszervatoriumok | 119 |
| A kutatás eredméynei | 120 |
| A sztratoszféra keletkezése | 128 |
| Dinamikus meteorológia | 128 |
| Tóth Géza: A magas légkör szerkezete: ozonoszféra és ionoszféra | 133 |
| Hangterjedés, világító felhők, meteoritek | 133 |
| Az ozon szerepe | 138 |
| A levegő ionizációja | 141 |
| A földmágnesség jelenségei | 143 |
| A rádióhullámok terjedése | 144 |
| Rádióvisszhang | 146 |
| Világürvisszhang | 148 |
| A sarkifény | 149 |
| Dr. Aujeszky László: A légkör hangtüneményei | 155 |
| Szél zúgása | 157 |
| Huzalzengés | 157 |
| Szélsztetoszkóp | 158 |
| Földalatti üregek | 159 |
| Mennydörgés | 160 |
| Infrahangok | 161 |
| Dörgés hangjának terjedése | 164 |
| Zúgó hó | 166 |
| Hóomlás | 166 |
| Kozmikus hangok | 167 |
| Meteorológiai távakusztika | 169 |
| Tóth Géza: A légkör fénytüneményei | 170 |
| Légköri sugártörés | 171 |
| Földi sugártörés | 172 |
| Tükrözések | 173 |
| Délibáb | 174 |
| Az égbolt kék színe | 177 |
| Szürkület | 178 |
| Zöld sugár | 178 |
| Alpesi pír | 178 |
| Koszorújelenségek | 179 |
| Glória | 179 |
| Bishop-gyűrű | 180 |
| Szivárvány | 180 |
| Halo-jelenségek | 183 |
| Melléknapok | 184 |
| Bacsó Nándor: A Föld éghajlata | 187 |
| A Föld éghajlatának tényezői | 187 |
| Állandóan forró és állandóan esős éghajlat | 192 |
| Állandóan forró, télen száraz éghajlat | 196 |
| Éghajlat rövid és szabálytalan csapadékos időszakkal | 196 |
| Állandóan száraz éghajlat | 199 |
| Mérsékelten meleg, nyáron száraz éghajlat | 201 |
| Mérsékelten meleg, télen száraz éghajlat | 202 |
| Mérsékelten meleg, állandóan elég csapadékos éghajlat | 203 |
| Télen hideg, állandóan elég csapadékos éghajlat | 204 |
| Télen hideg és száraz éghajlat | 206 |
| Állandóan hideg, de nem állandóan fagyos éghajlat | 206 |
| Állandóan hideg és állandóan fagyos éghajlat | 208 |
| Bacsó Nándor: Mikroklíma | 210 |
| Mikroklimatológia | 210 |
| Fagyzúgok | 213 |
| Hófúvások | 217 |
| Szélvédelem | 217 |
| Helyi és városi éghajlat | 217 |
| "Pesti éghajlat" | 219 |
| Az időjáráskutatás eszközei | |
| Bacsó Nándor: A meteorológiai állomások műszerei | 220 |
| A levegő hőmérsékletének mérése | 221 |
| Hőmérők | 222 |
| Hőmérsékletíró | 225 |
| Lehűlésmérő | 226 |
| A talajhőmérséklet mérése és egyéb talajmeteorológiai vizsgálatok | 227 |
| A légnyomás mérése | 229 |
| Légsúlymérők | 229 |
| Légnyomásíró | 231 |
| A levegő nedvességének mérése | 233 |
| Nedvességíró | 235 |
| A szélirány és szélsebesség mérése | 237 |
| Szélsebességíró | 240 |
| A napfény tartamának mérése | 241 |
| A napsugárzás erősségének mérése | 244 |
| A csapadék mérése | 248 |
| Csapadékíró | 250 |
| Tóth Géza. A magaslégkörkutatás eszközei | 252 |
| Hegyi állomások. Szabad léggömb | 253 |
| Meteorográf | 257 |
| Magassági szélmérés | 262 |
| Regisztráló teodolit | 265 |
| Felhőhuzam mérés | 266 |
| Felhőmagasság mérés | 267 |
| Dr. Aujeszky László: Különleges és érdekes időjárási jelenségek | 269 |
| Csodaesők | 269 |
| Érdekes meteorológiai tünemények a magashegységben | 272 |
| Örök hó, gleccser | 274 |
| Hógörgeteg | 277 |
| A kőzetek és sziklkák időjárásokozta pusztulása és szétmálása | 282 |
| Napszakos jelenségek | 283 |
| A főn | 283 |
| Az alpesi fény | 287 |
| A tengerek különleges időjárási eseményei | 288 |
| Vihardagály | 290 |
| Kalémak | 291 |
| Hullámverés | 292 |
| Víztölcsérek | 293 |
| Tengeri tükrözés | 294 |
| Dr. Réthly Antal: Az elemi csapások | 296 |
| Árvizek | 302 |
| Felhőszakadások | 303 |
| Éhinségek | 306 |
| Szárazságok | 308 |
| Szigorú telek | 309 |
| Tornádószerű viharok | 311 |
| Tóth Géza: A légkör eleketromos jelenségei | 316 |
| Tértöltés | 317 |
| Sűrűsödési magvak | 319 |
| Zivatar | 320 |
| Villámok | 322 |
| Villámhárító | 327 |
| Légköri zavarok | 328 |
| Dr. Aujeszky László: Az időjárás előrejelzése | 330 |
| A mai időjelző módszerek kialakulása | 330 |
| Egyidejűségi térképek | 331 |
| Korszerű időjárási térkép | 333 |
| Frontológia | 334 |
| Zárórétegek | 335 |
| Határfelületek | 336 |
| Veszteglő frontok | 337 |
| A sztratoszféra hatásai | 341 |
| Az előrejelzés és a rádió | 343 |
| Az időjelzéstan mai helyzete | 345 |
| Az időjelzés tanítása | 349 |
| Asztrometeorológia | 350 |
| Bacsó Nándor: Az időjárás előrejelzése hosszabb időtartamra | 352 |
| "Döntő napok" | 352 |
| Időszakosság | 353 |
| Napfolttevékenység | 355 |
| Átlagértékek, kiegyenlítődés elve | 356 |
| Nyilvántartó és hasonlósági módszer | 257 |
| Kapcsolatszámítás | 358 |
| Dr. Aujeszky László: | |
| Bacsó Nándor: Az időjárás mesterséges irányítása és az időjárási energiák kiaknázása | 362 |
| Védekezés a jégeső ellen | 364 |
| Viharágyúzás | 365 |
| A mesterséges eső kérdése | 367 |
| Ködoszlatás | 369 |
| A légkör mint energiaforrás | 370 |
| Szélenergia | 372 |
| Napsugárzás energiája | 372 |
| Légköri villamos energia | 373 |
| A légnyomásváltozás, mint energiaforrás | 374 |
| Bacsó Nándor: A népies időjárási szabályok | 377 |
| Az állatok időjelzése | 378 |
| Népi meteorológia | 380 |
| A Hold hatása | 381 |
| Döntő napok | 382 |
| Dr. Aujeszky László: A légkör multja és jövője | 385 |
| Az őslégkör | 386 |
| A geológiai korszakok légköre és éghajlata | 389 |
| A jégkorszakok | 390 |
| A légkör jövője | 391 |
| Tárgymutató | 394 |
| III. kötet | |
| Dr. Mauritz Béla: A Föld felépítése és anyaga | 1 |
| A Föld alakja és nagysága | 1 |
| A Föld sűrűsége, gömbhéjas szerkezete és kémiai összetétele | 2 |
| A nyomás és a hőmérséklet a Föld belsejében | 8 |
| A Föld kérgét átalakító körfolyamatok | 11 |
| A kőzetek | 11 |
| Eruptiv kőzetek | 13 |
| Másodlagos kőzetek | 71 |
| A kőzetek metamorfozisa | 110 |
| A metazomotózis | 121 |
| Dr. Mauritz Béla: A földkérget átalakító erők és azok tevékenységének eredményei | 125 |
| A vulkáni működés | 125 |
| A földkéreg emelkedései és süllyedései. Parteltolódások. Epeirogenezis | 136 |
| A földkéreg zavarodásai | 142 |
| Térdráncok, vetődések és áttolódások | 142 |
| Redőzések | 148 |
| Geoszinklinálások és szárazulatok | 152 |
| Földrengések | 166 |
| Az exogén erők működése | 170 |
| Dr. Ballenegger Róbert: A termőföld | 179 |
| Dr. Koch Sándor: Függelék: Magyarország legjelentősebb bányahelyei és ásvány-előfordulásai | 221 |
| Dr. Kéz Andor: A tenger | 237 |
| A tengeri medencék sajátosságai | 238 |
| A világtenger és tagozódása | 238 |
| Mélységmérés | 243 |
| Az óceánok függőleges tagozódása | 254 |
| A tengerfenék üledékei | 260 |
| A tengervíz fizikai tulajdonságai | 266 |
| A tenger szintje, középvíz, nullpont | 266 |
| A tengerek sótartalma | 268 |
| A tenger vizének fajsúlya és sűrűsége | 280 |
| A tenger vizének gáztartalma | 281 |
| A tengervíz színe | 282 |
| A tengervíz hőmérséklete | 283 |
| A tenger mozgásai | 306 |
| Hullámzás | 306 |
| Tengerjárás | 335 |
| Tengeráramlások | 356 |
| IV. kötet | |
| Bevezetés | 1 |
| Az izzón fénylő csillagtól az első bektériumig | |
| A ködös ős-mult | 3 |
| Mit tudhatunk az ős-földről? | 6 |
| A kérges Föld és az "üres" ősóceán | 11 |
| A Föld vizeinek benépesülése a hajnalkorban | |
| Milyen alakban, mikor és hol jelent meg az élet a Földön? | 24 |
| A Föld történetének évszámai | 37 |
| Nyüzsgő szerves élet a hajnalkori óceánban | 50 |
| A tengerfenékből kinőtt hegységek. Jégárak első biztos nyomai | 56 |
| Az ókori föld vizi szervezetei meghódítják a szárazföldet | |
| A földtörténelmi ókor pitvarában. Van-e ugrás a természetben? | 70 |
| A szerveződés útjai a Föld ókorában. A középső szakas színtere | 78 |
| Újabb hatalmas mérföldkő - a gerincoszlop megjelenése | 85 |
| Hol keletkeztek az első nagy kőszéntelepek? Az ókor végső szakasza | 98 |
| A "fekete gyémántok" belső története | 115 |
| A szárazföld benépesedésének első időszaka | 128 |
| Jégpáncéllal borított területek az ókorban | 136 |
| Ókorvégi kincseskamrák | 139 |
| A sárkánygyíkok uralmának kora | |
| ősföldrajzi jellemképek a középkor elejéről. Az emlősök előfutárai | 147 |
| A kavicsfogú ősteknős tengere a Bakony helyén | 157 |
| Európai vízözön a Föld középkorának későbbi szakaszában | 162 |
| Új puhatestű fajok keletkezésének érdekes módjai a középkorban | 167 |
| Mit láthatunk a középkor kóvá vált "képeskönyvei"-ben? | 171 |
| Sárkányok szárnyain a középkorvégi Föld körül | 190 |
| Kőolajért akár négy kilométernyire a földfelszín alá | 196 |
| A 100 éves alumínium sok milliós földtörténelmi multja | 203 |
| Rejtélyes-e az ősfajok kihalása? | 207 |
| Az ősi jellegű emlősöktől a mai emberfajokig | |
| Új vonalak, élénk színek Földünk újkori arculatán - Gyűjtő- vagy keveréktípusok | 219 |
| Új hegyláncok fölcseperedése az újkorban - "Szent László pénze" megszámlálhatatlan milliárdjai | 227 |
| A világhíres erszénycsont - Az uralomra jutott emlősök néhány érdekes alakja | 234 |
| Borostyánkő - az "észak aranya" | 240 |
| Leggyökeresebb változások színhelye az újkor derekán Magyarország földje | 243 |
| Tájékozódás az újkor végső szakaszában | 252 |
| A pikermii őstemető jelentősége | 258 |
| A sokat ócsárolt családfákról | 269 |
| A földtörténet záró fejezetének földrajzi képeiből | 286 |
| A legújabb jeges-kor | 294 |
| Emberőseink kortársai | 305 |
| A barlangkutatás tudományos jelentősége | 325 |
| Mit tudhatunk az ősemberfajokról? | 347 |
| A világ folyása | 365 |
| Név és tárgymutató | 383 |
Folytatás Microsoft-tal