A marxizmus-leninizmus klasszikusai Holbachról és a XVIII. századi francia materialistákról | |
Bevezetés | |
Holbach filozófiai műveinek kritikai jegyzéke | |
A természet és törvényei. Az ember. A lélek és a lelki képességek. A halhatatlanság dogmája. A boldogság | |
A szerző előszava | 1 |
A természetről | 7 |
A mozgásról és annak eredetéről | 14 |
Az anyagról, annak különféle összetételéről és mozgásáról, vagyis a temészet folyásáról | 27 |
A minden természeti jelenségre érvényes mozgástörvényekről. A vonzásról és taszításról. A tehetetlenségi erőről. A szükségszerűségről | 33 |
A rendről, a rendellenességről, az értelemről és a véletlenről | 42 |
Az emberről, az ember testi és lelki részének megkülönböztetéséről és az ember eredetéről | 53 |
A lélekről és a spiritualizmusról | 65 |
A szellemi képességek és ezeknek az érzékelésből való eredete | 74 |
Az értelmi képességek különfélesége: éppúgy fizikai okoktól függenek, mint az erkölcsi tulajdonságok. A társas élet, az erkölcs és a politika természetes alapelvei | 84 |
Lelkünk nem önmagából meríti eszméit. Nincsenek velünk született eszmék | 108 |
A szabad akarat tanáról | 129 |
A fatalizmust veszélyesnek tartó felfogás vizsgálata | 154 |
A lélek halhatatlanságáról, a túlvilági élet dogmájáról és a halálfélelemről | 175 |
Nevelés, erkölcs és törvény elegendő az emberek fékentartására. A halhatatlanság vágya; az öngyilkosság | 198 |
Mi hasznos az embereknek és hogy vélekednek a boldogságról? Erény nélkül az ember nem lehet boldog | 212 |
A boldogságról való téves felfogás az emberi szenvedések igazi forrása. Eredménytelen gyógyítási kísérletek | 227 |
Az igaz, vagyis a természeten alapulú eszmék az emberi szenvedés egyedüli gyógyszerei. Az első rész összefoglalása. Következtetés | 239 |
Az istenségről; létének bizonyítékairól, tulajdonságairól; miképpen befolyásolja az emberi boldogságot | |
Az istenségről alkotott fogalmaink eredete | 251 |
A mitológiáról és teológiáról | 267 |
A teológia zavaros és egymásnak ellentmondó fogalmai | 286 |
Clarke istenbizonyítékainak vizsgálata | 308 |
A Descartes, Malebrenche, Newton és mások által adott istenbizonyítékok vizsgálata | 342 |
A panteizmus vagy a természetes istenfogalmak | 361 |
Teizmus és deizmus; az optimizmus és a cél-okok tana | 377 |
Az istenhitből származó előnyök vizsgálata, avagy a hit hatása az erkölcsre, a politikára, a tudományra, a nemzetek és egyének jólétére | 403 |
Teológiai fogalmak nem szolgálhatnak az erkölcs alapjául. A teológiai erkölcs és a természetes erkölcs párhuzama. A teológia árt az emberi értelem haladásának | 422 |
Az ember semmire sem következtethet a véle elfogadtatott istenfogalmakból: ezzel kapcsolatos magatartása következetlen és haszon nélkül való | 441 |
Védőbeszéd a jelen műben foglalt nézetek mellett. Az istentagadásról. Vannak-e ateisták? | 461 |
Összeegyeztethető-e az ateizmus az erkölccsel? | 473 |
Az ateizmusra indító okokról. Lehet-e veszélyes ez a tan? Magáévá teheti-e a köznép? | 486 |
A természet törvénykönyvének rövid foglalata | 512 |
Jegyzetek | 523 |
Függelék | 537 |