A természet- és környezetvédelem földrajzi alapjai

Fülszöveg

Az ember tudatos tevékenységévei helyenként nagymértékben megváltoztatta a szárazulatok hasznosításának fokát, néhol még a tengerek határvonalát is. Hegyeket mozgatott meg, homokdűnéket tüntetett el, megváltoztatta a vízhálózat eredeti képét, gyökeresen átalakította az eredeti növénytakarót, az erdőfelszínek területét kétharmadára csökkentette, feltörte a sztyeppékét, kultúrnövényekkel vetette be azokat, nemzeti parkokat alakított ki.
A kapitalizmus időszakától fokozódó népességnövekedéssel párhuzamosan új lakóhelyek jöttek létre, megváltozott a települési környezet, a városnövekedés, az urbanizáció elmélyülésével.
Hol a határ? Megnyugtató választ erre a kérdésre igen nehéz adni. Ahhoz, hogy a ma élő ember létfenntartása ne romoljon, hanem javuljon, állandóan hozzá kell nyúlnia természeti, települési környezetéhez, meg kell zavarnia az ökoszisztémát. Közben mérlegelnie kell, hogy döntéseivel, cselekedeteivel meddig mehet el anélkül, hogy a jövő nemzedékeinek létalapját... Tovább

Fülszöveg

Az ember tudatos tevékenységévei helyenként nagymértékben megváltoztatta a szárazulatok hasznosításának fokát, néhol még a tengerek határvonalát is. Hegyeket mozgatott meg, homokdűnéket tüntetett el, megváltoztatta a vízhálózat eredeti képét, gyökeresen átalakította az eredeti növénytakarót, az erdőfelszínek területét kétharmadára csökkentette, feltörte a sztyeppékét, kultúrnövényekkel vetette be azokat, nemzeti parkokat alakított ki.
A kapitalizmus időszakától fokozódó népességnövekedéssel párhuzamosan új lakóhelyek jöttek létre, megváltozott a települési környezet, a városnövekedés, az urbanizáció elmélyülésével.
Hol a határ? Megnyugtató választ erre a kérdésre igen nehéz adni. Ahhoz, hogy a ma élő ember létfenntartása ne romoljon, hanem javuljon, állandóan hozzá kell nyúlnia természeti, települési környezetéhez, meg kell zavarnia az ökoszisztémát. Közben mérlegelnie kell, hogy döntéseivel, cselekedeteivel meddig mehet el anélkül, hogy a jövő nemzedékeinek létalapját visszafordíthatatlanul ne károsítsa, ne veszélyeztesse.
A társadalmi és földrajzi környezet között sokoldalú, állandóan bővülő kapcsolat jött létre, melyek tartalma és minősége a társadalom fejlettségi foka szerint változik.
A környezet- és természetvédelem modern koncepciója a megelőzést tartja a legfontosabbnak. Környezetünk reális értékeléséhez megfelelő ismeretekre van szükség az embert körülvevő természeti és társadalmi környezet állapotáról, tulajdonságairól. Ehhez nyújt segítséget ez a könyv, amely nem csak a felsőoktatásban részesülő hallgatóknak, hanem mindazoknak nyújt információt, akik szívügyüknek tekintik a környezetés természetvédelmet. Vissza