A termelői és a fogyasztói árak vizsgálata Magyarországon

Előszó

Részlet a füzetből:

A világháború lezajlása óta egyre jobban megerősödő autarchiás törekvés, mely ellentétben a józan gazdasági megfontolásokkal, sok esetben indokolatlanul helyezte előtérbe és hajtotta túlzásba mezőgazdasági téren az önellátás elvét, nem egyszer gördített leküzdhetetlen akadályokat az agrártermékek külföldi értékesítésének útjába. A kedvezőtlen konjunktúrális adottságok, az azokat kisérő mély árszínvonalak állandóan homloktérben tartják az értékesítés problémáját.
Az elmult tíz év alatt a sok kedvezőtlen tényező összehatásaképpen a magyar mezőgazdaság nem egyszer jutott válságos helyzetbe s jövedelmezőségében igen mélyreható változások jöttek létre. A legutóbbi, az 1929-1934. évekre terjedő világgazdasági válság azután még súlyosabb helyzetet teremtett s a hangsúly a külföldi értékesítés megnehezülésével mindinkább a belső fogyasztás emelésére helyeződött. Ennek folytán a mezőgazdasági termények értékesítésével kapcsolatban jelenleg már nem is egy, hanem két fontos probléma sürgős vizsgálata látszik szükségesnek. Az egyik, hogy az értékesítés révén elért árakból végeredményben mi jut a mezőgazdaságnak s abból hogyan tudja a gazda fedezni a termelés költségeit; végeredményben, hogy a mezőgazdasági termelés rentabilitása milyen fokú s emelkedő, vagy pedig hanyatló irányzatot juttat-e? A másik a belföldi fogyasztói oldalt érinti a városi értékesítéssel és a szétosztással kapcsolatban felmerülő költségek révén. E téren még csak a kezdet-kezdetén álló vizsgálódások az értékesítésnek arra a fázisára szeretnének fényt és világosságot deríteni, amely a nagyvárosi élelmiszerpiacokon zajlik le. Vissza