A termelés koncentrálásának új szervezési irányai (dedikált példány)

Szerző

Lektor

Budapest

'Adorján Bence: A termelés koncentrálásának új szervezési irányai (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1968
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	308 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Adorján Bence szerző által dedikált példány. Néhány fekete-fehér ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A könyv a hazai szakirodalomban az első olyan tudományos igényű munka, amely a termelés koncentrálásának rendkívül széles körű problémáit átfogóan tárgyalja. A szerző a társadalmi - tudományos - technikai haladás tükrében vizsgálja azokat a szervezeti formákat, amelyeken keresztül a termelési koncentráció folyamata érvényesül.
Elemzi e folyamat optimalizálásnak kritériumait, illetve a vezetéssel szemben támasztott követelményeit. A szakirodalom által publikált hazai és külföldi kutatási eredmények és statisztikai adatok alapján igyekszik megválaszolni az optimális vállalat- és üzemnagyság kérdéseit. Végül állást foglal a tekintetben, hogy az egyes ágazatokban a termelési és termelést kiegészítő tevékenységeket technológiai, valamint gazdasági kapcsolataik alapján, milyen típusú termelési, gazdasági szervezetekbe célszerű koncentrálni. E vizsgálódásokban nagy szerepet kapnak a korszerű vállalatvezetési módszerek, a számítógépes termelésirányítás és az automatizálás koncentrációra... Tovább

Tartalom

Előszó	5
A termelés koncentrálási folyamatának történelmi háttere
A termelőtevékenység koncentrálásának folyamata az ókortól a kapitalizmus megjelenéséig	11
Az őskor emberének termelése - átmenet az ókorba	11
Az ókori tudomány, civilizáció és technika hatása a termelőtevékenység szervezeti formáinak fejlődésére	15
Az ókori birodalmak bukásával, a feudalizmusba való átmenettel lelassul a koncentráció	17
A feudalizmus kora, a tudomány és a termelés "egyházilag és államilag törvényesített" decentralizációja	18
A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszaka új lendületet ad a tudományos és termelőtevékenység koncentrálódásának	20
A kapitalizmus kialakulásának és elterjedésének korában a tudományos és a termelőtevékenységben folyamatossá válik a differenciálódás és az integrálódás	25
A XX. század első évtizedei nagy társadalmi átalakulásainak és tudományos eredményeinek hatása a termelés további koncentrálására	33
A századforduló utáni jellegz etes társadalmi átalakulások	33
Az egyre inkább koncentrálódó tudományos tevéskenyésgen alapuló fizikában és biológiában végbemenő forradalom	36
Új iparágak születése	39
Új természeti erőforrások bekapcsolása a termelésbe	41
A tudomány és technika továbbfejlesztése a XX. század második felében, az automatizálás hatása a termelés szervezetére	42
A második világháború végével, a gyarmati rendszer felbomlásával kialakuló új társadalmi és gazdasági világkép	42
A kutatási-fejlesztési tevékenység ugrásszerű koncentrálódása és ennek hatása a termelésre	43
Az ipar tudományos forradalmának főbb jellemzői	45
A termelés szervezetében végbemenő változások	47
A világszervezetek kialakulásának és a tervezés elterjedésének időszaka	48
A termelés koncentrálásának alapvető szervezési kérdései
A vizsgálat körének és mélységének meghatározása	53
A koncentrálással kapcsolatos alapproblémák	54
Az integráció formái	60
Az alapvető integrációs formák - a horizontális és vertikális integráció - néhány jellemzője	64
Az előállított termékek (anyagok, alkatrészek, szerelvények stb.) felhasználási iránya által meghatározott integráció	65
Az előállított termékek egységár (darabár, súlyár, stb.) jellegének az alkalmazott szervezeti formára gyakorolt hatása	66
A forgóeszköz-igényesség hatása	66
A kooperáció hatása	67
A különféle ráfordítások arányainak hatása az integráció formájára	67
Az időtényezők hatása	68
Az alkalmazott technológia jellege	69
Néhány további szempont	69
A horizontális integráció, a szakosítás főbb eredményei	70
A termelést kiegészítő tevékenységek integrációja	74
Gyártáselőkészítő és befejező tevékenységek	75
A gyártáshoz szükséges további szolgáltatások	78
Optimális üzem- és vállalatnagyság	79
Forgalmi meghatározások, csoportosítási elvek	80
Számítási módszerek és belőlük levonható következtetések	82
Új tendenciák a gyakorlatban és a vizsgálati módszerekben	87
Nemzetközi integráció	89
Általános értelmezés	89
A nemzetközi kereskedelem és főbb jellemzői	90
A nemzetközi, valamint országon belüli munkamegosztás és integráció eltérő vonásai és hatásai	102
A szervezés gyakorlati formái és újabb irányzatai
A szervezéstudomány kialakulása	107
A szervezéstudomány néhány jellegzetessége	107
A szervezéstudomány és a kibernetika néhány összefüggése	109
A hagyományos módszerek határa	109
A tudományos üzemszervezés kialakulása és tartalma	110
Tipikus organizációk és termelés folyamatok - különféle osztályozási rendszerek	111
Centralizáció - decentralizáció	119
A szervezés és a vezetés optimalizációja	123
A szervezés és a vezetés kapcsolata	123
A vezetés szervezete	123
Az automatizálás hatása a vezetési szervezetre	126
Az információrendszerek és a vezetési szervezet kapcsolata	129
A szervezettségi optimum meghatározása	130
Modern szervezési irányzatok	131
A modern szervezési irányzatok jellege	131
Számológép-technikára épülő szervezési módszerek és hatásusk a termelés további koncentrálására	132
Néhány példa az automatizált termelés-irányítási szervezetek működésére	142
A koncentráció szervezésének optimalizációja
A koncentráció szervezeti optimalizációjának kapcsolódása a népgazdasági tervezés - elsősorban a távlati tervezés - feladataihoz	159
Az optimalizálási tevékenység főbb fázisai	167
A vizsgálat körének, a számítás mélységének és pontosságának meghatározása, kiindulva az adott időszak tényszámaiból	167
A vizsgálat alá vont terület jövőbeli lehetőségeinek perspektivikus elemzése a várható műszaki fejlődés és a nemzetközi együttműködés szempontjából	170
A vizsgálat fő módszerét meghatározó alapvető célkitűzés rögzítése	171
A számítások és egyéb vizsgálatok elvégzése	172
Értékelés, döntés, végrehasjtás	173
A vizsgálati terület meghatározása	174
A termelés és felhasználás összefüggéseinek statikus és dinamikus vizsgálati módszerei	174
Az ágazati kapcsolatok modelljéről	175
Több év statikus tényadataiból, a termelési-felhasználási összefüggések időbeli változásából (ténytrendek) levonható következtetések	176
A különféle vizsgálati módszerek	177
Az ágazatok termelési szerkezetének kialakításával összefüggő néhány kapcsolódó probléma; a termelés, az export és az import arányának vizsgálata	177
Ágazati vizsgálatok a technológiai alternatívák közötti választásokban	178
A termelés horizontális integrációja, a szakosítottság színvonalának mérése
A mérés célja	189
A jelenleg használatos mutatószámok	181
A szakosítás mérésére javasolt mutatószámrendszer	185
Matematikai módszerek alkalmazása a termelés koncentrálásának tervezésében - a gépipari termelés szakosításának hatása a gyártási költségekre - az egynemű termelés növekedésének hatása	190
A termelés koncentrálásának főbb trendjei
A koncentráció mérésére vonatkozó statisztikai vizsgálatok célja és módszere	197
A koncentrációra vonatkozó statisztikai vizsgálatokkal összefüggő néhány alapprobléma	197
A koncentrációval kapcsolatos hazai statisztikai vizsgálatok célja, problémái és korlátai	198
A koncentrációval kapcsolatos hazai statisztikai vizsgálatok néhány módszertani kérdése, a vizsgálati egységek és az alkalmazott mutatószámok, valamint az összehasonlíthatóság problémái	201
Az ipari koncentráció nemzetközi összehasonlítása	206
Az ipari üzemek koncentráltsága néhány iparilag fejlett tőkés és szocialista országban	206
A gazdasági szerkezet strukturális változásainak nemzetközi áttekintése a koncentráció kérdésével összefüggésben	218
A magyar gépipari termelés tömegszerűségének összehasonlítása néhány fejlett ország gépiparával	231
A koncentráció vizsgálatának speciális hazai tapasztalatai	241
Iparunk szervezeti felépítése és annak néhány gazdasági összefüggése	241
A hazai ipar termelőüzemeinek (ipartelepeinek) koncentrációja	245
A koncentrálásra vonatkozó statisztikai vizsgálódásokból levonható következtetések összefoglalása	256
Az új természettudományi felfedezések és a távlati műszaki fejlesztés várható kihatásai a termelési szervezetek jövőbeni struktúrájára
Ugrásszerűen fejlődő területek. gigantizáció és miniatürizálás	261
Új módszerek a tudományos kutatásban	263
Új technológiai-termelési eljárások, új anyagok	269
Az "Új" hatása a "Hagyományos"-ra	281
Neotechnika - hiperintegráció	291
Függelék	295