Bevezetés | 11 |
A tudás ereje | 11 |
A rendszerben való gondolkodás és az interdiszciplinaritás igénye | 13 |
Mit keresünk...? | 15 |
Hogyan keressük...? | 18 |
A rendszerbe foglalás | 18 |
A rendszerszemlélet fejlődése (első rendszerelméleti kitérő) | 19 |
Paradigmaválasztás | 24 |
A technológiai és biológiai rendszerek | 25 |
Az élő szervezet funkcionális rendszerei | 27 |
Anohin úttörő munkássága | 27 |
Az éhségcsillapítás példája | 30 |
A neuron integratív szerepe | 33 |
Az Anohin-modell | 34 |
A funkcionális rendszer fogalma | 35 |
A rendszer összetétele | 36 |
A szabadsági fokok számának redukciója | 37 |
A cél és a végeredmény | 38 |
Az afferens szintézis | 39 |
Az előrejelzés és a döntéshozatal | 40 |
A rendszer szerkezete | 42 |
A rendszerek hierarchiája (második rendszerelméleti kitérő) | 45 |
A fiziológiai funkcionális rendszerek fejlődése vagy rendszergenezis | 48 |
A társadalmi-technikai funkcionális rendszer keletkezése (képzeletbeli archeológiai ásatások) | 51 |
Az emberré válás | 52 |
A technológia ébredése | 55 |
A munkamegosztás | 55 |
A funkcionálás eszközeinek kváziautonómiája | 57 |
A fejlesztés belső rugói | 58 |
A negyedik fordulat | 58 |
A társadalmi-technikai funkcionális rendszerek környezete | 61 |
Az Ember és a Természet. Környezetvédelem vagy környezetépítés? | 62 |
Az antropogén világ | 66 |
A Művi Világ definíciója | 67 |
A civilizáció | 70 |
A gondolat objektív világa | 72 |
A megismerés a társadalmi-technikai funkcionális rendszer és környezetének viszonyában | 73 |
A "valóság megelőző tükrözése" | 73 |
A tudás kváziautonómiája | 74 |
A tudomány szubkultúrája | 76 |
Kérdésfelvetés és problémamegoldás | 76 |
Differenciálódás és integrálódás a tudomány fejlődésében | 78 |
Kooperatív tudástermelés | 84 |
A technológia információ generálása | 87 |
Az innovációs többlet | 87 |
A technológiai rendszer | 88 |
A többletinformáció generátora | 96 |
A gondolat progressziója és metamorfózisa | 99 |
A Művi Világ által modifikált szellemi "produktum" | 100 |
A megismerés határtalansága | 105 |
A minőségi progresszió | 109 |
A gondolat átváltozásai | 112 |
A társadalmi-technikai funkcionális rendszer (TTFR) körvonalai | 118 |
Az információ generálása és a nemlineáris komplex rendszer modellje | 118 |
A TTFR kritériumai | 120 |
A rendszeralkotó tényező | 122 |
A fejlődés ellentmondásai (harmadik rendszerelméleti kitérő) | 123 |
Az élet csodálatos jelensége | 123 |
Mit értünk funkcionális rendszeren? | 125 |
A társadalmi-gazdasági ellentmondások rendszerelméleti tipológiája | 126 |
A TTFR funkciója, szerkezete és hierarchiája | 133 |
Analógia vagy a funkcionálás elveinek azonossága? | 133 |
A funkció | 135 |
A rendszer szerkezete vagy belső operacionális felépítése | 141 |
A struktúrakomplexum és a hierarchia | 143 |
Az összetett rendszer | 146 |
A rendszerek együttműködésének valószínűségi jellege | 152 |
A rendszer oszcillációja (negyedik rendszerelméleti kitérő) | 154 |
A TTFR belső mechanizmusai | 156 |
A funkcionálást lehetővé tevő és segítő mechanizmusokról | 156 |
A döntéshozatal és a komponens szabadsági fokainak redukciója | 158 |
A döntéshozatal és az információ (ötödik rendszerelméleti kitérő) | 161 |
A cselekvést formáló aktív előrejelzés | 164 |
A jótékony emóció | 166 |
Emóció a fiziológiai funkcionális rendszerben | 167 |
A TTFR emocionális viszonyai | 168 |
A közösség emócionális alapjai | 170 |
A változás elhárításának és kikényszerítésének mechanizmusa | 173 |
A homeosztázis és a változtatás koncepciói | 173 |
Az érzékelés konzervativizmusa és az algoritmusok | 175 |
Az időtényező | 176 |
A mindenható "rutin" | 178 |
A kalandozó és csendháborító gondolat | 179 |
A struktúra- és funkcióváltás lépcsőzetessége | 181 |
A szinonimák | 184 |
A társadalomtudományi modellekről (tudományelméleti kitérő) | 185 |
Az elméleti szimbólumok tartalma és viszonya | 185 |
Az elméleti modellek viszonylagos igazsága | 188 |
Az ismert modellhez való visszavezethetőség elvi alapja | 190 |
A funkcionális rendszer paradigmájának kritikája | 192 |
A társadalom modellezhetősége | 195 |
Modellminták | 197 |
A társadalmi-technikai funkcionális rendszer evolúciója | 200 |
"De mi evolvál, mi evolvál, mi evolvál?!" | 202 |
A rendszerevolúció vizsgálatának módszertani problémái | 207 |
Az igazolás elvi lehetőségei | 207 |
A "fokozatos felemelkedés" módszere | 209 |
A láthatatlan és megfoghatatlan rendszer befogása | 211 |
A funkcionális és a kapcsolódó fogalmak absztrakciója | 213 |
A funkcionális rendszer evolúciós mozgásának törvényszerűségei | 216 |
Az operacionális struktúra és az alapmechanizmusok változatlanságának elve | 216 |
A rendszermozgás struktúrája | 218 |
A rendszermozgás jellegzetességei | 220 |
A rendszeridő | 220 |
A rendszermozgás irányultsága | 221 |
Az egyensúlyi állapotok és az energiaszint | 223 |
A revolúció | 224 |
A rendszer és környezete | 225 |
A koordináció és a korreláció | 228 |
A rendszer-evolúció stratégiája | 230 |
A rendszermozgás fő formái | 233 |
A mozgásformák kategorizálása | 233 |
A funkcionális kooperáció | 235 |
A konkurencia | 237 |
A specializáció és a regresszió | 240 |
Stratégiaváltás és a regresszió elleni védekezés | 242 |
Az evolúció segédmechanizmusai | 244 |
A mechanizmus helye, struktúrája és mozgása | 244 |
A szervezet | 250 |
Az ember az evolváló funkcionális rendszerben | 257 |
Az emberiség evolúciójának eredménye az intelligencia | 257 |
Az intelligencia fogalma, kialakulásának feltételei | 258 |
Az intellektikus evolúciójának struktúrája | 262 |
A gondolkodás szervezettségi szintjei | 262 |
Az ismeretszerzés struktúrája | 269 |
A "stratégiaváltás stratégiájá"-nak szintje | 272 |
Az intellektus evolúciójának folyamata | 275 |
A szerzett rendszertulajdonságok öröklése | 276 |
Az intellektus fejlődésének folyamatmodellje | 279 |
Az absztrakt intelligencia értelmezéséről | 281 |
A pszichikum nemlineáris rendszere | 283 |
Mi az ember? | 289 |
A társadalom evolúciójának hatása az ember fejlődésére | 291 |
Mi váltotta ki az emberi intelligencia fejlődését? | 293 |
Az alkotó ember hatása a társadalom evolúciójára | 296 |
Az evolúció összetartozó szervezettségi szintjei | 302 |
Az ember szimbólumvilága | 303 |
A kultúra és konvencionális jelei | 303 |
A szimbólum feladata és szerepe | 305 |
A szimbólumok statikus struktúrája | 308 |
A szimbólumok dinamikus struktúrája és evolúciója | 314 |
A technika | 317 |
A technika fogalma | 318 |
A technika evolúciós funkciója | 320 |
Az antropogén anyagi világ statikus és dinamikus struktúrája | 323 |
A technika evolúciós módosulásának folyamata | 329 |
A társadalmi-technikai funkcionális rendszer (TTFR) evolúciós módosulása | 332 |
A gazdaság mechanizmusa | 342 |
A társadalom "forgó dervis"-e | 343 |
A gazdaság helye és szerepe a rendszerek evolúciójában | 347 |
A gazdaság funkciói | 350 |
A funkció-végrehajtás | 355 |
Az értékképzés | 356 |
Az érték dinamikus struktúrája | 364 |
Az érték statikus struktúrája | 366 |
A használati és csereérték | 370 |
Az értékháztartás | 377 |
Vállalkozási célfüggvény és a holonisztikus vállalatstruktúra | 385 |
Értékátvitel, értékeloszlás | 390 |
Társadalmi-gazdasági korszakváltás előtt (változó világunk kórrajza) | 397 |
A menedzser dilemmái | 407 |
A szokatlan és kiszámíthatatlan szervezése | 408 |
Az innovációs menedzser funkciói | 409 |
A társadalmi-technikai változás szervezeti konstrukciói (a mechanisztikus és szerves szisztémák) | 417 |
A forszírozott innováció dilemmái | 419 |
Csokrok a menedzsernek: az innovációszervezés elvei és módszerei | 426 |
A menedzseri elvek és módszerek első csokra: az alkotó tevékenység alkotó megközelítése | 427 |
Második csokor: a technológiai megközelítés | 429 |
Harmadik csokor: a stratégiai megközelítés | 430 |
Negyedik csokor: a rendszerszemlélet | 431 |
A központi koordináció és a kooperatív segítségnyújtás politikája | 434 |
Lemaradni vagy segíteni? | 434 |
A szelektív fejlesztés és a vállalkozási feltételek | 436 |
A monopólium veszélye | 437 |
A holnap iparszerkezetét előkészítő speciális mechanizmusok | 439 |
A többközpontú koordináció | 442 |
A társadalmi-technikai szellemi tőke | 443 |
Utószó, amely előszónak is beillene | 446 |
Irodalomjegyzék | 451 |