A teremtés teológiája

Tartalom

Bevezetés: Teremtéstan a teológiában 15
1. Változások a teremtéstan teológiai értékelésében 15
1.1 A teremtéstan „újrafelfedezése" a protestáns teológiában 17
1.1.1 Kari Barth krisztocentrikus teremtésértelmezése 19
1.1.2 Jürgen Moltmann ökológiai teremtéstana 21
1.1.3 Wolfhart Pannenberg:
teremtésteológia és természettudomány párbeszéde 23
1.2 A teremtéstan új hangsúlyai a katolikus teológiában 26
2. A teremtéstan teológiai jelentősége 29
2.1 Az istenmisztérium kifejtése 29
2.2 A világtitok feltárulkozása 30
2.3 Az ember titkának megvilágítása 32
3. Cél, módszer és felépítés 34
3.1 Magyar nyelvű katolikus teremtésteológiák és az értekezés célja 34
3.2 Módszer és felépítés 37
3.2.1 Üdvtörténeti látószög. Hermeneutikai és korrelációs módszer 37
I. rész: A teremtéshit biblikus alapjai 40
1. Teremtéshit az Ószövetségben 40
1.1 A mítosz 40
1.2 A mítosz és az Ószövetség 41
1.3 A teremtéstörténet irodalmi műfaja 43
1.4 A teremtés mint az üdvtörténet kezdete 44
1.5 A Jahvista teremtéstörténet 45
1.6 A Papi írás teremtéstörténete 47
1.7 Teremtéshit a prófétai igehirdetésben, a zsoltárokban és a bölcsességi irodalomban 49
2. Teremtéshit az Újszövetségben 52
2.1 A szinoptikus evangéliumok tanúsága 52
2.2 A páli levelek teremtésfelfogása 53
2.3 A páli tradíció tanúsága (a deuterokanonikus páli levelek) 54
2.4 A János-prológus és a Jelenések könyvének tanúsága 56
2.5 Teremtéskrisztológia 56
3. A semmiből való teremtés bibliai alapjainak kérdése 57
4. Biblikus antropológia 61
4.1 Az Ószövetség alapkijelentései az emberről 61
4.1.1 A teremtményiség mint az egész embert jellemző lényegi jegy 61
4.1.2 Az ember kitüntetett helyzete a teremtésben 64
4.1.3 Az asszony teremtése és a nemek közötti különbség 65
4.1.4 Az ember mint Istenre tájolt lény 65
4.1.5 Az ember istenképűsége 66
4.2 Az ember az Újszövetség fényében 68
5. Angyalok a Bibliában 70
5.1 Az ószövetségi tanúságtétel az angyalokról 70
5.2 Az Újszövetség tanúságtétele az angyalokról 73
5.3 Bibliai tanúság az angyalok létéről. Összefoglalás 75
6. A gonosz hatalom valósága a Bibliában
6.1 Az Ószövetség tanítása 77
6.2 Az Újszövetség tanúsága 79
6.2.1 A szinoptikus evangéliumok 79
6.2.2 A páli és deuteropáli levelek 82
6.2.3 A jánosi iratok és a Jelenések könyve 84
6.2.4 A sátán eredetének és az angyalok bukásának kérdése 85
6.2.5 Bibliai tanúság a gonosz hatalomról. Összefoglalás 87
II. RÉSZ: A teremtéshit teológia- és dogmatörténete 89
1. ÓKOR 89
1.1 A teremtéshit megfogalmazása a korai hitvallásokban és hitvallási formulákban 89
1.2 Az apostoli atyák teremtésfelfogásának alapvonalai 90
1.3 A creatio ex nihilo tan kialakulása 94
1.3.1 A formula jelentése és keresztény alkalmazásának történeti háttere 94
1.3.2 A creatio ex nihilo tan kifejlődése az apologétáknál 97
1.4 Logosz-spekulációk és trinitárius megfontolások a teremtéstanban 103
1.5 Az alexandriai teológusok teremtésfelfogása 106
1.6 Szent Ágoston teremtéstana 109
1.6.1 Párbeszédben a filozófiával 109
1.6.2 A teremtés alapvető jóságának apológiája szemben a manicheizmussal 112
1.7 Az ember istenképűségének teológiája az egyházatyáknál 114
1.7.1 Kép és hasonlóság megkülönböztetése 114
1.7.2 Test és lélek kapcsolata 117
1.7.3 Az ember képmás-mi voltának egyéb szempontjai 119
1.8 Teológiai reflexió az angyalokról 120
1.8.1 Korai teológiai próbálkozások 120
1.8.2 Az angyaltan bővülése és tisztulása 122
1.9 Az Egyház tanítói megnyilatkozásai 124
2. KÖZÉPKOR 126
2.1 Szent Bonaventura 126
2.1.1 Teremtés és istenismeret 126
2.1.2 Krisztusközpontú, exemplarista és trinitárius teremtéstan 128
2.1.3 Érvek a teremtés időbeli kezdete mellett 129
2.2 Aquinói Szent Tamás 129
2.2.1 Creatio ex nihilo és létmetafizika 129
2.2.2 A világ örökkévalóságáról 133
2.2.3 Antropológia: az ember egysége és szellemisége 134
2.3 A középkori teológiai antropológia új súlypontjai az ember istenképűségének értelmezésében 136
2.4 A skolasztika: az angyalok létezésének kérdése, rendszerezés 138
2.5 Isten és világ kapcsolata a kései középkor gondolkodásában 140
2.6 Luther Márton teremtésfelfogása 143
2.7 Az Egyház tanítói megnyilatkozásai 145
2.7.1 AIV. Lateráni zsinat tanítása a világ teremtéséről és az angyalokról 145
2.7.2 A Viennei és az V. Lateráni zsinat tanítása az emberről 146
2.7.3 A Trienti zsinat tanítása az emberről. Liturgikus szövegek az angyalokról 146
3. ÚJKOR 147
3.1 A teremtésteológia és a heliocentrikus világkép összeütközése 147
3.2 Emberközpontúság és mechanikus világkép 148
3.3 Teremtésteológia és a lét értelmének kérdése Leibniznél 149
3.4 Isten és a világ dialektikus egysége a hegeli filozófiában 151
3.5 Teremtéstan és fejlődéselmélet 152
3.6 Az Egyház tanítói megnyilatkozásai 153
3.6.1 A panteizmus és a materializmus elítélése 153
3.6.2 Anton Günther teremtésfelfogásának elítélése 153
3.6.3 Az egyházi tanítóhivatal és a fejlődéselmélet 154
3.6.4 AII. Vatikáni zsinat teremtésteológiai szempontjai 156
3.6.5 Zsinat utáni állásfoglalások antropológiai és angelológiai kérdésekben 158
III. RÉSZ: Rendszerező reflexió 161
1. A világ teremtése mint a Szentháromság műve 161
1.1 A teológiai értelmezés jelentősége és nehézségei 161
1.2 A teremtés mint az Atya, a Fiú és a Szentlélek műve - Leo Scheffczyk megközelítésében 162
1.3 Hans Urs von Balthasar trinitárius teremtésteológiája 164
1.3.1 Balthasar teremtésteológiájának helye 164
1.3.2 A Szentháromság titka és a teremtés műve 166
1.3.3 Az egység és a sokaság apóriáinak feloldása a Szentháromság titkának fényénél 169
1.4 Teremtésértelmezés a Szentháromság misztériumának fényénél - Gisbert Greshake nyomán 172
1.4.1 A Szentháromság mint kommúnió 172
1.4.2 Az egy prioritása a sokkal szemben a nyugati filozófiai tradícióban 174
1.4.3 Apóriák Isten és a világ viszonyának elgondolásában 175
1.4.4 Kiút az apóriákból a Szentháromság hitének fényében 176
1.4.5 A teremtményiség: Istennel szemközti lét a Fiúban - Istenben lét a Lélekben 177
1.5 A teremtés mint a Szentháromság szünergikus tevékenysége Gánóczy Sándor teológiájában 179
1.6 Összegző értékelés 184
2. A teremtői cselekvés szuverenitása a creatio ex nihilo tanában 188
2.1 Tanítóhivatali megnyilatkozások 188
2.2 Ellentétes álláspontok 189
2.3 A semmiből teremtés teológiai jelentése 189
2.4 A semmiből teremtés jelentésének körülhatárolása az okság modelljével 191
2.5 A teremtői cselekvés egyedülállósága: elhatárolások 191
2.6 A szentháromságos élet mint a teremtményi lét mintája: a teremtményi lét pozitivitása 193
2.7 Kifogások a creatio ex nihilo formulával szemben, alternatív megfogalmazások 195
3. A Teremtő szabadsága 199
3.1 Isten szuverenitása: Isten mindent szabadon teremtett 199
3.1.1 Tanítóhivatali megnyilatkozások 199
3.1.2 Ellentétes álláspontok 199
3.1.3 Teológiai értelmezés 200
3.2 A teremtés ingyenessége Hans Urs von Balthasar felfogásában 201
4. A teremtés célja 203
4.1 Tanítóhivatali megnyilatkozás 203
4.2 Ellentétes álláspont 204
4.3 Isten dicsősége mint a teremtés motívuma Alszeghy Zoltán és Maurizio Flick nyomán 204
4.3.1 A Szentírás tanúságtétele 204
4.3.2 Isten dicsősége és az exemplarizmus összekapcsolódása 205
4.3.3 Isten dicsősége mint a teremtés motívuma 206
4.4 A Szentháromság belső dicsősége és a Fiú kezessége
mint a teremtés motívuma - Hans Urs von Balthasar nyomán 208
4.4.1 Az isteni személyek szerepe a teremtésben 208
4.4.2 A teremtés mint az isteni személyek dicsőségét növelő ráadás-ajándék 210
4.4.3 Krisztusközpontú teremtésteológia 211
5. Fenntartás, együttműködés és gondviselés 212
5.1 Fenntartás: conservatio mundi 212
5.1.1 Tanítóhivatali megnyilatkozások 212
5.1.2 Teológiai értelmezés 213
5.2 A Teremtő és a teremtmény együttműködése 214
5.3 Az isteni gondviselés mint a teremtmények célhoz vezetése 214
5.3.1 Tanítóhivatali megnyilatkozások 214
5.3.2 Az isteni gondviselés fogalma és titka 215
5.3.3 Az isteni gondviselés és a rossz kérdése - kitekintés 216
5.3.3.1 A rossz egzisztenciális kérdésére adott válaszok fő típusai 216
5.3.3.2 A keresztény teológia viszonyulása a válaszkísérletekhez 219
5.3.3.3 A gondviselés és a rossz viszonyának kérdése 221
5.3.3.4 Az isteni gondviselés felismerhetősége 224
6. Keresztény teremtéshit és természettudományos gondolkodás 225
6.1 Keresztény teremtéshit és a modern kor világ- és emberképe 225
6.2 Teremtésteológia és természettudomány viszonya 227
6.3 A kozmosz antropikus hangoltsága 233
7. Keresztény teremtéshit és evolúciós gondolkodás 238
7.1 Evolúció, evolúciós elmélet, evolucionizmus 238
7.2 A teremtésteológia viszonyulása az evolúciós elmélethez 240
7.2.1 Az evolúció összeegyeztethetősége a teremtéssel 241
7.2.2 A teremtésteológia viszonya a fejlődés természetfilozófiai értelmezéseihez 242
7.3 Az evolúció mint aktív öntranszcendencia Kari Rahner teremtésfelfogásában 247
7.3.1 A rahneri modell kidolgozásának háttere 247
7.3.2 Az aktív öntranszcendencia fogalma 249
7.3.3 A szellem aktív öntranszcendenciája mint az evolúció paradigmája 250
7.4 Teilhard de Chardin evolúciós teremtésfelfogása 252
7.4.1 Evolúció és teremtés: teremtő egyesítés (egyesülés) 252
7.5 Folyamatos teremtés, evolúció és a káoszelmélet Gánóczy Sándor értelmezésében 255
7.6 A fejlődés krisztológiai értelmezésének kísérlete 257
7.7 Kísérlet a fejlődés trinitárius értelmezésére Gisbert Greshake teológiájában 260
7.8 A hominizáció kérdése 262
7.8.1 Poligenizmus vagy monogenizmus? 264
8. A keresztény antropológia teremtésteológiai alapjai 265
8.1 A tanítóhivatali megnyilatkozások összegzése és értelmezése 265
8.1.1 Ellentétes nézetek 266
8.1.2 Az (I) tétel jelentése: az ember megtestesült szellem 266
8.1.3 A (ü) tétel jelentése: az emberi személy eredete 268
8.2 Filozófiai kitekintés az emberi lét alapszerkezetéről 271
8.2.1 Az értelmi megismerésben megjelenő szellemi természet 272
8.2.2 A szabad akaratban megnyilatkozó szellemi természet 274
8.2.3 Szellemiségünk gyökere: az ember a Szent Titokra utalt titok 275
8.2.3.1 Az emberi megismerés transzcendenciája és végessége 275
8.2.3.2 Az emberi akarás transzcendenciája és végessége 276
8.2.4 Az emberi személy: test és szellemi lélek egysége 277
8.2.5 A személy fogalmának meggyengülése 279
8.3 A személy fogalmának teológiai megközelítése 282
8.3.1 A személy (szubjektum) erős fogalma meggyengülésének okai a szentháromságos hit fényénél 282
8.3.2 A személy filozófiai fogalmának megnyitása az istenképűség teológiai tartalma felé 284
8.3.3 Az ember személyléte mint Istenre utaló jel Rahner transzcendentális antropológiájában 285
8.3.4 Perszonalista antropológia a protestáns teológiában:
az ember mint Istennel párbeszédben álló személy 288
8.3.5 A perszonalista antropológia beépülése a katolikus teológiába 290
8.3.6 A személy fogalmának krisztológiai értelmezése Hans Urs von Balthasarnál 294
8.4 Személy és közösség 296
8.4.1 Az individualizmus és a kollektivizmus apóriája 297
8.4.2 A sikeres emberi közösség megvalósításának apóriái 298
8.4.3 Elképzelések az emberiség egységének létrejöttéről 300
8.5 A próbára tett emberi lét: a teremtésteológiához vezető filozófiai
megfontolások 300
9. Teremtésteológia és teremtésvédelem 305
9.1 Ökológiai veszélyek és a teremtésvédelem feladata 305
9.2 Vádak a bibliai teremtéshittel szemben 306
9.3 Megjegyzések a teremtésvédelem teremtésteológiai alapjaihoz 308
9.3.1 A teremtésvédelem teológiai megalapozása:
túl a „mítosz vagy materializmus" alternatíván 308
9.3.2 A teremtmények önértéke 309
9.3.3 A teremtményi szolidaritás és a teremtmények 310
9.3.4 A világban való munkálkodás 311
10. Az angyalok mint szolgáló szellemek a teremtésben
és az üdvtörténetben 312
10.1 Angyaltan a 20. századi teológiában 312
10.2 A kritikák rövid számbavétele 314
10.2.1 A vallástörténeti ellenvetés 314
10.2.2 A „természettudományos" világkép horizontján
megfogalmazódó ellenvetések 317
10.2.2.1 A bibliai angyalhit mítosztalanítása 317
10.2.2.2 A bibliai angyalhit szimbolikus értelmezése 318
10.3 Tanítóhivatali megnyilatkozások 318
10.4 Teológiai reflexió 319
10.4.1 Az angyalok létezése 319
10.4.2 A liturgia tanúságtétele 320
10.4.3 Az angyalok mennyei liturgiája 321
10.4.4 Az angyalok kultusza és az Egyház liturgiája 322
10.4.5 Az angyalok: Krisztus titkát és az ember világát szolgáló lények 323
10.4.6 Az angyalok természete 324
10.4.7 Az angyalok kegyelmi felemelése, próbatétele és bűne 325
11. A gonosz hatalom valósága 327
11.1 A gonosz szellem szerepe az üdvtörténetben 327
11.2 A gonosz hatalom személyessége 328
11.3 A sátán és angyalainak tevékenysége Isten országa ellen 329
Irodalom 331

Témakörök