A tenyésztői munka megszervezése a sertéstenyészetekben

Előszó

Részlet a könyvből:

"Sertésállományunk minőségének fejlesztése minden sertéstenyésztő elsőrendű feladata. A minőség fejlesztése szoros kapcsolatban van a termelékenység fokozásával. Nem célravezető a minőség fejlesztését a gyakorlattól elvontan végezni, hanem arra kell törekedni, hogy minél olcsóbban állítsunk elő sertéstermékeket. Az önköltségcsökkentés legeredményesebb módja, ha a gyenge termelékenységű kocákat kiselejtezzük és azokat az állatokat szaporítjuk, amelyeknek termelése a kívánt színvonalat eléri. így a tenyészet mentesül az érdemtelen állatok takarmányozásától, gondozásától és az így felszabadult erőket a termelékenyebb egyedek jobb gondozására fordíthatjuk. Tenyészkocaállományunk minősége az utóbbi években a gyengébb termelésűek egyszerű kizárásával lényegesen javult. A szín vonalemelkedés azonban nem a jobb tenyésztői munka következménye volt. Ezzel magyarázható, hogy az 1954. évi termelési eredmények nem kielégítőek. A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló kocák egy fialásra eső átlag alomdarabszáma 7,81 malac és egy koca egy év alatt átlag 8,34 darab malacot nevelt fel.
Az intenzívebb takarmányozás fokozza a termelékenységet, így tehát a kocák szaporasága fokozható a szakszerűbb takarmányozás révén. Ezt azonban az utóbbi időben nem mindenkor sikerült biztosítani. A nagy állatlétszám, az elhelyezési, takarmányozási gondok elterelték a figyelmet a tenyésztői munkától és az állattenyésztő tevékenységét a takarmányozási, tartási feladatok megoldására korlátozták. Minden tenyészetben azonban a létszám csökkenésével ezek a gondok is többé-kevésbé csökkentek és most ismét lehetővé válik, hogy figyelmünket a tenyésztési feladatok megoldására fordítsuk." Vissza