A teljes Biblia és a keleti írások

Előszó

Európában Platón hívja föl a figyelmet arra, hogy a mi érzékelhető (látható) világunkon kívül létezik egy nem érzékelhető világ is; ennek a „tárgyait" ő ideáknak nevezte. Az ideák ('képek') hona - Platón szavai szerint egy „ég fölötti hely", ahová csak valamilyen mágikus úton pillanthatunk be. A valóságosan létezők: ezek az ideák, amelyek sem nem keletkeztek, sem el nem múlnak, a földi dolgok pedig már csak másai az ideáknak (ősképeknek). Az ideák az érzékelhető világban is részt vesznek (methexisz), közösségben vannak (koinónia) a dolgokkal, és jelenlétük (paruszia) teszi a dolgokat realitássá. A valódi tudás (episztémé) az ideákból, azok misztikus meglátásából származik, a dolgok érzékeléséből nyerhető tudás ellenben nem valódi, hanem csak vélekedés (doxa). Úgy látszik, Platón elérte a filozófusi után a misztikusi szintet is.
Az idea neve Indiában - mint látni fogjuk - szanszkára.
A mi érzékelhető világunkhoz képest a nem érzékelhető világ belül van. Ami belül van, az csak befelé tekintő megismeréssel ismerhető meg. Az ideákat, szanszkárákat úgy pillanthatja meg az ember, ha befelé tekint. Ebben a befelé tekintésben azonban az embert megakadályozza, visszatartja az, hogy állandóan vágyai vannak; de aki mindig vágytalan, megismeri a csodálatos titkot.
Aki látja az ideákat, szanszkárákat, azt az embert misztikusnak hívjuk. A misztikus látása tulajdonképpen a Lélek által való láttatás: így (nem szavakkal) „tanít meg a Lélek titeket mindenre", „Mindnyájan Istentől tanítottak lesznek" (Biblia). „Mestere Ő a Lélek, az Úr a legrégebbi mestereknek is, mert nem határolja az idő" (Patandzsali). A misztikus megismerésében teljes bizonyosság van, mivel ez annak a folyománya, hogy a misztikus azonosul a szanszkárával. a belső, nem érzékelhető világ megismerésének módját a jóga-tan tárgyalja. Ennek összefoglalása: Patandzsali jóga-szútrái (kb. Kr. e. 200). A szútrák nem laikusokhoz szólnak, szigorú rendszerességgel követik egymást, és minden más írás tanítása hozzájuk kapcsolható. A szútra csak 'vezérfonál', tehát sokszor csak néhány emlékeztető szó a tanítómester számára. (Egyezések vannak a szútrák szavai és a modern tudományok eredményei között is.) Vissza

Fülszöveg

Mózes a világ teremtésétől kezdve látta a múltat, ami pedig a jövőt illeti, a Jeruzsálem elfoglalása (Kr. u. 70) utáni borzalmakat is megírta, megtörténtük előtt 1300 évvel. Múlt és jövő összesen hány esztendő lehet? Miért fordul elő Mózes öt könyvében a levegő szó csak egyszer? Miért használt Mózes a teremtésről szóló írásában olyan sok és kötőszót, még olyan helyen is, ahol mi azutánt mondanánk?
Hogyan tűntek el azok az állatok, amelyeket Mózes nagy szörnyeknek, a tudomány pedig dinoszauruszoknak (- óriásgyík) nevez?
Miféle állat volt az, amelynek a tudomány az archaeopteryx nevet adta, de Mózes sem madárnak, sem denevérnek nem nevez, hanem szárnyas röpködőnek?
Hol éltek emberek Ádám előtt? A Biblia válasza: mindenütt, „az egész föld színén". (Móz 1, 29-31). Pál apostol ezt nem tudta, aminek három oka volt.
Milyen hatással volt a megváltás a Megváltóra? Hogyan távoztak a világból Henókh, Illés próféta és János apostol, akik nem haltak meg? Hányféle szeretet van? Hányféle megbocsátás létezik? Miben különbözik és miben egyezik az ószövetségi Berésith (kezdetben) és az újszövetségi En arkhé. (kezdetben)? Miben hasonlít a tér az Isten Lelkéhez? Mi az a belső ember, másképp belső elme, vagy felső lélek? Vissza