Előszó
Az építkezések idényjellegének felszámolása
Az 1930. évig az építők úgy gondolták, hogyha a külső levegő hőfoka fagypont alá süllyed, a beton és habarcs alkalmazásával kapcsolatos építési munkákat...
Tovább
Előszó
Az építkezések idényjellegének felszámolása
Az 1930. évig az építők úgy gondolták, hogyha a külső levegő hőfoka fagypont alá süllyed, a beton és habarcs alkalmazásával kapcsolatos építési munkákat tavaszig meg kell szakítani, vagy azokat olyan melegítőkben kell elvégezni, amelyeket az egész építésre kerülő épület köré kell emelni.
Beton- és vasbetonmunkák téli kivitelét (az 1925. évi normák szerint) csak +5°-nál magasabb hőfokot biztosító melegítőkben engedték meg. A beton-, vasbeton-, falazó és vakolási munkák fagyban történő kivitelezésének módszereit az építők nem dolgozták ki és nem is sajátították el. Sőt még a nagy ipari építkezéseknél is 1929. I. negyedében az évi tervnek csak6°/0-át teljesítették, míg a kis építkezéseknél, ezekben a téli hónapokban, az építési munkák teljesen szüneteltek. A téli hónapok alatt építési munkákat csak kivételes esetekben végeztek. Ezekben a kivételes, különösen fontos esetekben, a munkaerő, az állványanyag és a fűtőanyag mértéktelen fogyasztásával, terjedelmes melegítőkben mesterséges „nyári" hőviszonyokat hoztak létre.
Az első ötéves terv első építményeit télen szintén az ismertetett terjedelmes melegítőkben építették. Példaként az 1930/31. év telén emelt sztalinogorszki hőtechnikai központ épületének építését 19 m magas melegítőben (1. ábra), s a kuznyecki kokszoló vegyipari gyár építését említhetjük meg (2. ábra). Ebben az időszakban még csupán a téli építés tökéletesebb és gazdaságosabb módszerei kidolgozásának kérdése merült fel.
Ezekben az években az építőipar a népgazdaság idényjellegű ágazatának látszott. Az építés idényjellege nagy gazdasági veszteségekkel járt és ami a legrosszabb, a kész épületek befejezésének és használatba vételének határidejét hátráltatta. Ez is egyik fő oka volt annak, hogy az építőipar a népgazdaság egyéb élenjáró ágazatainak szervezési színvonalától elmaradt.
Ezért a népgazdaság fejlesztésének első ötéves terve értelmében a Szovjetunióban a Párt és a kormány az építőknek utasítást adott, hogy az építési munkákat széleskörben és egész évre terjesszék ki.
A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága által 1932. február 4-én elfogadott, XVII. összszövetségi pártkonferencia határozata határozott irányt adott „az idényjelleg megszüntetésére és az egész építőipar területén az egész évre kiterjedő építés bevezetésére azzal, hogy a legnagyobb építési vállalatoknak és az állandó építőmunkások növekvő kádereinek 1931. évben szerzett tapasztalatait mindenképpen fel kell használni".
Vissza