A televízió, a nyilvános szféra és a nemzeti identitás

Szerző

Fordító

Budapest

'Monroe E. Price: A televízió, a nyilvános szféra és a nemzeti identitás ' összes példány

Kiadó:	Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	419 oldal
Sorozatcím:	Lassuló idő
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 12 cm
ISBN:	963-14-2126-0

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Mit is értsünk „független" televízió és sajtó alatt, milyen tényleges szerepe legyen az államnak a televízió szabályozásában? Hogyan fordítják a maguk javára az egymással versengő érdekcsoportok a médiaszabályozást? Hogyan hat a televízió a demokratikus értékekre és magára a demokrácia folyamatára? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre koncentrál ez a kötet, átfogóan újraértelmezi a televízió szerepét, a demokratikus társadalmakra gyakorolt hatását - az egyre gyorsuló médiaglobalizáció tükrében.
Monroe E. Price lendületes és sokrétű könyvét az teszi különlegessé, hogy elméletébe beépíti mind az amerikai, mind az európai, sőt a volt szocialista országok médiatörténetének újabb fejleményeit, a változások és az átmenet tapasztalatait is. A televíziónak az átmeneti társadalmakban betöltött szerepét vizsgálva Price felteszi azt a kérdést is, vajon hogyan érinti ezekben az országokban a televízió globalizációja a nemzeti létre gyakorolt médiahatást, és egyáltalán: maguknak a... Tovább

Tartalom

ELŐSZÓ
Az információs szupersztráda kihívásai
és a közép-európai tapasztalat 7
Köszönetnyilvánítás 13
ELSŐ RÉSZ
Hűség és identitás 17
1. A nemzetállam és a globális média 19
2. A nyilvános szféra 47
3. Nemzeti és posztnemzeti identitás 77
4. A lojalitás piaca 105
MÁSODIK RÉSZ
A vasfüggöny felhúzódik: a szólás felszabadítása
az átalakuló társadalmakban 145
5. A függetlenség feltalálása 147
6. Jog, hatalom és az orosz média 181
7. Textus és kontextus 213
HARMADIK RÉSZ
Amerikai identitások: a jel-képek és az állam 247
8. A köz érdekének keresése 249
9. A jel-képek szabályozása 283
10. A hozzáférés taxonómiája 315
11. A beszéd nyitott és zárt terepe 341
NEGYEDIK RÉSZ
Konklúzió 577
12. Globalizmus, televízió és a társadalom 379
Bibliográfia 399