A tehetséggondozás nemzetközi horizontja I.
Jó gyakorlatok az Európai Unión belül és kívül 1
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A tehetséges gyerekek felkutatásában és fejlesztésében a komoly hagyományokkal rendelkező magyarországi tehetséggondozás az elmúlt évtizedekben többször is új lendületet vett, de a legmeghatározóbb...
Tovább
Előszó
A tehetséges gyerekek felkutatásában és fejlesztésében a komoly hagyományokkal rendelkező magyarországi tehetséggondozás az elmúlt évtizedekben többször is új lendületet vett, de a legmeghatározóbb fordulatot talán az jelentette, amikor 2006-ban a tehetséggondozást más-más oldalról támogató 13 civil szervezet létrehozta a Magyar Tehetségsegítő Tanácsot. A Csermely Péter professzor elnökletével működő, mára a 29 legjelentősebb magyarországi tehetségsegítő szervezetet összefogó, és a magyarországi oktatáspolitikára is hatást gyakoroló Tanácsnak a megalakuláskor megfogalmazott hosszabb távú célkitűzései között kiemelt helyen szerepelt a magyarországi jó gyakorlatok mellett egy nemzetközi tehetségsegítő kezdeményezéseket és jó gyakorlatokat magyar és angol nyelven bemutató könyv, illetve könyvsorozat kiadása.
A Tanács elképzeléseiben az a törekvés is körvonalazódott, hogy kívánatos lenne a magyar tehetségsegítő kezdeményezések külkapcsolatainak gyarapodását elősegíteni, s ezen belül külön figyelmet fordítani az EU-n belüli kapcsolatok erősítésére, valamint a magyarországi és a határon túli magyar tehetségsegítő kezdeményezések interregionális és Kárpát-medencei együttműködésére.
E célok megvalósítására a Tanács által létrehozott Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének 2009-ben indult, EU Strukturális Alapokból finanszírozott Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Programja keretében nyílt lehetőség.
Vissza
Tartalom
ELŐSZÓ 13
A BOSTONI NEMZETI TECHNOLÓGIAI MŰVELTSÉG KÖZPONTJÁNAK PROGRAMJAI (Fuszek Csilla) 17
I. Bevezető
1. Az Amerikai Egyesült Államok társadalma, gazdasága 17
2. Az Egyesült Államok oktatásügyének általános jellemzői 18
3. Az ország tehetséggondozásának általános jellemzői 19
II. A programról 22
1. National Center for Technological Literacy (Nemzeti Technológiai Műveltség Központja) megalakulása 22
2. Miaoulis szerepe, oktatáspolitikai előzmények 22
3. A kutatás módszertana 23
4. Miért érdemes megismerkedni az NCTL-ben folyó munkával? 24
5. Az NCTL működésének átfogó bemutatása 25
6. Az egyes projektek bemutatása 26
6.1. Kapunyitás projekt (The Gateway Project) 26
6.2. Mérnöki kurrikulumok 27
6.2.1. EiE kurrikulum 28
6.2.2. A matematika felépítése (Building Math) kurrikulum 30
6.2.3. Jövőmérnök (Engineering the Future) kurrikulum 31
6.3. Sztenderdek az oktatásban projekt (Standards in Education) 31
6.4. Tanárképzés 32
III. Összegzés; a leglényegesebb tanulságok, a hazai alkalmazás
szükségessége, esélyei 34
Köszönetnyilvánítás 36
Irodalom 37
JÓ GYAKORLAT AZ OSZTRÁK TEHETSÉGGONDOZÁSBAN: a Platon Jugendforum tehetséggondozó program modelljének és gyakorlatának bemutatása (Nagy Tamás-Lenhardtné Zsilavecz Csilla) 39
I. Bevezető 39
1. Ausztria jelenkorának bemutatása 39
2. Az osztrák iskolarendszer bemutatása 40
3. Ausztria tehetséggondozásának általános jellemzői 43
3.1. A tehetséggondozás jelentősége, irányelvei 43
3.2. A tehetséggondozás szerveződése, irányítása 43
3.3. A tehetséggondozás formái Ausztriában 46
3.4. A tehetségggondozás meghatározó alakjai és eseményei Ausztriában 48
II. A Platón Jugendforum tehetségfejlesztő program bemutatása 50
1. A tehetséggondozó program szerepe és jelentősége, a kutatás módszertani jellemzői 50
2. A tehetséggondozó program részletes bemutatása 52
2.1. A program felépítése és jellemzői 52
2.2 A VaKE (Values and Knowledge Education)-modell ismertetése 56
2.3. A Platón Jugendforum Workshop témái 2010-ben 60
III. A program kritikája és tanulságai; a hazai bevezetés lehetőségei és szükségessége 68
1. A program kritikája és tanulságai 68
2. A hazai alkalmazás lehetősége és szükségessége 69
Köszönetnyilvánítás 72
Irodalom 73
A TEHETSÉGGONDOZÁS PILLÉREI FINNORSZÁGBAN ÉS A Päivölä Iskola MATEMATIKAPROGRAMJA
(Hornyák Balázs) 75
I. Bevezető 75
1. Finnország társadalma, gazdasága 75
2. A finn oktatáspoliitka eredményei általános jellemzői a 21. század elején 76
2.1. Oktatáspolitikai irányelvek napjainkban 76
2.2. Az iskolarendszer 77
2.3. Felsőfokú képzés, egyetemi oktatás 77
2.4. A tanárképzés helyzete Finnországban, tanári életpályamodell 78
3. A tehetséggondozás formái, intézményi háttere 79
II. A Päivölä Iskola matematikaprogramja 82
1. A program megszületése, a kutatás módszertani jellemzői 82
1.1 Az otthont adó intézmény 82
1.2. Az iskola felszereltsége 83
2. Az iskola együttműködő partnerei 83
2.1. A vállalati szektor szerepvállalása a képzésben 84
2.2. Együttműködés a Valkeokoski Középiskolával 84
2.3. Együttműködés az egyetemekkel 85
2.4. A Päivölä-közösség 85
3. Az iskola jó gyakorlatának jellemzői 86
3.1. Beválogatás, a programban résztvevők 86
3.2. A tanév felépítés és a diákok napirendje 86
3.2.1. Az iskolaév felépítése 87
3.2.2. Napirend 88
3.3. A program didaktikai alapelvei, beszámolók 88
3.3.1. Gyorsítás 88
3.3.2. A tesztek szerepe az oktatási folyamatban 89
3.4. Iskolán kívüli programok 90
3.5. Az olvasás segítése 90
3.6. Tanulmányi versenyek, eredmények 91
3.7. Speciális tehetségsegítő kurzusok, táborok 92
III. Összegzés 93
Köszönetnyilvánítás 95
Irodalom 96
TEHETSÉGGONDOZÓ KÖZPONTOK IZRAELBEN
(Gordon Győri János-Frank Andrea-Kovács Bernadett) 97
I. Bevezető 97
1. Izrael állam 97
2. Az ország oktatásügyének általános alapjellemzői 98
3. Az ország tehetséggondozásának általános jellemzői 100
II. Pull-out központok az izraeli tehetséggondozásban 106
1. A pull-out rendszerű tehetséggondozás 106
1.1. A pull-out rendszerű tehetséggondozás általános jellemzői 106
1.2. Beválogatás a pull-out központokba 107
1.3. A pull-out program tartalma és felépítése 107
1.4. A pull-out központokban dolgozó tanárok 108
2. A Karmieli Tehetséggondozó Központ 109
2.1. A város bemutatása 109
2.2. Az oktatás Karmielben 109
2.3. A Központ működése 109
2.4. Finanszírozás 110
2.5. Kapcsolat más központokkal 110
2.6. Kapcsolat a küldő iskolákkal 110
2.7. Kapcsolat a szülőkkel 111
2.8. A NASA-projekt 111
2.8.1. A program célja 112
2.8.2. A program bevezetése, működtetése 112
2.8.3. A program elhelyezkedése az iskola/intézmény oktatási működésében 113
2.9. Hatékonyságmérések; tudományosan igazolt eredmények 114
2.10. A tehetségek későbbi karrierjének követése 114
2.11. A program jövője 114
III. Összegzés 115
Köszönetnyilvánítás 118
Irodalom 119
A TEHETSÉGGONDOZÁS HAGYOMÁNYAI ÉS ÚJSZERŰ PRÓBÁLKOZÁSAI NAGY-BRITANNIÁBAN A 21. SZÁZADBAN
(Pásku Judit-Fehérné Kiss Ágota) 121
I. Bevezető 121
1. Nagy-Britannia társadalmi-gazdasági jellemzői, politikai berendezkedése az ezredfordulón 121
1.1. Az ország társadalmi-gazdasági sajátosságai 121
1.2. Nagy-Britannia népessége 123
2. A brit oktatásügy hagyományai, jellemzői a 21. század elején 123
2.1. Előzmények 123
2.2. A jelenkor oktatási rendszere 124
2.3. A középiskolai vizsgarendszer 126
2.4. Felsőoktatás 127
3. Tehetséggondozás az Egyesült Királyságban 128
II. A NACE tehetséggondozási irányelvei és gyakorlata 131
1. A program megszületése, a kutatás módszertani jellemzői 131
1.1. A NACE küldetése, a megalakulás körülményei 131
1.2. A NACE társszervezetei 133
1.3. NACE-kiadványok 133
1.4. NACE-továbbképzések 134
2. Jó gyakorlat: A Kihívás Díja (Challenge Award) 134
2.1. A Scaltback Middle School, Newmarket 136
2.2. Hogyan válaszol a program az angol társadalom és oktatás kérdéseire? 138
3. A program tanulsága: tehetséggondozás és inklúzió 138
Köszönetnyilvánítás 140
Irodalom 141
A NÉMET TEHETSÉGGONDOZÁS JELENE EGY TEHETSÉGGONDOZÓ MODELL TÜKRÉBEN
(Nagy Tamás-Gordon Győri János) 143
I. Bevezető 143
1. A jelenkori német társadalom 143
1.1. Etnikai és nyelvi, valamint vallási megoszlás 144
1.2. Vallási tagozódás 144
1.3. Gazdasági jellemzők 145
2. A németországi oktatás rendszerének bemutatása, általános jellemzői 146
2.1. Oktatási rendszer 146
2.2. A németországi tehetséggondozás az utóbbi évtizedek eredményeinek tükrében 148
II. A Stiftung der Deutschen Wirtschaft Alapítvány tehetségfejlesztő programjának bemutatása 152
1. A tehetséggondozó program szerepe és jelentősége, a kutatás módszertani jellemzői 152
2. A tehetséggondozó program részletes bemutatása 153
2.1. A Studienförderwerk Klaus Murmann Alapítvány programja 153
2.2. A Studienkompass programja 154
2.3. A Schülerakademie programja 155
2.3.1. A MINToring-program 155
2.3.2. A „Zeig, was Du kannst!" program 156
2.4. A SchuleWirtschaft programja 156
2.4.1. A SchuleWirtschaft alapjellemzői 156
2.5. A kiválasztás, azonosítás és beválogatás rendszere az SDW-ben 157
2.6. A Stiftung der Deutschen Wirtschaft programjainak összegzése 158
III. A Stiftung der Deutschen Wirtschaft tehetséggondozó program hazai alkalmazási lehetőségei és lehetséges feltételei 160
Köszönetnyilvánítás 163
Irodalom 164
A SPANYOL OKTATÁSI RENDSZER ÉS A TEHETSÉGFEJLESZTÉS KAPCSOLATA AZ ESTALMAT-PROGRAM PÉLDÁJÁN (Benyhe István) 165
I. Bevezető 165
1. Spanyolország kultúrtörténete 165
2. Gazdasági alapok, európai integráció 166
2.1. Demográfia, bevándorlás 167
2.2. Európai identitás a nyelvoktatásban 167
3. A spanyol oktatási rendszer struktúrája 168
3.1. A spanyol oktatási rendszer 169
3.2. Tehetségfejlesztés a közoktatásban 170
4. Új távlatok a tehetségfejlesztésben 171
II. Az ESTALMAT-program 173
1. A program születése, létrejöttének körülményei 173
2. A program indulása 174
3. A program finanszírozása és a vállalati szektor szerepe 175
4. A program országos elterjesztése 176
5. Az ESTALMAT kialakítása 178
5.1. Felvételi eljárás 178
5.2. Az ESTALMAT életforma-alakító 179
5.3. A program belső felépítése 179
6. A program hatása a spanyol matematikai élet fejlődésére 181
III. Összegzés 182
Köszönetnyilvánítás 184
Irodalom 185
TEHETSÉGGONDOZÁS DÉLKELET-ÁZSIÁBAN:
A SZINGAPÚRI PÉLDA (Gordon Győri János) 187
I. Bevezető 187
1. Szingapúrról 187
1.1. Társadalmi-politikai berendezkedés 187
1.2. Gazdaság 188
1.3. Népesség 188
2. Az ország oktatásügyének általános jellemzői 190
2.1. Az oktatás szerkezete, szintjei 190
2.2. Szelekciós mechanizmusok az oktatásügyben 190
2.3. Iskolázottsági mutatók 191
2.4. Az oktatásügy erősségei és problémái 191
3. Az ország tehetséggondozásának általános jellemzői 192
3.1. A tehetséggondozás szerveződése, irányítása 192
3.2. A tehetséggondozás tipikus formái 194
3.3. A tehetséggondozáshoz való hozzáférés 194
II. A programról
1. A matematikai tehetséggondozás új intézménye Szingapúrban 196
1.1. A matematikai tehetséggondozás
1.2. Tehetséggondozás a National University of Singapore High School of Mathematicsand Science-ben 198
III. Összegzés
Köszönetnyilvánítás 206
Irodalom 207
TEHETSÉGAZONOSÍTÓ ÉS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAM SZLOVÉNIÁBAN (Cseh Anna) 209
I. Bevezető 209
1. Szlovénia társadalma, gazdasága 209
2. Oktatáspolitikai irányelvek napjainkban 210
2.1. Az iskolarendszer 210
2.2. Felsőfokú képzés, egyetemi oktatás 211
2.3. A tehetséggondozásban elkötelezett tanárok szakképzése 211
II. Országos tehetségazonosítás és tehetséggondozás a szlovén általános és középiskolákban 213
1. A program megszületése, a kutatás módszertani jellemzői 213
2. Az Általános iskolai koncepció felépítése és gyakorlatba történő átültetése 214
2.1. A Marland-koncepció 214
2.2. Tehetségazonosítás a szlovén általános iskolákban az Általános iskolai koncepciónak megfelelően 214
2.2.1. Nominálás 214
2.2.2. Tehetségazonosítás 215
2.2.3. Az Egyéni fejlesztési program 215
3. A tehetséggondozás beépítése a tanításba 215
4. Továbblendítő visszajelzések 216
5. Szisztematikus fejlődés: a tehetségazonosítás és tehetséggondozás kiterjesztése a középiskolákra 217
6. Képzési formák a középiskolai tehetséggondozásban 218
7. A program financiális háttere 219
8. Az Általános és Középiskolai koncepció bevezetéséért, működtetéséért felelős intézmények, szereplők 220
8.1. A civil szféra szerepe a programban 220
9. A program eddigi legfontosabb eredményei és prioritásai 221
10. Útkeresés Brestanicában 221
III. Összegzés 224
Köszönetnyilvánítás 226
Irodalom 227
ÚJ IRÁNYVONALAK A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN - KILENC ORSZÁG JÓ GYAKORLATÁNAK TANULSÁGAI
(Gordon Győri János-Nagy Tamás) 229
Rendszerek és módszerek 230
A tehetségrendszerek szintjei 231
Az oktatásügy és a tehetséggondozás országos rendszere; az egyenlőség, a méltányosság és az egyensúlykeresés kérdései 231
A tehetségnevelés mint a fennálló társadalmi és oktatási viszonyok kritikája, fejlesztője, megújítója 233
A tehetséggondozás mint nemzetvédelmi erő 234
Mi is nevezhető igazán tehetségpedagógiai módszernek? 234
Egyensúlykeresés a tehetséges gyerekek azonosításában és fejlesztésében 235
Egzakt és nem egzakt elemek a tehetséggondozásban 236
Módszerek a tehetséggondozásban; kapcsolatok a középiskolai és a felsőoktatási tehetséggondozás között 237
Az integráció és szegregáció kérdése a tehetségnevelésben 237
A középiskolai és a felsőoktatásbeli tehetséggondozás összekapcsolása az akceleráció segítségével 238
Új irányvonalak a nem akadémikus tehetségnevelésben 239
A szülők bevonása a tehetséggondozásba 240
A tehetségfejlesztés fejlesztése 240
Irodalom 243