1.059.289

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A tatárjárás 1241-42

Kiállítás/ 2007. május 25-szeptember 30.

Szerkesztő
Grafikus
Fotózta
Budapest
Kiadó: Magyar Nemzeti Múzeum
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 151 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN: 978-963-7061-36-3
Megjegyzés: Kiállítási katalógus. Színes fotókkal, illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
A tatárjárás után néhány évvel IV. Béla (1235-1270) a IV. Ince pápához intézett levelében keserű szavakkal emlékezett vissza a sorsfordító eseményekre: A tatárvész Magyarország... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
A tatárjárás után néhány évvel IV. Béla (1235-1270) a IV. Ince pápához intézett levelében keserű szavakkal emlékezett vissza a sorsfordító eseményekre: A tatárvész Magyarország nagy részét pusztává tette, és közben a keresztény világ tétlenül szemlélte az eseményeket. A magyar uralkodó ezért levonta a következtetéseket, és megfelelő lépéseket tett egy esetleges újabb tatár támadás kivédése érdekében. Többek között várakat épített, befogadta a pogány kunokat, fia kun nőt vett feleségül, leányai pedig a környező, nem igazán előkelő fejedelmekkel kötöttek házasságot. Sőt hajlott a tatárokkal való megegyezésre is, ha ezzel el tudja kerülni a veszedelmet. Az oklevél politikai nyomásgyakorlást sem nélkülöző sorai jól érzékeltetik az uralkodó lelkiállapotát. A tatárjárás az európai történelem egyik meghatározó eseménye. 1241-ben a tatárok a nyugati világ kapujában álltak. Magyarországon kívül Lengyelországot és Sziléziát is megtámadták. A keresztény hadak képtelenek voltak feltartóztatni a mongolokat, akik kegyetlenül pusztították az elfoglalt területeket. Ezek hallatán egyesek már-már az Utolsó ítéletet várták, bizonyos nyugati források Magyarország megszűnését mint tényt írásba is foglalták. Szerencsére a tatárjárásról több kortárs forrás fennmaradt, közülük Rogerius mester, nagyváradi kanonok Siralmas énekét érdemes kiemelnünk, amelynek szerzője szemtanúként számolt be az országban uralkodó állapotokról. Az utóbbi idők újabb kutatásai pedig számos értékes adattal, észrevétellel gazdagították a tragikus évekről alkotott ismereteinket. Vissza

Tartalom

Szende László: MAGYARORSZÁG A TATÁRJÁRÁS IDEJÉN 9
Kovács S. Tibor: TÁMADÁS ÉS VÉDEKEZÉS 16
Tolnai Gergely: ERŐSSÉGEK A TATÁRJÁRÁS KORÁBAN 22
Kovács S. Tibor: A magyarok fegyverzete a tatárjárás idején 27
Vörös István: Nyelvszorítós, emelőszárú zabiák Gödöllő, Orosháza és Nagykőrös környékéről 29
Kovács S. Tibor: A keleti fegyverzet 31
Horváth Ferenc: A csengelei kun vezér lovassírja (Csongrád m. ) 33
Szolnoki László: Kengyel Hencidáról (Hajdú-Bihar m.) 35
Mesterházy Károly: Sírlelet Ártánd-Zomlin-pusztáról (Hajdú-Bihar m.) 35
Szolnoki László: Csigolyába fúródott nyílvessző a téglási 11-14. századi temetőből (Hajdú-Bihar m.) 36
Mesterházy Károly: Kései nomád lószerszám Rakamazról (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) 37
Laszlovszky József: AZ ORSZÁG PUSZTULÁSA 39
Wolf Mária: Hejőkeresztúr-Vizekköze - Tatárjárás idején elpusztult település (BAZ m.) 44
Tari Edit: PEST MEGYE PUSZTULÁSA A RÉGÉSZETI ADATOK TÜKRÉBEN 47
Dinnyés István: Tápiógyörgye-Ilike-part: egy ház a temetőben (Pest m.) 50
Gulyás Gyöngyi: Egy elpusztult falu Cegléd határában (Pest m.) 52
Horváth István: ESZTERGOM A TATÁRJÁRÁS KORÁBAN 54
Horváth István: Tatárjárás kori leletek Esztergomból 56
Kiss Etele: ÖTVÖSSÉG ÉS FÉMMŰVESSÉG MAGYARORSZÁGON A TATÁRJÁRÁS IDEJÉN 60
Kiss Etele: Körmeneti kereszt Cegléd határából (Pest m.) 69
Kiss Etele: Kereszt Kunszentmiklós-Bösztörpusztáról (Bács-Kiskun m.) 69
Kiss Etele: Kettős kereszt Nagykőrös-Ludaspusztáról (Pest m.) 70
Kiss Etele: A dunaszentmiklósi lelet (Komárom-Esztergom m.) 71
Kiss Etele: Bűntál Pusztavasadról (Pest m.) 72
Kiss Etele: Kereszt szártöredéke Kecskemét-Alsómonostorról (Bács-Kiskun m.) 73
Kiss Etele: Kereszt szártöredéke Lukács evangelista szimbólumával Kiskőrösről (Bács-Kiskun m.) 74
Biczó Piroska - Kiss Etele: Limoges-i tál Bátmonostorról (Bács-Kiskun m.) 75
Szatmári Imre: Zománcdíszes Mária-alak Ellésmonostorról (Csongrád megye) 77
Szatmári Imre: Körmeneti kereszt Mezőberény határárból (Békés m.) 77
Szatmári Imre: Körmeneti kereszt Hódmezővásárhely-Kopáncsról (Csongrád m.) 78
Tóth Csaba: A TATÁRJÁRÁS KORÁNAK PÉNZEKKEL KELTEZETT KINCSLELETEI 79
Szolnoki László: A Hajdúszoboszló-köselyparti éremlelet (Hajdú-Bihar m.) 91
Polgár Zoltán: Kincslelet friesachi dénárokkal Jászdózsáról (Szolnok m.) 91
V. Székely György: 13. századi kincslelet Ladánybene-Hornyák-dombról (Bács-Kiskun m.) 92
Bodó Balázs: 13. századi éremlelet Pécs központjából (Baranya m.) 94
Jakab Attila: Pátroha-Butorka-dűlő (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) 96
Wolf Mária: A tiszaörvényi lelet (Szolnok m.) 98
Kiss Etele: Palástkapocs Bajnáról (Komárom-Esztergom m.) 99
Kiss Etele: Díszkorongpár a budapesti leletből 100
Jakab Attila: Kincslelet Tyúkod-Bagolyvárról (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) 101
Szolnoki László: A nagycserei vaseszközlelet (Hajdú-Bihar m.) 104
Szakács Béla Zsolt: MAGYARORSZÁG ÉPÍTÉSZETE A TATÁRJÁRÁS KORÁBAN 107
Búzás Gergely: Visegrád vára a tatárjárás után 113
Irásné Melis Katalin: A MARGITSZIGETI KIRÁLYI UDVARHELY ÁTÉPÍTÉSE ÉS A DOMONKOS APÁCAKOLOSTOR ALAPÍTÁSA (1243-1255) 115
Irásné Melis Katalin: Kőfaragványok a margitszigeti domonkos apácakolostor területéről 121
Magyar Károly - Kovács Eszter: Buda: Egy új város születése 122
Kiss Etele: IV. Béla aranybullája 125
Gödölle Mátyás: A TATÁRJÁRÁS ÁBRÁZOLÁSAIRÓL 127
IRODALOM 139
RÖVIDÍTÉSEK - 151
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem