Fülszöveg
A tanulmány Tata-Tóváros ipartörténetének azzal az ágával foglalkozik, amely múltjával az 1740-es években kezdődően szorosan kapcsolódott az Esterházy-család helyi tevékenységéhez, és azokhoz az építkezésekhez, amelyeket Fellner Jakab építész irányított.
A téglaégetők és a 19. század végén Tatán alapított téglagyárak számára, a négy agyagbányában bányászott agyagot a föld felszíne alatt öt-hat méter mélyen megtalálható, száz-háromszáz méter vastagságú szürke agyagmárga réteg biztosította.
A tatai Dadi úton épült Esterházy-uradalom téglaházában 1750-1870 között égetett tégla és cserép felhasználásával épültek Tatán a templomok, a grófi kastély, az uradalmi házak, a malmok és a gazdasági épületek.
Az 1722-ben Tatán céhet alapító fazekasok a jó minőségű sárga agyagot az 1930-as évekig a Komáromi út melletti két hektáros területen bányászták. Ebből az agyagból készültek a híres tatai fazekasközpont edényei.
A szerző részletesen leírja az 1890-es évek elején megnyitott, és 1945-ig a...
Tovább
Fülszöveg
A tanulmány Tata-Tóváros ipartörténetének azzal az ágával foglalkozik, amely múltjával az 1740-es években kezdődően szorosan kapcsolódott az Esterházy-család helyi tevékenységéhez, és azokhoz az építkezésekhez, amelyeket Fellner Jakab építész irányított.
A téglaégetők és a 19. század végén Tatán alapított téglagyárak számára, a négy agyagbányában bányászott agyagot a föld felszíne alatt öt-hat méter mélyen megtalálható, száz-háromszáz méter vastagságú szürke agyagmárga réteg biztosította.
A tatai Dadi úton épült Esterházy-uradalom téglaházában 1750-1870 között égetett tégla és cserép felhasználásával épültek Tatán a templomok, a grófi kastély, az uradalmi házak, a malmok és a gazdasági épületek.
Az 1722-ben Tatán céhet alapító fazekasok a jó minőségű sárga agyagot az 1930-as évekig a Komáromi út melletti két hektáros területen bányászták. Ebből az agyagból készültek a híres tatai fazekasközpont edényei.
A szerző részletesen leírja az 1890-es évek elején megnyitott, és 1945-ig a Komáromi úton működött Ganz Dezső tégla- és cserépgyár történetét, valamint a gróf Esterházy Miklós által 1887-ben a Baji út mellett alapított gőztéglagyár viszontagságos sorsát az 1998-ban bekövetkezett lebontásáig.
Az olvasó megismerheti a még napjainkban is üzemelő, 1908-ban Mihály Béla és Társa által a vasúton túl felépített ún. Szomódi úti tégla- és cserépgyár működését az agyag kitermelésétől, a préselésen, szárításon, égetésen át a kész termék eladásáig.
Összefoglaló leírást olvashatnak, az 1967-ben elkészült tervek alapján 1971-1973 közötti években létesített új tégla- és cserépgyárról, melyben az 1986-tól már csak cserepet gyártanak.
Ismerteti a könyv a téglagyárak mellett a téglagyári munkások elhelyezését, és az ott lakó családok életét.
Körmendi Géza a szakirodalom felhasználásával, helyszíni gyűjtés segítségével alkotta meg a fényképekkel és térképekkel gazdagon illusztrált könyvét, amely megőrizte az utókornak a több mint száz évig virágzó tatai tégla- és cserépgyárak történetét.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal