A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra

Előszó

Halkan már a középkorban jelentkeztek hazánkban is a tőkés termelés kezdetei, a megdöntött feudális rendszer maradványait pedig koloncként hurcolta magával felszámolásáig a magyarországi tőkés fejlődés. Uradalomtörténeti tanulmányunk a feudalizmusból a kapitalizmusba haladó fejlődésmenetnek nem az egész ívét, hanem annak döntő szakaszát, a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra való tényleges átmenetet kívánja megvizsgálni, az agrártermelés vonatkozásában. A részletes tárgyalás az 1820-as évektől az 1870-es évek kezdetéig terjedő, közel fél évszázadot fogja át. Rövid visszapillantást vet az előzményekre, és a téma egyes vonatkozásait a 70-es éveken túl is kíséri. E határok megszabása nem önkényes. Az Eszterházy grófok tatai és gesztesi uradalmának történetében, amely tanulmányunk tárgya, a jelzett két időpont jól megragadható határvonalakra utal. Az egyik, a 20-as évek végén a nagyarányú majorsági árutermelés létrehozását, a másik a 70-es évek kezdetén a jobbágyfelszabadítás végrehajtását lezáró birtokrendezések zömének megvalósítását, és ezzel összefüggésben a tőkés bér le trendszerre való áttérés folyamatát zárja le. (Tanulmányunk tehát nem a majorsági árutermelés kialakulását és kibontakozását vizsgálja, hanem a már kifejlődött majorsági árutermelő feudális nagybirtok életét, belső válságát és átváltását a tőkés termelésre. Ez indokolta, hogy munkánk címében is jelezzük: nem általában a feudális gazdálkodást, hanem a robotrendszeren épült majorsági árutermelésig fejlődött feudális gazdálkodás felváltását vizsgáljuk.)
Tanulmányunk olyan időszak problematikájába vezet, amelyhez a korábbi uradalomtörténetek - vizsgálatukat csak a 19. század küszöbéig, legfeljebb a francia háborúk lezárultáig terjesztve ki - nem érkeztek el. Több polgári és marxista agrártörténeti, paraszttörténeti munka foglalkozott összefoglalóan az általunk vizsgált egyes korszakokkal. E feldolgozások azonban vagy a forradalom előtti vagy utáni időszakot, illetve magát a forradalmi esztendőt tárgyalták, és így nem állt módjukban az átmenet problémáit a fordulópontokon túl is kísérni. Vissza