Előszó
A 225. évfordulóját ünneplő tatai Eötvös József Gimnázium nevében köszöntöm a Tisztelt Olvasót.
A két és egynegyed évszázad már történelmi mércével mérve is minősíthető. A létezés azonban önmagában még nem érdem. Maradandót ez a gimnázium azzal alkotott, hogy bármely korban, bármely néven működött is, tisztességgel végezte dolgát.
Ez az évkönyv az utóbbi 25 év emlékeiből merít. Az emléket gyűjtők teljességre nem törekedhettek, de igyekeztek a közelmúltból az iskolai élet legjellemzőbb vonásait megörökíteni. Ez az időszak eseményekben, eredményekben is gazdag. Magán viseli az oktatási kísérletek főbb vonásait: az 5±1, a tagozat, a fakultativitás egymást váltó modelljeit a szabad nyelvválasztás lehetőségéig. Az 1978-tól 1990-ig tartó időszakban évfolyamonként két osztályban honvéd kollégista diákjaink is mintázták a fakultativitás egyébként is színes rendszerét.
A megújulásra, az újra való törekvés következetes és áldozatos munkával párosult, s ez megbízható színvonal elérését eredményezte.
Az elmúlt 25 évben 3699 tanuló szerzett érettségi bizonyítványt.
Az Országos Középiskolai tanulmányi Versenyeken is eredményesek voltunk. Örvendetes, hogy mind a tanulmányi, mind a sportversenyeken folyamatosan döntősök tudunk lenni.
Továbbtanulási mutatóink is jelzik iskolánk eredményes felkészítő munkáját. Egyetemre, főiskolára jelentkezett tanulóink több mint 80%-a megfelelt a követelményeknek, és a felvettek arányszáma 60% körül mozgott az évfolyamok erőssége szerint.
Az iskolai hagyományok ápolása keretet ad minden évben alaptevékenységünknek. Az Öveges-verseny, az Eötvös-nap, az idegen nyelvi est, a szalagavató, a dalfesztivál, a ballagás mind-mind az iskolához való kötődést, az összetartozást erősíti.
Az iskola eredményességéhez a tárgyi feltételek fokozatos javítása is nagymértékben hozzájárult. A központi fűtésrendszer, az új épületrész, a kőporos sportpálya, a zártláncú TV-hálózat, az Eötvös-szobor, a sportcsarnok elkészítése olyan állomásai voltak az elmúlt időszaknak, amelyben az önálló gazdálkodáson túl a város támogatását is magunkénak tudhattuk.
Az összefogás szellemét kívánjuk erősíteni e neves évfordulóra kiadott évkönyvvel és a jubileumi ünnepség megrendezésével is.
Őszintén szeretném, ha iskolánk továbbra is gazdagítani tudná nemes hagyományait, ha meg tudná őrizni a gyorsan változó értékrendű világban a közös erőfeszítéssel kivívott, maradandó értékeit.
Vissza