A társalgás cselei

Bevezetés a pragmatikába

Szerző

Anne Reboul

Jacques Moeschler

Fordító

Gécseg Zsuzsanna

Budapest

'Anne Reboul: A társalgás cselei ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	253 oldal
Sorozatcím:	Osiris zsebkönyvtár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	18 cm x 13 cm
ISBN:	963-379-701-2

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Könyvünknek az a célja, hogy egy eddig kevéssé ismert tudományterületet tárjon a nagyközönség elé, a pragmatikát, a mi nem más, mint a kommunikáció és a megismerés során megnyilvánuló... Tovább

Tartalom

Előszó	13
Bevezetés	15
Hal és a Turing-próba (időleges) kudarca	15
Mire való a nyelv?	18
Kód-e a nyelv?	23
Gondolatokat tulajdonítani másoknak	26
Konklúzió	29
A pragmatika születése	31
Bevezetés	31
Austin és a pragmatika születése	32
Searle és a beszédaktus-elmélet	37
A performatív hipotézis és a performadoxon	39
Miféle beszédaktus a fikció és a hazugság?	41
Az őszinteség feltétele, a beszélő mentális állapotai és a hiedelem paradoxona	47
A beszédaktus-elmélet nem kognitív elmélet	49
A nyelvészeti pragmatika	53
Konklúzió	56
A pragmatika és a kognitív tudomány	57
Bevezetés	57
Grice és a nem természetes jelentés fogalma	59
Grice és a társalgás logikája	61
Grice, Searle és a közvetett beszédaktusok kérdése	65
Grice, Searle és a társalgási implikatúrák	68
Nem demonstratív inferencia, implikatúrák és közös ismeretek	70
Grice és Searle elméletének kognitív jelentősége	72
Konklúzió: a kognitív pragmatikával szemben támasztott követelmények	74
Grice öröksége és a kognitív pragmatika	76
Bevezetés	76
A kód és az inferencia	77
A pragmatikai folyamatok specifikusan a nyelvre jellemzők vagy függetlenek tőle?	79
Fodor és az emberi agyműködés moduláris ábrázolása	80
Nyelvészet és pragmatika, perifériás rendszer és központi rendszer	82
Fogalmak és kontextus	85
Miben tekinthető Sperber és Wilson Grice követőinek?	87
A reláció maximájától a relevnaciaelvig	90
A relevancia: hatás és erőfeszítés	93
A relevancia, a kontextus kiválasztása és az interpretációs folyamat leállítása	95
Konklúzió	97
Kogníció és igazság	100
Bevezetés	100
Milyen legyen a világról alkotott reprezentáció, mi a célja és milyen alakot öltsön?	101
Igazság és kijelentés	104
Logikai forma és propozíciós forma	109
Explicitálások, implicitálások és nyelvi aluldetermináltság	110
Explicitálások, nyelvi aluldetermináltság és igazság	112
Pragmatikai megoldás a Mooer-féle paradoxonre	117
Nyelv és igazság	119
Konklúzió	123
Logika, inferencia és pragmatika	124
Bevezetés	124
Indukció és dedukció	125
"A Föld lambölyű"	127
A pragmatikai inferenciák deduktívak	131
Deduktív logika és kijelentéskalkulus	133
Kiküszöbölési szabályok és relevancia	138
Hiedelmek, meggyőződések és igazság	141
Konklúzió	147
A fogalomalkotás	148
Bevezetés	148
Innátizmus, fogalmak és indukció	149
"Gavagai!"	152
Homályos fogalmak és prototípus-elmélet	155
A prototípusmodell bírálata	157
A kategóriába tartozás látszólagos fokozatiságának másfajta értelmezése: a sztereotípia	160
A fogalomalkotás hipotetikus-deduktív modellje	165
Konklúzió	169
Nyelv és fogalom	170
Bevezetés	170
A strukturalista szemantika	171
A kategorizáció strukturalista elméletének bírálata	175
Konceptuális és proceduális tartalom	179
Procedurális tartalom és konnektívumok	183
A procedurális és a konceptuális tartalom elkülönítésének ontológiai megközelítése	188
A fogalmak lehorgonyzása	192
Konklúzió	194
A nyelv szó szerinti és nem szó szerinti használata	195
Bevezetés	195
A szó szerinti és a nem szó szerinti használat elkülönítése a relevanciaelméletben	196
A szószerintiség és a nem szószerintiség közti határvonal	198
Szószerintiség, nem szószerintiség és hasonlóság	201
Nem szószerintiség és megközelítő diskurzus	204
Nem szószerintiség és metafora	206
A beszélő elkötelezettsége és a beszédaktusok leírása a relevanciaelméletben	209
Fikció és szószerintiség	211
Fikció, igazság és interpretáció	212
Megközelítő használat, a fogalmak hatályos vagy körvonalazatlan természete	216
Konklúzió	217
Konklúzió	218
Bevezetés	218
A gondolkodás elmélete és a beszélő szándékai	219
A diskurzus kompozicionalitása	222
Grammatikalitás és mondat, koherencia és diskurzus	226
A diskurzus "kognitív" megközelítése	229
A diskurzus redukcionista megközelítése a relevancia fogalmának segítségével	231
Konklúzió	235
Irodalomjegyzék	237

Témakörök

Nyelvészet > Kommunikáció > Beszéd > Egyéb
Nyelvészet > Nyelvművelés > Nyelvhasználat

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem