Tudományos ismeret és tudományeszme. A tudományelmélet feladatai | 15 |
Eszmetörténeti vázlat, természetjog és felvilágosodás, racionalizmus és naturalizmus. Comfe fellépése | 16 |
Első könyv: A társadalomtan problémája | |
Első fejezet: Szociológia és tudomány | |
A "szociológia" eszméje és nehézségei | |
A "szociológia" a természettudományok "pozitív" rendszerében. A "társadalmi dinamik" spkeulatív jelleme | 23 |
Az alapvetés két útja. A pragmatikus alapvetés és ennek hátrányos konkluziói | 26 |
A logisztikus alapvetés. A két szempont nem fér össze | 28 |
A természettörvények értéke a Comte-féle tudományrendszer különböző lépcsőfokain | 31 |
A tudományos fogalomalkotás mértékei | |
A törvények "entropiája" mint logikai probléma. Jelenség, fogalom és törvény. Általános és különleges, egyetemes és részleges fogalom. A szociológiai törvény "ismeretértéke" | 35 |
A szociológiai törvény "igazsága". Tiszta logikai és tudományos kategoriák. Az idealisztikus álláspont (Platon és Kent) Fogalom és jel | 39 |
Tudomány és tudákosság. Szofisztika, pedantéria, dilettantizmus. Dogmatizmus és szkepticizmus. Naturalizmus, empirizmus, pozitivizmus | 42 |
Második fejezet: "Szociológia" és természettudomány | |
A természettudományi kategóriák | |
A platonikus ideák a mathematikában és az asztronómiában. Égi és földi természet. A tudományos tárgy fogalma. Kategória és szemlélet. Mechanika, fizhika és chemia | 47 |
A fejlődés problémája. Lét és fejlődés. "Organizmus", "egyed" és "fajpéldány" | 52 |
"Tipikus" és "normális" relációk. A természetes kiválasztás. "Teleológia" és "kauzalitás" egysége | 56 |
A "szociológia" álruhái | |
A "társadalmi biológia" eszméje. Az "emberi természet". A társadalmi fejlődés "törvénye". Az "organikus" felfogás circulus vitiosusa | 61 |
A "társadalmi fizika" eszméje. K. Menger elmélete. Közgazdaságtan és mechanika. A "történeti iskola" ellenvetései | 66 |
Energia és közgazdasági érték. A közgazdaságtan "atom" fogalma. Közgadasági racionalizmus és társadalmi nihilizmus. Természet és szellem | 70 |
Harmadik fejezet: "Szociológia" és szellemtudomány | |
A pszichologizmus "szellemtudománya" | |
J. Stuart Mill és a "szellem" természettudománya. Állandó "törvény" és változó "tárgy" | 79 |
W. Windt elmélete. "Teremtő szinthézis" vagy "romboló analízis"? | 81 |
A reflexió két világa: "tárgy" és "alany". A lelki folyamatok intencionális jelleme (F. Brentano) Az összetett "fizikai" és az egyszerű "pszichikai" tárgy | 84 |
Lélek és szellem | |
"Vegetatív" és "animális" élet. A lélektani kategóriák empirikus dedukciója | 87 |
Lélektani és filozófiai kategróiák. A pszichológiai normalitás kritériumai. A lelki élet fejlődése és a "kultúrlélek" | 90 |
Az "ember" két fogalma. A faj és a szellem fennmaradása. A természettudományi pragmatika határai | 93 |
A szellemtudományi "megértés" | |
"Előreláthatóság" a természet és a szellem birodalmában. Megértés mint "utánaélés" és a lélektani magyarázat. A természettudomány a megérthetetlen világ pragmatikája | 96 |
"Felfogni" és "megérteni". A racionális megértés | 100 |
A racionális megértés a természet "megértése". Irracionális motivációk megértése. "Belátásos" elmélet és hédonizmus. A megértés két támpontja | 103 |
A pszichológiai és a szellemtudományi szempont. A pszichologizmus "ismerettana". Megérthetőség és érvényesség. Értéktudomány és társadalomtudomány | 107 |
Második könyv | |
A társadalomtan elmélete | |
Első fejezet: A társadalomtan tárgya | |
Természet és társadalom | |
Norma, érték, hatalom. Természet és társadalom, mint a hatalom nemei. Erő és tekintély. Materiális és szellemi hatalom. A szellemi hatalom "autarchiája". Fegyelem. Összetartozás | 113 |
Társadalmi és "emberközi" kapcsolatok. "Ethika" vagy fejlődéstudomány? Emberi és állati "társadalom". Objektív és szubjektív kooperáció | 115 |
A társadalmi okviszony | |
A tényinterpretáció alapjai. Az okviszony problémája. A tudományos régiók. A genetikus és a szisztematikus szempont: "módszer" és "rendszer". A "társadalmi lélektan" kérdése | 119 |
"Individuális" és "szociális" interpretáció. Büntetőjog és társadalom. Egyéni és társadalmi értékelés. A történeti megértés határai. Történetfilozófia és társadalomtudomány | 124 |
A társadalmi "forma" | |
A társadalom fogalma "ideáltípus". (M. Weber) Formális eszmény és utópia. A társadalomtudományi pragmatika alapjai és a társadalmi funkció | 128 |
Társadalmi egyetértés és társadalmi harc. Természeti és társadalmi küzdelem. A társadalom fejlődése | 132 |
A "formális" és a "materiális" vizsgálat. Az ellentét relativitása. Az "a priori". A társadalomtan elmélete és a materiális társadalomtan | 135 |
Második fejezet: A társadalomtan alaprajza | |
Elemek | |
A társadalmi kapcsolat mint "reláció" és mint "kötelék". A konkrét formák prioritása. A "kölcsönhatás" kérdése. A pszichofizikai és a szellemi valóság | 138 |
Egyéni és társadalmi szellem. A szellemleírás. Motívum és norma. Funkció és tényező. "Formális" és "materiális", "sztatikus" és "dinamikus" tényezők | 140 |
Tényezők | |
"Konvenció" és "uralom". Érvényesség és hatály. Önkényes és hagyományos uralom. Az állam keletkezésének módjai | 143 |
Az állami hatalom jelleme. Közérdek és közszellem. "Tisztesség." "Legalitás." "Civilizáció." A jogi helyességének kérdése | 146 |
Konvencionális és eszményi tekintély. A történelmi korszakok és a szellemstílusok osztályozása. "Visszatérő" értékek. A "kultúra". Kultúra és társadalom. "Küzület" és "életközösség" | 150 |
Egységesülés | |
Társadalom, állam és nemzet. Alkotmányosság és "szuverénitás". A nemzeti eszmény. "Történelmi kviálasztás" és "kultúrküzdelem". "Imperializmus" és "pacifizmus" | 153 |
Nemzetközi erőviszonyok kialakulása. Nemzeti keretek tágítása és a nemzetközi "áthatás". Hagyományos és átvett intézmények értéke. Morál és ráció. Imperialisztikus lehetőségek és határaik | 157 |
"Nemzetközi" magánkapcsolatok. Társadalmi kapcsolatok: közületek és relációk. "Kulturális" kapcsolatok. "Emberközi" kapcsolatok. Az "emberiség" | 164 |
Szétbomlás | |
A "válság" fogalma. A "viszály" nemei. Társadalmi tagozódás: "rend", "párt", "nemzetiség", "osztály" szerint. "Polgárháború", "szabadságharc", "forradalom" | 167 |
Osztályellentétek keletkezése és kiküszöbölése a nemzeti fejlődésben. A forradalom premisszái. A tömeg | 169 |
A tömeg mint társadalomtudományi probléma. Konvencionális és forradalmi tömegek. A "vezető". A társadalmi hatalom összeomlása. "Ellenforradalom" és "reakció". Az osztályuralmak sorsa és a társadalmi halál | 174 |
Harmadik fejezet: A társadalomtan határai | |
Társadalomtan és történelem | |
A társadalomtan tagozatai. "Szisztematikus" és "empirikus", "analitikus" és "szinthétikus" kategóriák. A társadalomtudományi szinthézis és a "történeti individuum". (Rickert) | 179 |
A társadalomtan a "történeti ész kritikája". (Dilthey) A határfogalom és az individuális fogalom. A történelem "határtudomány". A reális és az ideális interpretáció | 183 |
Társadalomtan és értéktudomány | |
A technikus és a "politikus" cselekvés helyessége. Társadalomtan és ethika. Ethika, eszthétika, axiológia. "Egyén", "egyed" és "ember". Valóság és érték. Az egyénnek van, a társadalomnak nincs értéktudománya | 187 |
A társadalomtudományi "objektivitás" kérdése. Az "előítéletmentes szociológia" és "praktikus" konzekvenciái. A gyakorlati politika mértékei: helyesség és sikeresség. Erkölcs és társadalom | 191 |
Társadalomtan és fogalomtudomány | |
A társadalomtan mint "normatív tudomány". (H. Kelsen) A társadalmi normák érvényességének reális előföltevése is van. A "tiszta" normatudomány és a mathematika. Szisztematika és okság. A társadalmi normák "hatályossága" | 196 |
A társadalomtan mint reflexív tudomány. "Fenomenológia", logika és valóságtudomány. A pragmatikus szempont. "izoláló" és "limitáló" következtetések. Pozitív és negatív limitációk: a társadalom és az emberi halmaz | 202 |
Társadalomtan és metafizika. A társadalomtan helye a tudományok rendszerében | 208 |
Befejezés | |
A társadalomtan és a társadalmi tudományok. Politika és közgazdaságtan | 214 |
Társadalomtan és világnézet | 218 |
Névmutató | 221 |
Kurze Inhaltsübersicht | 223 |