A társadalombiztosításról és az egészségügyi hozzájárulásról

Tartalom

Tartalomjegyzék 3
Előszó 10
1. A társadalombiztosítás jogi szabályozása 11
1.1 Törvény és végrehajtási jogszabályok 11
1.1.1 Törvényi szabályozás 11
1.1.2 Végrehajtási jogszabályok 11
1.2 Alkotmánybírósági határozatok 12
2. A társadalombiztosítási rendszer működése 13
2.1 A társadalombiztosítási jogviszony 13
2.1.1 Foglalkoztató 13
2.1.2 A biztosítottak 15
2.1.3 Magánnyugdíjpénztári tagság 17
2.1.3.1 Pályakezdők és önkéntes tagok 18
2.1.3.2 Kik válhatnak magánnyugdíjpénztár tagjává 2003 évben? 18
2.1.3.3 Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak és a pályakezdőnek a
biztosítási jogviszonyt eredményező szerződés megkötésekor? 19
2.1.3.4 Mikor keletkezik a magán-nyugdíjpénztárba belépő biztosított
tagdíjfizetési kötelezettsége? 20
2.1.3.5 Van-e lehetősége tagdíjfizetésre annak a tagnak aki nem rendelkezik
járulékalapot képező jövedelemmel? 20
2.1.3.6 Milyen estekben van a biztosítottnak lehetősége kilépni a magánnyugdíjpénztárból? 21
2.1.3.7 Kilépés a magán-nyugdíjpénztári rendszerből 21
2.1.3.8 A tagdíj-kiegészítés visszafizetése 21
2.2 A társadalombiztosítási kiadások fedezete 22
2.2.1 Társadalombiztosítási járulék 22
2.2.2 Egyéni járulék 23
2.2.3 Baleseti járulék 24
2.2.4 Hozzájárulás a táppénzkiadások fedezetéhez 24
2.3 Társadalombiztosítási ellátások 25
2.4 Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak 26
2.5 Egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személyek 27
2.5.1 A szellemi szabadfoglalkozású személy részére történő kifizetéshez mit kell tennie a foglalkoztatónak? 29
2.6 Néhány gondolat a biztosítási kötelezettség elbírálásához 29
3. A munkaviszonyban állók biztosítása és járulékfizetési szabályai 29
3.1 A munkaviszonyban álló személyekkel kapcsolatos biztosítási szabályok 30
3.1.1 Ki minősül munkaviszonyban álló személynek? 30
3.1.2 A munkaidő hossza 31
3.1.3 Mikor szünetel a munkaviszonyban álló dolgozók biztosítása? 31
3.1.4 Milyen következményekkel jár a biztosítás szünetelése? 31
3.1.5 Milyen következményekkel jár, ha a biztosítás nem szünetel, de a biztosítottnak nincs keresete? 32
3.1.6 Milyen szerepe van a kollektív szerződésnek, a munkaügyi szabályzatnak? .32
3.2 Munkaviszonyra vonatkozó járulékfizetési szabályok 33
3.2.1 A munkáltatók társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége 33
3.2.2 Mi a társadalombiztosítási járulék alapja? 33
3.2.3 Mi a járulékalapot képező jövedelem? 33
3.2.4 Mely kifizetések járulékmentesek? 34
3.2.5 Általában milyen járulékköteles jövedelmek (juttatások) fordulhatnak elő
a társadalombiztosítási járulék alapjaként? 35
3.2.6 Milyen természetbeni juttatások tartoznak a Tbj. törvény szerinti
járulékköteles jövedelembe? 37
3.2.7 Milyen összeg után kell figyelembe venni a járulékalapot? 37
3.2.7.1 Milyen jogcímeken lehet csökkenteni a nem önálló tevékenységből
származó bevételek (pl. munkabér) szja-előlegének, és így a társadalombiztosítási járuléknak az alapját? 38
3.2.7.2 Hogyan kell megállapítani az ideiglenes külföldi kiküldetésben lévők
devizában fizetett napidíjának társadalombiztosítási járulékkötelezettségét? 39
3.2.7.3 A kiküldöttől kell-e egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot levonni? 40
3.2.7.4 Hogyan kell megállapítani a tartósan külszolgálatban lévők forintban
és devizában folyósított összegeinek járulékkötelezettségét? 40
3.2.8 A munkavállalók egyéni járulékfizetési kötelezettsége 41
3.2.8.1 Az egyéni járulék mértéke 41
3.2.8.2 Mi az egyéni járulék alapja? 41
3.2.8.3 Nyugdíjjárulék 41
3.2.8.4 Egészségbiztosítási járulék 44
3.2.8.5 Járulékfizetés több - egyidejűleg fennálló - biztosítás alá eső
jogviszonyban 45
3.2.8.6 Munkaügyi bírósági határozat alapján utólag történő kifizetés
járulékkötelezettsége 48
3.2.8.7 A magánnyugdíjpénztár tagjának tagdíja 50
3.2.8.8 Magánnyugdíjpénztári tagság miatt rendezés a Nyugdíjbiztosítási Alap és a magánnyugdíjpénztár között 50
3.2.8.9 Az általánostól eltérő járulékfizetési szabályok 51
3.2.8.10 Végkielégítés 52
3.3 A szövetkezet tagja milyen feltételek mellett biztosított? 54
3.4 A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók biztosítási és a járulékfizetési szabályai 55
3.4.1 Mikor biztosított a szakképző iskolai tanuló? 55
3.4.2 Milyen szerződés minősül tanulószerződésnek? 55
3.4.3 Tanulószerződésnél mi képezi a járulékok alapját? 55
3.4.4 Milyen járulékok terhelik a tanulószerződés alapján kifizetett díjat? 55
4. Munkaviszonyon kívüli jogviszonyban munkát vállaló személyek biztosítása 56
4.1 Bedolgozói jogviszony 57
4.2 Megbízási szerződés 57
4.3 Vállalkozási szerződés 57
4.4 Az egyéb jogviszony biztosítási szabálya 58
4.4.1 Biztosítási határösszege 58
4.4.2 Mettől meddig tart a biztosítás? 60
4.5 Segítő családtag 63
4.5.1 Melyek azok a kisvállalkozások, ahol segítő családtagot lehet foglalkoztatni? 64
4.5.2 Kik azok a hozzátartozók, akik segítő családtagok lehetnek? 64
4.5.3 A segítő családtag biztosításának elbírálása és a fizetendő járulékok 64
4.6 Kisösszegű kifizetésből származó jövedelem járulékkötelezettsége 65
4.7 Választott tisztségviselők 66
4.7.1 A Tbj. törvény kiket tekint választott tisztségviselőnek? 66
4.7.2 Kik azok a tisztségviselők, akik nem a tisztségviselőkre vonatkozó szabály alapján biztosítottak? 66
4.7.3 Mikor kellett a korábbi években járulékot fizetni a választott tisztségviselők díjazása után? 67
4.7.4 Külföldi tisztségviselők járulékkötelezettsége 67
4.7.5 A választott tisztségviselőktől egyéni járulékot is kell levonni? 67
4.7.6 A könyvvizsgálók társadalombiztosítási jogállása és járulékfizetési
kötelezettsége 68
4.7.7 Biztosítási kötelezettség elbírálása, ha a könyvvizsgálatot nem gazdálkodó
szervezet végzi 68
4.7.8 Milyen jogviszonyban lehet ellátni a könyvvizsgálati feladatokat? 68
4.8 A munkanélküli személyekre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok 69
4.8.1 Melyek a munkanélküli ellátások? 69
4.9 A szerzői díjak járulékkötelezettsége 69
4.9.1 A felhasználási szerződés díjából milyen részt kell a járulékalap
megállapításánál figyelembe venni? 70
5. A társas vállalkozás tagjainak biztosítása és járulékfizetési szabályai 73
5.1 Társas vállalkozók biztosítása 76
5.1.1 A Tbj. törvény szempontjából milyen szervezetek minősülnek társas
vállalkozásoknak? 76
5.1.2 A társas vállalkozások tagjaként kik biztosítottak? 77
5.1.3 Mikor kezdődik a társas vállalkozás tagjának a biztosítása? 78
5 .1.4 Személyes közreműködés tagsági jogviszonyban 79
5.1.5 Több társaságban, tulajdonosként végzett munka 81
5.1.6 Kik a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozók? 81
5.2 Társas vállalkozások járulékfizetési kötelezettsége 82
5.2.1 A társas vállalkozás főfoglalkozású tagja után fennálló járulékfizetési
kötelezettség 82
5.2.2 Társas vállalkozás többes jogviszony esetén 83
5.2.3 A járulékfizetési kötelezettség számításának módszere 84
5.2.4 A társaság tagjának adóköteles jövedelmén kívül milyen juttatások után
kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie a társaságnak? 85
5.2.5 Társas vállalkozás kiegészítő tevékenységet folytató tagjai után fizetendő
baleseti járulék 85
5.3 A társas vállalkozás tagjának egyéni járuléka 86
5.3.1 A járulék alsó és felső határa 87
5.3.2 Több jogviszonyban végzett munka 88
5.3.3 A magánnyugdíjpénztár tagjának járuléka 90
5.3.4 Egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá bejelentett társaságok
tagjainak társadalombiztosítása 90
6. Az egyéni vállalkozók biztosítása és járulékfizetési szabályai 90
6.1 Kik az egyéni vállalkozók? 90
6.2 Az egyéni vállalkozók kategóriába sorolása 91
6.2.1 Kezdő egyéni vállalkozó 93
6.2.2 Az egyéni vállalkozók közül kik a teljes körű biztosítottak? 93
6.2.3 Kik a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók? 93
6.3 Mikor biztosított az egyéni vállalkozó, és így mettől-meddig köteles járulékot
fizetni? 94
6.4 A főfoglalkozású és mellékfoglalkozású egyéni vállalkozók járulékfizetése 94
6.4.1 Mi a vállalkozói kivét, és mi lehet még a járulék alapja? 94
6.5 A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók járulékfizetése 98
6.6 Mikor nem köteles az egyéni vállalkozó járulékot fizetni? 99
6.7 EVA törvény hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozók 99
6.7.1 „Főfoglalkozású" evázó egyéni vállalkozó járulékfizetése 100
6.7.2 „Mellékfoglalkozású" evázó egyéni vállalkozó járulékfizetése 101
6.7.3 Kiegészítő tevékenységet folytató, evázó egyéni vállalkozó baleseti járuléka 102
7. Milyen körre nem terjed ki a társadalombiztosítás? 102
7.1 Kik azok a személyek, akikre nem terjed ki a biztosítás? 102
7.2 A társadalombiztosítási szabályok szerint ki minősül külföldinek? 104
7.3 Mit jelentenek és milyen jogszabályokban jelentek meg a társadalombiztosításra vonatkozó nemzetközi egyezmények? 104
7.3.1 Magyar-bolgár egyezmény
[1962. évi 2. Tvr. 6/1962. (IV.30.) MüM rendelet] 105
7.3.2 Magyar-cseh és szlovák egyezmény
[1959. évi 41. tvr. 9/1960. (X.16.) MüM rendelet] 106
7.3.3 Magyar-jugoszláv egyezmény
[1959. évi 20. tvr. 11/1959 (Ix.13.) MüM rendelet] 107
7.3.4 Magyar-lengyel egyezmény
[1959. évi 38. tvr. 4/1961. (IV.22.) MüM rendelet] 107
7.3.5 Magyar-román egyezmény
[1962. évi 5. tvr. 8/1962.(VII/7.) MüM rendelet] 107
7.3.6 Magyar-szovjet egyezmény
[1963. évi 16. tvr. 7/1964. (VHI.30.) MüM rendelet] 108
7.3.7 Magyar-svájci egyezmény
[1998. évi Vn. tv.] 108
7.3.8 Magyar-német egyezmény
[2000. évi XXX. tv. 90/2000. (VI.20.) Korm. rendelet] 109
7.3.9 A magyar-osztrák egyezmény
[2000. évi CXXIII. tv. 243/2000 (XII.24.) Korm. rendelet] 110
7.3.10 Több országban tevékenykedők közös szabályai 111
8. Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra 112
9. Az igazgatási szervek hogyan szereznek tudomást a biztosítottakról és a befizetendő járulékok összegéről? 116
9.1 A bejelentés és adatmódosítás szabályai 116
9.1.1 Foglalkoztatók bejelentkezése, adatmódosítása 116
9.1.2 A biztosítottak bejelentése 117
9.1.3 Egyéni vállalkozók bejelentkezése és adatmódosítása 118
9.2 A járulékok bevallásának és befizetésének szabályai 119
9.2.1 Milyen bevallási szabályok vonatkoznak a nem magánszemély foglalkoztató bevallására? 119
9.2.2 Milyen bevallási szabályok vonatkoznak a foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozóra? 120
9.2.3 Milyen bevallási szabályok vonatkoznak a foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozókra? 120
9.2.4 Mikor és hová kell a járulékokat befizetni? 120
9.2.5 Bevallás és fizetés a magánnyugdíjpénztárak részére 121
9.2.6 A tagdíj önellenőrzése 122
9.2.7 A magánnyugdíjpénztár ellenőrzési feladatai 123
9.2.8 Társadalombiztosítási kifizetőhelyek elszámolása 123
9.3 A biztosítottakról vezetett nyilvántartások és adatszolgáltatások 124
9.3.1 Milyen jogszabályi szakaszok vonatkoznak a nyilvántartások vezetésére
és az adatszolgáltatás teljesítésére? 124
9.3.2 Nyilvántartási kötelezettség a Tbj. 46. §-a alapján 124
9.3.3 Nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartás, a nyilvántartó lap előállítása 125
9.3.4 A nyilvántartó lap beküldése 126
9.3.5 Milyen személyekről kell a „NYENYI" nyilvántartó lapot kiállítani? 127
9.3.6 Az egyéni vállalkozó nyilvántartási feladatai 128
9.3.7 Arányos szolgálati idő számítása 129
9.3.8 Vállalkozókra vonatkozó eltérő szabályok 130
9.3.9 Biztosítottak értesítése a foglalkoztatók által bejelentett adatokról 131
9.3.10 Adatszolgáltatási kötelezettség az adóhatóság felé 131
10. Az adózás rendjéről szóló törvény szerepe a járulékeljárásnál 132
10.1 A járulékok önellenőrzése 133
10.2 Milyen mértékű adóbírságot szabhatnak ki a hiányosság feltárásakor? 134
10.3 Mulasztási bírság 134
10.4 Késedelmi pótlék 135
10.5 Mikor kell az egészségbiztosítási igazgatási szervnek kamatot fizetnie? 135
10.6 Mikor kell a nyugdíjfolyósító szervnek kamatot fizetnie? 135
11. Egészségügyi hozzájárulás 135
11.1 Tételes egészségügyi hozzájárulás 136
11.1.2 Minden jogviszonyban meg kell fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást? 138
11.1.3 Hogyan kell fizetni a hozzájárulást törthavi, illetve részmunkaidős
foglalkoztatottak esetében? 139
11.1.4 Milyen időtartam alatt mentesíti a törvény a foglalkoztatót a hozzájárulás fizetése alól? 139
11.1.5 A vállalkozók után kinek kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást? 139
11.1.6 Nyugdíjas magánszemély után is kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni? 140
11.2 Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 140
11.2.1 Mikor és kinél keletkezik a fizetési kötelezettség? 140
11.2.2 Mik a külön adózó jövedelmek? 140
11.2.3 Reprezentáció és üzleti ajándék 142
11.2.4 Melyek az eltérő mértékű hozzájárulások? 143
11.2.5 A fizetési kötelezettség alól mentesített jövedelmek 143
11.3 Külföldi állampolgárok után fizetendő egészségügyi hozzájárulási kötelezettség 144
11.4 Néhány példa a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettségéről 145
11.5 Az egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése 146
12. Alkalmi munkavégzés 149
13. Kötelező egészségbiztosítási ellátások 151
13.1 Terhességi-gyermekágyi segély 152
13.1.1 Ki jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre? 152
13.1.2 Mennyi időre jár a terhességi-gyermekágyi segély ? 152
13.1.3 Mikor nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak ? 152
13.1.4 A terhességi-gyermekágyi segély összegének meghatározása 153
13.2 Gyermekgondozási díj 153
13.2.1 Ki jogosult gyermekgondozási díjra ? 153
13.2.2 Mettől-meddig jár a gyermekgondozási díj ? 154
13.2.3 Mikor nem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj ? 154
13.2.4 A gyermekgondozási díj összege 154
13.3 Táppénzre vonatkozó szabályok 154
13.3.1 Irányadó időszak 154
13.3.2 Mikor folyamatos a biztosításban töltött idő ? 155
13.3.3 Mikor van jelentősége a folyamatos biztosítási időnek ? 155
13.3.4 Melyik időszak jövedelméből kell a táppénzt számítani? (Irányadó időszak) 155
13.3.5 Milyen jövedelmek képezik a táppénz alapját ? 155
13.3.5.1 Mik a rendszeres jövedelmek? 156
13.3.5.2 Mik a nem rendszeres jövedelmek? 156
13.3.6 Mi az osztószám ? 156
13.3.7 A táppénz összegének megállapítása 157
13.3.8 . Baleseti táppénz (Eb. tv. 55.§) 159
13.4 Baleseti járadék 160
MELLÉKLETEK 161

Témakörök