A társadalmi viszonyok

Tartalom

Előszó 13
Első fejezet: A szociológiai és az intézményes szemléletmód 17
1. A szociológiai szemléletmód 17
A szociológia tárgya és szemléletmódja 18; A szociológiai szemléletmód típusai 20; A mikro- és a makroszociológia 28; A klasszikusok szemléletmódja 30
2. A társadalmi jelenségek magyarázata 32
A tudományos magyarázat típusai 33; A szemléletmódok magyarázattípusai 36; A deduktív és az induktív magyarázat 40
3. Az intézményes szociológia szemléletmódja 45
A törzsfogalmak származtatása 45; Az elmélet előfeltevései 52; Az intézményes szociológia tárgya 54; Az intézményes szemléletmód fő vonásai 59
ELSŐ RÉSZ
AZ EGYÉN ÉS A TÁRSADALMISÁG
Második fejezet: Az egyén és a környezet 69
1. A személyiség és a cselekvés 70
A személyiség fogalmáról 70; A cselekvés megközelítése 74
2. A személyes motívumok 78
A tágabb és a szűkebb szükségletfelfogás 78; A szűkebb szükségletfogalom 82; Az érték, az érzelem és a szokás 89
3. A szükségletkielégités összetevői 94
A szükségletkielégités összetevőinek fogalma 94; A szükségletkielégités formai összetevői 96; A szükségletkielégités tartalmi összetevői 99; A szükségletkielégités összetevői és a mintaváltozók 105
4. A környezeti összetevők és motívumok 109
A szükségletkielégités előfeltételei és környezeti összetevői 109; A kognitív motívumok mint környezeti motívumok 113
Harmadik fejezet: Az intézmények és a társadalmiság 117
1. A kultúra és megközelítése 117
A kultúra összetevői 118; A kultúra megközelítése 122
2. Az intézmény fogalma és funkciója 125
Az ellenőrzés problémája: Az intelmek és a kötelmek 126; Az intézmény fogalma és érvényessége 130 Az intézmények funkciói 134
3. Az intézmények típusai 139
A belső és a külső fedezetű intézmények 140; A közösségi és a társadalmi intézmények 142
4. A társadalmi élet elemei 147
A társadalmiság értelmezései 147; A szükségletkielégités társadalmi összetevői 150
Negyedik fejezet: A cselekvés és a társadalmi cselekvés 153
1. A cselekvések funkciói és motívumai 153
A szükségletelvű cselekvés 154; A cselekvések funkciói 156; A funkciók motivációs tükröződése 159
2. A cselekvések típusai 164
A tipizálás szempontjai 164; A közvetlen szükségletmotivált cselekvés 168; Az érdekmotivált cselekvés 171; A kényszermotivált cselekvés 173
3. A társadalmi cselekvés és a normativitás 175
A társadalmi cselekvés fogalma 175; A társadalmi cselekvések normatív meghatározottsága 179
4. A cselekvések rendszere és az életszférák
A cselekvések funkcionális rendszere 182; Az emberi élet alapvető szférái 184
MÁSODIK RÉSZ
AZ ÉRDEKEK ÉS AZ ERŐK
Ötödik fejezet: Az érdek és az érdekviszony 191
1. Az érdekfogalom értelmezései 191
A tágabb és a szűkebb érdekfelfogás 192; Az érdek és a cselekvés magyarázata 197
2. Az érdekfogalom ismérvei 201
Intézményes cselekvési lehetőségek 202; A szükségletkielégités eszközei és pozitív feltételei 205; Pozitív hozadékú cselekvési lehetőségek 208; A cselekvési lehetőségek
szubjektumra vonatkoztatása 211; Aktuális és potenciális cselekvési lehetőségek 213; A szubjektum és mások cselekvési lehetőségei: Az érdekviszonyok 215
3. Az érdekek és az érdekviszonyok típusai 218
Az érdekek típusai 219; Az érdekviszonyok típusai 222
4. Az érdekek tudatosulása 225
A tudatosulás legfőbb vonásai 225; Az érdektudat főbb formái 227
Hatodik fejezet: A társadalmi erő és a hatalom 233
1. Az erőfogalom értelmezései 233
Az erő megjelenési formái 234; A kölcsönhatás és az erővel jelölt képesség 240; Az erő szimmetrikussága 242
2. A társadalmi képesség fogalma és típusai 244
A társadalmi képesség fogalma 244; A társadalmi képességek típusai 246
3. A társadalmi erő és az erőviszony 251
A társadalmi erő fogalma 253; A erő funkciója 255; Az erőviszony fogalma és típusai 257
4. A hatalom fogalma és típusai 261
A hatalom fogalma és funkciója 261; A feltétlen és a feltételes hatalom 263
Hetedik fejezet: Az érdekek és erők egyesítése 271
1. A közjavak és az együttes cselekvés 272
A közjavak és a magánjavak 272; Az együttes társadalmi cselekvés 275; Az együttes cselekvés problémája 278
2. A társadalmi egyesülés mint szubjektum 284
A latens csoport és a társadalmi egyesülés 284; Az együttes cselekvés motívumának értelmezései 286; Az egyesült érdek és erő 289
3. A társadalmi egyesülés létrehozása
A belső fedezetű intézmények kialakítása 292; Az egyesülés létrehozásának problémája 295
4. A társadalmi egyesülés meghatározói
Az érdek- és erőviszonyok 298; A kölcsönhatás lehetősége és a kapcsolatok 301; A latens csoport nagysága 303
HARMADIK RÉSZ
A TÁRSADALMI VISZONYOK ÉS JELENSÉGEK
Nyolcadik fejezet: A társadalmi viszony és kölcsönhatás 309
1. A társadalmi viszony fogalma 309
A viszony fogalmának értelmezései 310; Az intézményes és a társadalmi viszonyok 316
2! 2. A társadalmi viszonyok meghatározottsága 324
A társadalmi viszonyok létrehozása 324; A társadalmi viszonyok meghatározói 331
3. A társadalmi viszonyok összetevői 334
Az érdekviszonyok és az erőviszonyok 334; A dologi viszonyok mint társadalmi viszonyok 336
4. A kölcsönhatások és a társadalmi viszonyok 339
A társadalmi kölcsönhatás fogalma és típusai 339; A teljes társadalmi viszonyok típusai 343; A közvetett társadalmi viszonyok típusai 350; A társadalmi viszonyok és a
kapcsolatok 353; A társadalmi viszonyok és a csere 357
Kilencedik fejezet: A társadalmi helyzet és állapot 363
1. A társadalmi helyzet és állapot fogalma 363
A helyzet és állapot fogalmának értelmezései 364; A helyzet és állapot fogalmának meghatározása 369
2. A társadalmi helyzet típusai 371
A tipizálás szempontjai 371; A hatalmi és a rivális helyzet 373; A pártolt és a támogatott helyzet 375; A kiszolgáltatott és a korlátozott helyzet 378; A tolerált és a semleges helyzetek 379
3. A rendi helyzet fogalma és típusai 382
A rendi helyzet fogalma 382; A rendi helyzet típusai 385
4. A társadalmi állapot meghatározottsága 388
A társadalmi helyzet alapvető hatása 389; A rendi helyzet és a kapcsolatok hatása 393; A személyes és kulturális tényezők hatása 397; A teljesítmények és az érdekérvényesítés mértéke 399
Tizedik fejezet: A társadalmi magatartás és az életmód 405
1. A társadalmi irányultság és a szocializáció 405
Az egyénekkel szembeni követelmények 406; A kulturalizáció és a szocializáció 409
2. A társadalmi magatartás meghatározottsága
A társadalmi magatartás intézményes meghatározói 412; Az érdekeltség és a magatartás motívumai 416; Társadalmi stratégiák és taktikák 419
3. Az életmód és társadalmi meghatározottsága
Az életmód fogalma és típusai 423; Az életmód társadalmi meghatározottsága 427
4. A deviancia és társadalmi meghatározottsága
A deviancia fogalma és típusai 437; A deviancia társadalmi meghatározottsága 440
NEGYEDIK RÉSZ
A TÁRSADALOM STRUKTÚRÁJA ÉS JELENSÉGEI
Tizenegyedik fejezet: A társadalmi csoport és a társadalom
1. A társadalmi csoport fogalma
A csoportintegráció értelmezései 448; Az intézményes és a társadalmi csoport 451
2. A társadalmi csoportok típusai
A társadalmi egyesülés és társulás 456; A társadalmi csoportok formai típusai 461
3. A társadalmi szervezet
A társadalmi szervezet megközelítései 463; A társadalmi szervezet intézményei 469; A társadalmi szervezet viszonyai 474
4. A nemzeti társadalom
A modern jog mint intézmény 478; A nemzeti társadalom viszonyai 481
Tizenkettedik fejezet: A társadalmi struktúra és rétegződés 485
1. A társadalmi struktúra 485
A társadalmi struktúra értelmezései 486; A társadalmi struktúra fogalma 492; A struktúra meghatározottsága és funkciója 494; Mobilitás a társadalmi struktúrában 496
2. A társadalom egyenlőtlenségei 498
A társadalmi egyenlőtlenségek fogalma és típusai 499; A társadalmi rétegződés és tagozódás 503
3. A társadalom rendi rétegződése 506
A rendi rétegek és a rendi rétegződés 506; A rendi rétegződés meghatározottsága 506; A rendi rétegződés funkciói 508
4. A csoportközi társadalmi kölcsönhatás 516
Az egyéni cselekvések összegeződése 517; A képviseleti szintű kölcsönhatás 521; A társadalmi mozgalmak 523
Tizenharmadik fejezet: A társadalmi szférák és alakulat 527
1. A társadalmi alrendszerek vagy szférák 527
A társadalmi differenciálódás és az alrendszerek 528; A társadalmi szféra fogalma 532
2. A társadalmi élet tipikus szférái 535
A mindennapi társadalmi élet szférája 535; A politikai élet szférája 538
3. A társadalmi alakulat fogalma és típusai 541
A társadalmi alakulat fogalma 542; A társadalmi alakulat típusai 544
Irodalom 553

Témakörök