1.062.355

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A társadalmi szerződés vagy az államjog alapelvei

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Budapest
Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 215 oldal
Sorozatcím: Olcsó könyvtár
Kötetszám: 641-643
Nyelv: Magyar  
Méret: 15 cm x 11 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta Franklin-Társulat nyomdája.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
I. Jean Jaques Rousseau tagadhatatlanul a legkiválóbb szellem a " múlt század állambölcselői között. Mindazon eszmék, melyeket még ma is a társadalmi és állami rend fő... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
I. Jean Jaques Rousseau tagadhatatlanul a legkiválóbb szellem a " múlt század állambölcselői között. Mindazon eszmék, melyeket még ma is a társadalmi és állami rend fő postulátumai gyanánt tekint a doctrina - a népfelség, a közszabadság, a törvény előtti egyenlőség, a vagyon igazságos megoszlása a vallási türelmesség -- mindezek már egy évszázad előtt hangoztattak általa - ki nem is volt ex asse politikai író.
S mégis tanai úgy azelőtt mint jelenleg is a leghevesebben támadtattak meg. Azt az eszményi irányzatot, mely Rousseau-nak már természeti hajlamaiból s egész életsorsából is szükségkép származott - majd fantasztikus merengésnek, majd hóbortos önhittségnek minősitették. De voltakép ama hallatlan radikalismus, a vissza nem rettenés a legvégsőbb következményektől, az elszánt küzdelem minden ellen, a mi nézete
szerint rossz volt az akkori társadalomban, - ez volt az, a mi reá zúdította az egykorú irodalmi előkelőségek s a rozzant társadalom féltékenységét vagy gyűlöletét. Ma az objectivebb irány az ő szerződési államelméletét használja fel arra, hogy ezzel együtt egy füst alatt mondjon Ítéletet összes politikai elveiről. Hiszen: mente fundamento ruit et supersedificatum.
E támadások azonban beható vizsgálat után sokat fognak veszíteni élökből. - Igaz ugyan, hogy az említett elmélet épen írónknál lelhető legöntudatosabban kifejtve s keresztülvive, de az ő tévedése az egész egykorú tudomány tévedése volt.
A XVIII. század uralkodó észjogi elméletei még valamennyien a természeti, a társadalmon kívüli lét hypotbesisén nyugodtak s eme erőltetett szempont csak hosszas ethikai s társadalmi kutatások empiriája útján ingattatott meg, miután tetszetős s oly egyszerűnek látszó tanai megdönthetetlen dogma gyanánt közel három századig uralkodtak az államelméletekben. Nem csoda tehát, hogy J. J. Rousseau sem tudta kivonni magát ez uralkodó felfogás alól, hiszen az ő egész élete, az ermenonville-i magány csak mintakép volt önmaga előtt az ily eszményi kisérletekre.
De nem is a szerződési elméletben kell keresnünk ma műveinek súlypontját...

Előszó:
Eme kis értekezés töredéke egy nagyobb műnek, melyet egykor képességemmel nem is számolva kezdettem meg, de már régóta abbanhagytam. Az elkészült részekből vett kivonatok közül a jelenlegi a legfontosabb s véleményem szerint leginkább érdemli meg, hogy a közönség elé jusson. A többi már megszűnt létezni. Vissza

Fülszöveg

Jean Jaques Rousseau tagadhatatlanul a legkiválóbb szellem a mult század állambölcselői között. Mindazon eszmék, melyeket még ma is a társadalmi és állami rend fő postulátumai gyanánt tekint a doctrina - a népfelség, a közszabadság, a törvény előtti egyenlőség, a vagyon igazságos megoszlása, a vallási türelmesség - mindezek már egy évszázad előtt hangoztattak általa - ki nem is volt ex asse politikai író.
S mégis tanai úgy azelőtt, mint jelenleg is a leghevesebben támadtattak meg. Azt az eszményi irányzatot, mely Rousseau-nak már természeti hajlamaiból s egész életsorsából is szükségkép származott - majd fantasztikus merengésnek, majd hóbortos önhittségnek minősítették. De voltakép ama hallatlan radikalizmus, a vissza nem rettenés a legvégsőbb következményektől, az elszánt küzdelem minden ellen, a mi nézete szerint rossz volt az akkori társadalomban, - ez volt az, a mi reá zúdította az egykorú irodalmi előkelőségek s a rozzant társadalom féltékenységét vagy gyűlöletét. Ma az... Tovább

Fülszöveg

Jean Jaques Rousseau tagadhatatlanul a legkiválóbb szellem a mult század állambölcselői között. Mindazon eszmék, melyeket még ma is a társadalmi és állami rend fő postulátumai gyanánt tekint a doctrina - a népfelség, a közszabadság, a törvény előtti egyenlőség, a vagyon igazságos megoszlása, a vallási türelmesség - mindezek már egy évszázad előtt hangoztattak általa - ki nem is volt ex asse politikai író.
S mégis tanai úgy azelőtt, mint jelenleg is a leghevesebben támadtattak meg. Azt az eszményi irányzatot, mely Rousseau-nak már természeti hajlamaiból s egész életsorsából is szükségkép származott - majd fantasztikus merengésnek, majd hóbortos önhittségnek minősítették. De voltakép ama hallatlan radikalizmus, a vissza nem rettenés a legvégsőbb következményektől, az elszánt küzdelem minden ellen, a mi nézete szerint rossz volt az akkori társadalomban, - ez volt az, a mi reá zúdította az egykorú irodalmi előkelőségek s a rozzant társadalom féltékenységét vagy gyűlöletét. Ma az objectivebb irány az ő szerződési államelméletét használja fel arra, hogy ezzel együtt egy füst alatt mondjon itéletet összes politikai elveiről. Hiszen: ruente fundamento ruit et superaedificatum. Vissza

Tartalom

Bevezetés - - - - 3
A társadalmi szerződés.
ELŐSZÓ.
Első könyv.
I. Az első könyv tartalma - - - -- 11
II. A kezdetleges társadalmak - 12
III. Az erősebb jogáról- - - - - - 15
IV. A rabszolgaság - - - - - -- 17
V. Minden állami élet egy ősszerződésen alapul 24
VI. A társadalmi szerződés - - - 25
VII. Az államhatalom-- - -- - 30
VIII. Az állampolgári állapot - - - 33
IX. Dologi tulajdon 35
Második könyv.
I. A főhatalom elidegeníthetetlen - - - 40
II. A főhatalom oszthatatlan - - 42
III. Tévedhet-e a közakarat? - - - 45
IV. A főhatalom korlátai - - - 47
V. Az élet-halál joga ... - - 53
VI. A törvény - - 56
VII. A törvényalkotó ... ... 61
VIII. A nép ... ... ... ... 67
IX. Folytatás ... ... ... ... ... ... 71
X. Folytatás ... ... ... ... ... ... 74
XI. A törvényhozás különböző rendszerei 79
XII. A törvények felosztása ... ... ... ... 82
Harmadik könyv.
I. A kormányzatról általában ... ... 85
II. A különböző kormányalkatok vezérelvei 94
III. A kormányalkatok felosztása ... ... ... 98
IV. A demokratia ... 100
V. Az arisztokratia ... ... 103
VI. Az egyeduralom ... ... 107
VII. Vegyes kormányalkatok ... ... ... ... 116
VIII. Nem minden kormányforma alkalmas minden ország számára ... ... ... ... 118
IX. A jó kormányzat ismérvei ... ... ... 126
X. A kormány visszaélései s hajlama az elfajulásra ... ... ... ... 129
XI. A politikai közület halála ... 133
XII. Mi módon tartja fenn magát a főhatalom ? 136
XIII. Folytatás ... ... ... ... ... ... ... 138
XIV. Folytatás... ... ... ... 146
XV. A követek vagy népképviselők ...... 142
XVI. A kormány szerzése nem képez szerződést 147
XVII. A kormány szervezése közelebbről ... ... 149
XVIII. Óvszerek a kormány túlkapásainak meggátlására ... ... 151
Negyedik könyv.
I. A közakarat el nem enyészhetik 155
II. A szavazásról ... ... 159
III. Választások ... ... 163
IV. A római comitia ... ... ... ... 166
V. A tribunátus 183
VI. A dictatura ... 186
VII. A cenzori hivatal ... ... ... ... 191
VIII. A polgári hitvallás ... ... ... ... ... 194
IX. Zárszó ... ... ... ... ... ... ... 212

J. J. Rousseau

J. J. Rousseau műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: J. J. Rousseau könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem