A társadalmi struktúra és rétegeződés II.

Előszó

I. A válogatás szempontjai
A társadalmi struktúrával, rétegeződéssel kapcsolatos irodalom ma már olyan mennyiségű, hogy egyetlen válogatással erről képet adni szinte reménytelen kísérlet. Még a válogatás szempontjainak tudatos rögzítése és szűkítése sem tette egyértelművé a végső választásokat. Mégis ismertetem e szempontokat, mert részben érthetőbbé és áttekinthetőbbé teszik az anyagot, részben már önmagukban is kritika tárgyává tehetők, és ennyiben segíthetnek egy következő összeállításban bizonyos hibák kiküszöböléséhez.
1. Az elemzés, elvontság szintjei
A kötet szándéka szerint átfogja a legfontosabb elméleti álláspontokat, de bőségesen mutat példát arra is, hogy hogyan lehet e kérdésekhez valóságfeltárás oldaláról közelíteni. Valójában ezek az utóbbi típusú elemzések sem nevezhetők a szó szoros (és rossz) értelmében "empirikusnak" ugyanis - tudatosan - valamennyi ilyen szemelvény szerzője jól kivehető elméleti-világnézeti keretbe ágyazza be mondanivalóját. Ezért egyébként olykor nem is lehet pontosan eldönteni, hogy inkább "elméleti" , vagy inkább "empirikus" -e a közölt részlet.
2. A szerzők köre A társadalmi struktúra, osztályok, egyenlőség stb. kérdése a legkorábbi idők óta foglalkoztatja az embereket - és a gondolkodókat. Mégis, - elsősorban gyakorlati okokból - a válogatás csupán a "modern" szociológia megjelenéséig, azaz Marxig megy vissza. Egyébként bizonyos klasszikus elméletek magyarul megjelentek (Smith, Hegei, Malthus, az utópista szerzők stb. ),néhány elmélettörténetileg jelentősebb nézet pedig a szociológiatörténeti szemelvénygyűjteményekben szerepel (Comte, Spencer stb.). Vissza