A társadalmi kérdés Udvarhelyszéken az 1848-1849-es forradalom idején

Előszó

Az 1848-as erdélyi forradalom - mint általában a polgári forradalmak - mindenekelőtt arra vállalkozott, hogy megdöntse a feudális társadalmi berendezkedést, és kinyilatkoztassa a polgári társadalom eszméinek győzelmét. Ennek a törekvésnek a jegyében válhatott a forradalom mozgosító programpontjává - mint a feudalizmus tagadása - néhány olyan polgári eszme, mint a "törvény előtti egyenlőség", a "közös teherviselés", a "személyi-egyéni szabadság" és még több más eszme. Ezeknek a győzelme gyökeres átalakulást feltételezett: meg kellett szüntetni a feudális jogrendet s törvényeket, amelyek a rendiség szellemében a társadalmi hierarchia felső lépcsőin elhelyezkedő rendeket és osztályokat előjogokkal ruházták fel, viszont az alsóbb osztályokat jogtalanságban tartották, egyedeiket a személyi szabadságtól is megfosztották. Mindennek következtében a polgári forradalom szélesebben felfogott társadalmi kérdése Erdélyben magában foglalta a jobbágyság és zsellérség jogi felszabadítását, a nemesség és más társadalmi rendek előjogainak eltörlését. Ugyanis az olyan tájegységeken, ahol a korábbi századok alatt nem fejlődött ki a teljes feudális társadalmi képlet és struktúra, a szabad középrétegek helyzetét is újra kellett rendezni. Ilyen területként tartották számon mások mellett a Székelyföldet, amelynek társadalma sajátos felépítésű, egyedi jellegű volt. Vissza