A társadalmi gazdaságtan elemei I. (töredék)

Előszó

A Társadalmi Gazdaságtan című jelen művemben kettős feladatot tűztem magam elé. Egyik feladatomul tekintettem a társadalmi gazdaság jelenségeinek tudományos és önálló vizsgálódását. Másik feladatomul tekintettem a gazdasági jelenségek vizsgálódásánál hazai viszonyaink, gazdasági fejlődésünk jelenlegi és történeti alakulásának szemmel tartását ; meggyőződésem az lévén, hogy hazánknak épugy, mint a tudománynak használhatunk, ha a gazdasági élet igazságainak kutatásánál saját viszonyainkat tartjuk szem előtt. Az emberiség történetének azon korszakában, melynek küszöbén állunk, a gazdasági erők parancsoló jelentőséggel bírnak; ez szükségessé teszi azok szövevényes mechanikájának alapos tanulmányozását, de egyúttal azt is, hogy ezen erők működését összhangzásba hozzuk az emberi lét céljaival és a társadalom fontos haladásával. Kiváló fontossággal bír az épp hazánkban, mely azon szerencsés helyzetben van, hogy veszedelmes társadalmi harcokat kerülve, oly intézmények létesítésének szentelheti történetének jelen kedvező korszakát, melyek az egész társadalom összhangzatos fejlődését biztosítják. És még egy. Nincs állam, melyben egyéni lét, államlét és nemzetlét úgy összeforrtak, mint hazánkban és a magyar tudomány sajátos hivatása ezen ténynek a gazdasági jelenségekre gyakorolt visszahatását figyelemmel kísérni és magyarázni. A tudomány általam használt elnevezésére vonatkozólag a következőt jegyzem meg. A nemzetgazdaságtannak inkább a német irodalomból származó és ma ott is már most elhagyott elnevezése helyett nálunk újabban a helyesebb közgazdaságtan« használtatott. Azonban e kifejezés egy kissé halvány. Vissza