A tanügyigazgatási szakértő

Szerző

'Mezőfi Józsefné: A tanügyigazgatási szakértő ' összes példány

Kiadó:	Studium Rationalitas Közoktatási Szakértői Bt.
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	320 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:	978-963-06-4249-1

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A közoktatási intézményrendszer napjainkban meglehetősen nehéz és furcsa helyzetbe került, hiszen az egymást váltó kormányok értékrendbéli különbözőségéből fakadóan is más-más prioritásokat jelölnek ki, s az elérési útról is másként gondolkodnak.
Az 1995-ös kormányhatározat a NAT bevezetéséről, a közoktatási törvény 1996. július 5-i módosítása, a NAT 1998. szeptemberi bevezetése, 1999. az oktatási törvény mintegy hatvan §-a változtatásának éve, 2001. szeptemberétől a kerettanterv bevezetése, 2002. a kerettanterv kötelezőségének feloldása a közoktatási törvény módosításával, a kötelező tanórák számának csökkentése a költségvetési törvénybe foglalt közoktatási törvénymódosítással, 2003.június 23. a közoktatási törvény ismételt módosítása , ez alkalommal kilencvenhárom §-ában, vagyis a „mozgó világ". A 2003. decemberében kiadott új NAT, 2007-ben ismét módosult.
A változtatás célpontjai:
A tartalmi szabályozás síkján változást jelent, hogy „ Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja.". A kerettantervek kötelezősége megszűnt, ajánlást tartalmaz. Az iskolák helyi tanterveiket Nemzeti alaptanterv alapján készítik el,vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választhatnak, és azt építik be helyi tantervként a pedagógiai programjukba. Az iskola az oktatási és kulturális miniszter által kiadott kerettantervek alapján is elkészítheti helyi tantervét, illetve a kerettantervet is beépítheti helyi tantervként a pedagógiai programjába. Az iskola a helyi tanterv elkészítésénél felhasználhatja az oktatási és kulturális miniszter által a közoktatásról szóló törvény 95. §-a (1) bekezdésnek j) pontja alapján kiadott oktatási programokat (pedagógiai rendszereket) is. A tanítási órák „módszer-rendszerváltozásának" meghirdetése a kompetencia alapú oktatás hangsúlyozásával, az országos kompetencia mérések rendszerbe állításával, az alulteljesítő iskolák szankcionálásával. A tanuló fejlődésének nyomonkövetése a megfelelő pedagógiai intézkedések meghozatala céljából a tanulók iskolai eredményességének elősegítésére, egyúttal az iskolák teljesítmény mutatóiként is funkcionálnak. A szakképzés reformja, regionális megszervezése, a pályakövetési rendszer bevezetése a nemzetgazdasági igényekhez való alkalmazkodás kikényszerítési eszközeként is értelmezhető, de a megmérettetést is szolgálja. A tanuló fejlődésének nyomonkövetési , valamint a pályakövetési rendszer személyazonosításra alkalmatlan módon tárolt adatai közérdekből nyilvános adatok, segítik a szülőket a szabad iskolaválasztásban, fontosak az oktatásirányítás számára is. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 5
Összefoglalás 7
Bevezetés 8
I. fejezet: A jogszabályok módosítása a tanügyigazgatási szakértő szemszögéből nézve 9
II. Fejezet: A szakértő közoktatási törvényben meghatározott lehetőségei 10
III. Fejezet: A tanügyigazgatási audit 17
IV. Fejezet: A tanügyigazgatási szakértő tevékenysége 28
IV/1. Kérdéslisták a tanügyigazgatási audithoz 28
1. Az alapító okirat törvényességi vizsgálata 32
2. A tanügyigazgatás feltételei és vizsgálata a közoktatási intézményekben 37
3. Irat és ügykezelési szabályzat ellenőrzése 48
4. Az iratkezelés intézményi gyakorlatának vizsgálata 55
5. Tanügyi nyilvántartások ellenőrzése 65
6. Adatkezelési szabályzat ellenőrzése 76
7. A Szervezeti és Működési Szabályzat törvényességi ellenőrzése 80
8. A házirend törvényességi ellenőrzése 96
9. A továbbképzési program törvényességi ellenőrzése 111
10. A Beiskolázási terv megvalósulásának ellenőrzése 115
11. Intézményi feladatellátás feltételei 123
12. A pedagógiai program vizsgálata 133
13. Osztályok, csoportok szervezésének törvényessége 157
14. Az óraterv törvényességi ellenőrzése 163
15. A tantárgyfelosztás törvényessége 172
16. Az órarend törvényessége 176
17. Tanuló napi terhelésének vizsgálata 178
18. A tájékoztatási kötelezettség érvényesülése az iskolában 181
19. A tanulók által szabadon választható tanórai foglalkozások számának és választhatóságának törvényes 189
20. Osztályzatok, érdemjegyek törvényességének megállapítása 194
21. A tanulói fegyelmi eljárás törvényessége 198
22. Gyermekvédelmi tevékenység törvényességi ellenőrzése 204
23. Tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére tett intézkedések 210
24. Kapcsolat az iskolában működő szervezetekkel 216
25. Az intézményi minőségirányítási program törvényességi ellenőrzése 230
IV/2. Szakértői jelentés vázlatok 240
1. Szakértői jelentés az iskolaigazgatói pályázatok véleményezéséről 240
2. Szakértői jelentés az iskolaigazgató munkájának véleményezéséről 243
3. Intézményértékelés 247
4. Az innováció értékelőlapja 251
5. Szakértői jelentés a pedagógiai program beválásáról 253
IV/3. Hatásköri mátrixok 256
1. A szülői szervezettel kapcsolatos hatásköri mátrix 256
2. Az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi székkel kapcsolatos hatásköri mátrix 259
3. Az igazgatóval kapcsolatos hatásköri mátrix 264
4. A fenntartóval kapcsolatos hatásköri mátrix 268
5. A nevelőtestülettel kapcsolatos hatásköri mátrix 271
6. A diákönkormányzattal kapcsolatos hatásköri mátrix 274
IV/4. Fejezet: Teljes szakértői vizsgálat bemutatása 278
Kistelepülési általános iskola diákönkormányzata működésének vizsgálata 278
Szakértői jelentés vázlat kistelepülési általános iskola diákönkormányzata működésének vizsgálatáról 283
Szakértői jelentés általános iskolai diákönkormányzat működésének vizsgálatáról 285
Mellékletek, ábrák 299
Irodalomjegyzék 311
Új kiadványok-továbbképzések 313