A tanítással változó világ 2.

Tartalom

6. fejezet. Az osztály mint tanulói közösség 9
A „szociokulturális" pedagógia nyomában 10
Oktatás az igazi teljesítményért 11
Küzdelem a mítoszok és a metaforák ellen 12
Küzdelem az autentikus és társadalmilag igazságos tanóra megteremtéséért 13
(Ön)bizalom és másság 14
Az uniformizáló elvárások letörik az (ön)bizalmat 15
Aktív, többdimenziós és társas tanítási módszerek 26
Többdimenziós feladatok 28
A tanulási folyamatok elősegítése a tantermi interakció által 29
A tanulási folyamatok elősegítésének három, kutatásra épülő stratégiája 31
A hatékony kiscsoportos munka 33
Milyen szerepet játszik a technológia? 38
A tanulást ösztönző felmérési módszerek 41
Vizsgák - kiemelt jelentőséggel bíró felmérési módszerek 42
A felmérés mint a tanulás szerves része 44
Sikeres utat biztosító felmérési módszerek 48
A nagy jelentőségű felmérési módszerek 50
Egyszerű megoldások nem léteznek 53
További információk 53
7. fejezet. Tanulásszervezés - egymásra figyelő demokratikus közösségek 59
Tanulásszervezés, fegyelem és irányítás - a makacs örökség 62
Az osztályterem mint jól működő üzem 63
„Igazságosságot, törvényességet és rendet teremtő" osztályok 66
Megelőzhető-e hatékony tanítással a rendbontás? 70
Figyelem és demokrácia - a második örökség 73
Gyermekközpontú oktatás 74
A figyelmesség erkölcse 76
A kapcsolatok ereje 77
Az osztályok közösséggé kovácsolása 80
Társadalmilag igazságos tantermek: a demokrácia megvalósítása 83
A kritikai pedagógia válasza a tanulók „ellenállásának" kezelésére 85
A demokratikus osztályok és a sokféleség 86
A demokratikus osztályok és a hatalom 90
Az osztályteremben töltött esztendők - „a demokrácia tanulóévei" 91
Az osztályközösségek kialakítása küzdelemmel jár 95
További információk 97
8. fejezet. Csoportosítás! módszerek - taníthatnak-e mindenkit
egyenlő hatásfokkal az iskolák? 101
Különbséget tenni 101
Történelem, diverzitás és homogén csoportok
Jelenkori csoportosítási módszerek - a képesség számos elnevezése 107
A homogén csoportokkal kapcsolatos aggályok 114
A kategóriák társadalmi és politikai felépítése 115
A homogenitás látszata 118
Faji és társadalmi előítéletek 121
Kapcsolódások a behaviorista tanuláselmélethez és az átadás-átvétel módszerű
tanításhoz 124
Önbeteljesítő jóslatok és nevelési folyamatok 125
Csalódást okozó eredmények 129
Viták a homogén csoportok körül 131
Megváltoztatni vagy megjavítani 132
Alkalmazkodás a sokszínűséghez, csoportba sorolás nélkül 133
Heterogén csoportok alkotása 134
A képességek szerinti csoportosítás eltörlése 134
A „felzárkóztatás" mint az iskola egészére kiterjedő fejlesztés 136
A fogyatékossággal élő és az átlagosnál jobb képességű diákok befogadása 136
Két tannyelvű oktatás 137
Technikai tudás, normák és hiedelmek, politika és hatalom 138
Ellentétes normák és értékek 140
A politikai szempontok figyelembevétele 141
A heterogén csoportok létrehozásáért folyó küzdelem 142
További információk 143
9. fejezet. Iskolakultúra - ahol értelmet nyer a jó tanítás 147
Az iskola mint kultúra 149
A kultúrák értelmező szerepe 150
Iskolakultúrák, amelyekben minden diák eredményesen tanul 151
A tanulásra és a társadalmi igazságosságra irányuló törekvések 152
Mindig a tanulásé az elsőbbség? 153
Fontos-e a tanulásra szánt idő? 154
A tanulás mindenki feladata vagy vannak kivételek? 155
Mindenki kultúrája 158
Hozzáférés az oktatáshoz és az egyetemi felkészítőkhöz 159
Számít a pénz 159
A gazdagon differenciáló, kiegyensúlyozott tanterv 162
A szükséges többlettámogatás 163
A felsőoktatásra felkészült multikulturális identitás támogatása 164
A gondoskodás fontossága 165
Amikor minden diákot név szerint ismernek 165
Ahol elfogadják a másságot 167
Columbine után - odafigyelés egy erőszakos kultúrában 169
Szeptember 11. után - gondoskodás egy félelemmel teli kultúrában 170
Reflexió és érdekérvényesítés 172
A közös tanítás serkenti a vizsgálódást és a tanulást 174
A tantestület mint reflektáló közösség 175
A tájékozódás kiindulópontjai 176
Vizsgálódás és hatalom 178
Szükséges, de nem elegendő 181
További információk 182
10. fejezet. Családi és közösségi kapcsolatok 187
A szülői és a közösségi részvétel körüli dilemmák 188
A részvételre képtelen vagy nem hajlandó, alacsony jövedelmű szülők 188
A közép- és felső osztálybeli szülők hatalma 190
Segítőkész kapcsolatok 192
Az iskolai napirend szülői támogatottsága 192
Az alacsony jövedelmű családokból származó diákok és a családoknak nyújtott szolgáltatások hagyománya 195
A családok szükségleteit kiszolgáló iskola 196
A modern, teljes körű szolgáltatást nyújtó iskolák 196
Szolgáltatás, hatalom és deficit 199
Az iskolai és a családi kultúrák összekapcsolása 200
Tanulás a közösségben és a közösség által 200
A diákok sokféle világának összekapcsolása 202
Hídépítés a tantervi programokon keresztül 204
Hídépítés a közösségi kapcsolatokon keresztül 206
Családi és közösségi összefogás a pedagógiai érdekérvényesítés során 207
A szülői érdekérvényesítés hagyománya 208
Az iskolai reform kortárs törekvései 209
Kinek fontos? 215
További információk 215
11. fejezet. Hivatás és reményteli küzdelem 219
A tanítás mint sérülékeny hivatás 220
Ellenállni az alkalmazkodás vagy a távozás kényszerének 222
Látnoki pragmatizmus 222
Elmélet, gyakorlat és a diákokba vetett hit 225
A társadalmi igazságosság szakértőjévé válni 229
Remény, cselekvés és öröm 231
Túl dühös és túl bizakodó ahhoz, hogy meghátráljon 234

Témakörök