A tanár szerepe és a tanárképzés

Előszó

1994 júniusában a pozsonyi Comenius Egyetemen nemzetközi konferenciát rendeztek azzal a céllal, hogy értékeljék a TEMPUS által az oktatás és tanárképzés terén indított projekteket. Ezen a konferencián született meg az az ötlet, melyet Per-Erik Michaelsson valósított meg, hogy az ATEE az Európai Unió támogatásával rendezzen egy Téli Egyetemet, ahol megvitatják a tanárképzés európai dimenzióit. Szintén itt merült fel az a javaslat, hogy a Téli Egyetem után tartsanak Közép-Kelet-Európában - Nyitrán és Budapesten - egy-egy konferenciát. Két komoly ok szólt amellett, hogy két konferencia kövesse a Téli Egyetemet. Egyrészt Közép-Kelet-Európából viszonylag kevés küldött érkezett az Egyetemre, és akadtak olyan országok is, melyek egyáltalán nem képviseltették magukat. Ezért volt fontos, hogy a közép-kelet-európai országokban elterjesszék és a gyakorlatba is átültessék a Téli Egyetem legjelentősebb eredményeit. Másrészt kiderült, hogy az utolsó évtizedben végbemenő társadalmi és politikai változások következtében mindezek az országok számos közös problémával szembesülnek. Más szóval nemcsak az volt a cél, hogy Nyugat és Kelet között biztosítsuk az információáramlást, hanem az is, hogy Kelet és Kelet között kiépítsük az információs csatornákat. Az első konferenciát 1995 júniusában rendezték Nyitrán. A másodikat még ugyanez év októberében Budapesten - ahol is Albánia, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Románia, Oroszország, Szlovákia és Szlovénia küldöttei vettek részt, valamint Lengyelországból egy megfigyelő. Míg a Téli Egyetem regionális érdekeltségek köré szerveződött - egy-egy napot szenteltek az Észak-, Kelet-, Dél- és Nyugat-Európára jellemző problémáknak -, addig a budapesti konferencián egyes konkrét témák kerültek napirendre. A nyugati szakértők és a résztvevő országok képviselői négy fő területet készítettek elő megvitatásra. A plenáris nyitóbeszédek után a négy (egyenként nyolctagú) munkacsoport találkozott, hogy megosszák egymással az egyes országok tapasztalatait és összehasonlítsák ezeket az általános európai trendekkel. Anne-Lise H0stmark Tarrou professzor (Norvégia) tartotta a nyitóbeszédet az első, „A tanárszerep változásai, mint a társadalmi változások tükre" című témából. A második csoport, Erik Michaelsson professzor (Svédország) irányításával a képzési követelményeket vitatta meg. James McCall professzor (Skócia) a tanárképzéssel kapcsolatos kutatásokat vizsgáló csoportot irányította. A negyedik csoport Bob Moon professzor (Anglia) vezetésével a mentoroknak a tanárképzésben játszott egyre fontosabb szerepével, valamint a mentorok szakmai képzésével és fejlődésével foglalkozott. Jelen publikáció tartalmazza a magyar oktatásügyi államtitkár és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese által tartott két bevezető beszédet. Ezeket követik a bevezető előadások és az egyes országoknak a konferencia négy témájával kapcsolatos esettanulmányai. A konferencia jegyzőkönyvének összefoglalóját Marié-Louise Kottcrman (az ATEE akkori főtitkára) és az egyes munkacsoportok jegyzőkönyvvezetői készítették. Szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjunk az ATEE-nek és a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alapítványnak (FEFA-CEF) a konferencia megrendezéséhez nyújtott segítségükért, valamint a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak és a Soros Alapítványnak, hogy támogatásukkal lehetővé tették a konferencia anyagának a megjelentetését Reméljük, ezek az írások nemcsak a konferencián résztvevő országok számára bizonyulnak majd hasznosnak, hanem a tanárképzéssel foglalkozó összes szakember számára új információkkal szolgálnak.
Falus Iván és Per-Erik Michaelsson a konferencia társelnökei
Kotschy Beáta a konferencia titkára Vissza