A Tanácstörvényről

Tartalom

Előszó. írta: Dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke 10
I. Fejezet
Általános rendelkezések
Hogyan illeszkednek a tanácsok az államszervezetbe? 17
Mi a célja a tanácsok tevékenysége fejlesztésének? 19
Hogyan valósul meg a tanácsi tevékenység továbbfejlesztése? 22
Mit fejez ki a tanácsok népképviseleti jellege? 24
Mi a tartalma az önkormányzati jellegnek? 26
Mit jelent a tanácsok államigazgatási jellege? 28
A tanácsok és a lakosság kapcsolatai hogyan jönnek létre? 29
A tanácsok pártirányítása hogyan érvényesül? 32
A tanácsok és a Hazafias Népfront kapcsolata hogyan alakul? 34
Hol működnek tanácsi szervek? 35
Hogyan épül fel egy tanács szervezete? 36
Hogyan állapítják meg a tanácsok hatáskörét, mit jelent a hatáskör önálló gyakorlása? 37
Mit jelent a tanács és szervei jogi személyisége, kik képviselik a tanácsi szerveket? 38
II. Fejezet
A tanács feladatai és hatásköre
Mi a feladatkör, a hatáskör és a hatósági jogkör? 41
Mi tette szükségessé a tanácsok feladatainak új szabályozását? 43
Milyen a feladatok és a hatáskörök elosztásának rendszere a
tanácstörvényben? 44
Melyek a tanács általános feladatai és hatáskörei? 46
Hogyan függ össze a tanácsok tevékenységének hatótere működési területükkel? 48
Hogyan képviselik a tanácsok a lakosság érdekeit? 50
Hogyan gondoskodik a tanács a jogszabályok végrehajtásáról,
megismertetéséről? 51
Mit jelent az országos jelentőségű kérdések megvitatásának
a joga? 53
Hogyan alakul a községi tanács feladata és hatásköre? 53
Hogyan alakul a nagyközségi tanács feladata és hatásköre? 57
Hogyan szabályozza a törvény a városi tanács sajátos feladatait és hatáskörét? 58
Hogyan alakulnak a megyei, városi tanács sajátos feladatai
és hatásköre? 59
Hogyan szabályozza a törvény a megyei tanács feladatait és
hatáskörét? 60
Hogyan alakulnak a fővárosi tanács sajátos feladatai és hatáskörei? 63
Hogyan alakul a fővárosi kerületi tanácsok feladata és hatásköre? 66
Hogyan gazdálkodik a tanács? 68
Milyen bevételi forrásokat biztosít a törvény a tanácsok részére feladataik ellátásához? 71
Milyen lehetőséget ad a törvény a tanácsok gazdasági kezdeményezésének kibontakoztatásához? 74
Melyek a tanácsnak szervezetével és működésével összefüggő
hatáskörei? 77
Melyek a községi, a megyei, a megyei városi tanács sajátos kinevezési hatáskörei? 80
Mi a tartalma az állásfoglalásnak területszervezési ügyekben? 82
Milyen esetben kezdeményezhetők és mely szervek hatáskörébe tartoznak a területszervezési döntések? 33
Hogyan érvényesül a bíróságok népi ülnökeinek és a népi el-
lenőrzési bizottságok tagjainak (tisztségviselőinek) meg-
választásával kapcsolatos tanácsi hatáskör? 37
Mit jelent a hatáskör-átruházás? 89
Melyek valamennyi tanács át nem ruházható hatáskörei? 92
Milyen további át népi ruházható hatáskörei vannak a tanácsoknak? 92
Milyen jogosítványai vannak a tanácsnak az általa átruházott
hatáskörök gyakorlásának irányításával kapcsolatosan? 93
Milyen jogosítványai vannak a tanácsnak akkor, ha a végrehajtó bizottság jogszabályban meghatározott hatáskörében jár el? 94
Mit tehet a helyi tanács, ha a törvényességi felügyelet gyakorlása során ránézve sérelmes határozat születik? 95
Hogyan történik az átruházható hatáskörök gyakorlásának szabályozása? 96
III. Fejezet
A tanácsok és a nem tanácsi szervek együttműködése
Miért jelentős a tanácsok és a nem tanácsi szervek együttműködése? 97
Mely jelentősebb nem tanácsi szervekkel működnek együtt a tanácsok? 98
Melyek a tanácsok és a nem tanácsi szervek együttműködésének formái, eszközei? 100
Mit tartalmaznak a tanácsok és a nem tanácsi szervek együtt-
működési megállapodásai? 102
Mely területeken valósul meg elsősorban a tanácsoknak és a
Hazafias Népfront bizottságainak az együttműködése? 103
Milyen jogosultságokkal rendelkeznek a tanácsok a nem tanácsi szerveknek a lakosság szükségleteit kielégítő tevékenységével összefüggésben? 105
Milyen kötelezettségei vannak a tanácsoknak a nem tanácsi
szervek tájékoztatása, javaslataik intézése terén? 107
Milyen sajátos feladatai vannak a fővárosi tanácsnak és a
megyei tanácsoknak a területfejlesztési tevékenység összehangolásában? 109
Hogyan tartanak kapcsolatot a tanácsok a bírósággal? 109
Hogyan tartanak kapcsolatot a tanácsok az ügyészséggel? 111
Hogyan tartanak kapcsolatot a tanácsok a rendőrséggel? 113
Hogyan tartanak kapcsolatot a tanácsok a néphadsereg szerveivel? 114
Mi jellemzi a tanácsok és a népi ellenőrzés szerveinek az
együttműködését? 115
IV. Fejezet
A tanács működése
Mi a tanácsülés szerepe? 117
Melyek a tanács ülésének főbb szabályai; hány alkalommal
kell ülést tartani? 118
Hogyan és minek a figyelembevételével határozza meg a tanács saját, valamint szerveinek szervezeti és működési
szabályzatát? 119
A tanács szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása
hogyan történik? 12°
Melyek a tanács munkatervének tartalmi követelményei, összeállításának főbb módszerei? 121
Ki hívja össze a tanácsülést: az ülésre kiket kell meghívni, illetőleg kik jogosultak azon részt venni? 122
Kinek a kezdeményezésére, rendelkezésére kell'a tanácsot összehívni? 123
Mit kell felvenni a tanács napirendi tervezetébe? 124
A tanácsülés levezetésének milyen szabályai vannak? 124
Milyen esetben határozatképes a tanács, melyek a határozat-
hozatal előfeltételei? 126
Mi az eljárás a tanács határozatképtelensége eseten? 127
Mikor, illetőleg mely ügyekben szükséges a döntéshez a tanácstagok többségének a szavazata?
Kik vehetnek részt tanácskozási joggal a tanácsülésen?
Melyek a tanács rendelkezései, kiknek a részére kell a rendelkezéseket megküldeni, illetőleg azokat kivel kell közölni? 130
Melyek a tanácsrendelet-alkotás feltételei, mikor hirdethető
ki a tanácsrendelet, mi felülvizsgálatának tartalma?
Mi a falugyűlés célja, melyek szervezésének, lebonyolításának módszerei? 133
V. Fejezet
A tanácstag
Melyek a tanácstagok megválasztásának főbb szabályai? 135
Melyek a tanácstag főbb jogai? 136
Melyek a tanácstag főbb kötelességei? 138
Milyen értelemben azonosak a tanács minden tagjának jogai
és kötelességei? 140
Mi a lényege a tanácstagi interpellációnak és hogyan érvényesül? 141
Milyen legyen a tanácstag és a lakosság között a közvetlen
és rendszeres kapcsolat? 142
Hogyan és miről számol be a több községi tanács által közösen választott megyei tanácstag? 143
Mi az összeférhetetlenség lényege? 144
Mi az összeférhetetlenségi eljárás és a büntetőeljárás kapcsolata? 146
VI. Fejezet
A végrehajtó bizottság
Mi a végrehajtó bizottságok szerepe, jogállása? 149
Milyen a végrehajtó bizottság szervezete? 151
Melyek a végrehajtó bizottság főbb feladatai? 152
Mi a végrehajtó bizottság hatásköre a tanács működésével
kapcsolatban? 153
Mi a végrehajtó bizottság hatásköre a szakigazgatási szervek
irányításával kapcsolatban? 155
Hogyan ruházhatja át hatáskörét a végrehajtó bizottság? 156
Milyen speciális hatásköre van a fővárosi és a megyei végrehajtó bizottságnak? 158
Miben nyilvánul meg a végrehajtó bizottságnak, illetőleg tagjainak a felelőssége? 159
Melyek a végrehajtó bizottság működésének főbb szabályai? 160
Hol nem kell végrehajtó bizottságot választani? 163
Melyek a végrehajtó bizottság aktusai? 164
VII. Fejezet
Tisztségviselők
Hogyan alakul a tisztségviselők helye és szerepe a tanácsi
munkában? 167
Hogyan és kinek a javaslatára választják a tanácselnököt és
a tanácselnök-helyettest? 168
Ki, illetőleg mely szerv kezdeményezheti a tanácselnök és a
tanácselnök-helyettes visszahívását? 169
Ki kezdeményezhet fegyelmi eljárást a tisztségviselők ellen,
ki gyakorolja felettük a fegyelmi jogkört? 170
Melyek a tanácselnök főbb vezetői, jogosítványai? 171
Betölthető-e a tanácselnöki, a tanácselnök-helyettesi tisztség
társadalmi megbízatásban? 173
Melyek a tanácselnök-helyettes főbb feladatai? 174
Mely szerv jelöli és nevezi ki a végrehajtó bizottság titkárát?
Melyek kinevezésének előfeltételei? 177
Melyek a végrehajtó bizottság titkárának főbb feladatai? 178
Hogyan alakul a végrehajtó bizottság titkárának a másodfokú
államigazgatási határozatok elleni panaszokat elbíráló hatósági jogköre? 179
Ki bírálja el a végrehajtó bizottság titkárának panaszfórumként hozott határozatai ellen benyújtott ismételt államigazgatási panaszokat? 181
Miként alakult a végrehajtási bírság, valamint költségmentességi kérelem tárgyában hozott határozatok elleni fellebbezések, illetőleg panaszok elbírálása? 182
Hogyan alakul a végrehajtó bizottság titkárának a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság-elengedési jogköre? 183
VIII. Fejezet
A tanács bizottságai
Miért alakít a tanács bizottságokat? 185
Mi a bizottság helye és szerepe a tanács feladatainak ellátásában? 186
Mi a bizottságok feladata? 187
Hogyan kell értelmezni a bizottság előkészítő, javaslattevő tevékenységét ?
Mi a feladata a bizottságnak a véleményező tevékenység keretében 7
Milyen körben és módszerekkel folytat ellenőrzéseket a bizottság?
Hogyan kell értelmezni a bizottság összehangoló tevékenységét?
Mi az ügyrendi bizottság feladatának lényege? 192
Milyen feladatok ellátásában működhet közre a számvizsgáló
bizottság? 192
Mi a feladata a tervgazdasági bizottságnak? 193
Milyen módszerrel választ a tanács a bizottságokba nem tanácstag szakembereket? 193
Milyen vonatkozásban azonosak a bizottság tagjainak jogai és kötelességei? 194
Mi a feladata a szakigazgatási szerv vezetőjének és a végrehajtó bizottság titkárának a bizottság ügyviteli teendői
körében? 195
Milyen körben kötelező a bizottság döntése? 196
Hogyan működhet a területi tanácstagi csoport? 196
IX. Fejezet
A szakigazgatási szervek
Mi a szakigazgatási szervek helye, szerepe a tanácsi szervezetben? 199
Melyek a szakigazgatás szervezetének lényeges vonásai? 200
Milyen jogkörrel rendelkeznek a szakigazgatási szervek? 203
Hogyan alakul a szakigazgatási szervek alárendeltsége? 205
Milyen anyagi eszközök felett rendelkezik a szakigazgatási
szerv? 203
Melyek a szakigazgatási szerv vezetőjének főbb feladatai? 207
Melyek a fővárosi, megyei szakigazgatási szervek vezetőinek
különleges hatáskörei? 208
Ki lehet szakigazgatási szerv vezető? 209
Milyen szakigazgatási szerv működik a községben és a nagyközségben? 210
Hol és milyen céllal történhet szakigazgatási kirendeltség létesítése? 210
Hogyan történik és milyen eszközökkel valósul meg a helyi
szakigazgatási tevékenység irányítása? 213
Milyen különleges jogosítványai vannak a fővárosi, megyei
szakigazgatási szerv vezetőjének a helyi szakigazgatási
tevékenység irányítása körében? 214
Mi a lényege a szakigazgatási szervek és a lakosság, kapcsolatának? 215
Miben különbözik a járási hivatal az eddigi járási tanácsi
szervezettől? 217
Hogyan épül fel a járási hivatal szervezete? 219
Milyen ügyeket intéznek a járási hivatalokban? 220
Milyen kapcsolat van a községi tanácsszervek és a járási hivatalok között? 221
Milyen kapcsolat van a megyei tanácsi szervek és a járási hivatalok között? 223
Miben különbözik a megyei városokban működő kerületi hivatal a korábbi kerületi tanácsi szervezettől? 224
Hogyan épül fel a kerületi hivatal szervezete? 226
Milyen ügyeket intéznek a kerületi hivatalok? 227
X. Fejezet
A tanácsok központi irányítása
Mi az Országgyűlés szerepe a tanácsok tevékenységével összefüggésben? 229
Milyen hatásköre van a Népköztársaság Elnöki Tanácsának
a tanácsokkal kapcsolatban? 230
Hogyan irányítja a tanácsokat a Minisztertanács? 231
Milyen jogok illetik meg a Minisztertanácsot a végrehajtó bizottságok irányításában? 232
Milyen területszervezési kérdésekben dönt a Minisztertanács? 234
Melyek a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főbb feladatai? 235
Melyek a Tanácsi Koordinációs Bizottság fő feladatai? 238
Hogyan alakul a minisztériumok kapcsolata a tanáccsal és a
végrehajtó bizottsággal? 238
Hogyan irányítja a miniszter a tanácsi szakigazgatási tevékenységet? 240
XI. Fejezet
Záró rendelkezések
Melyek az új tanácstörvény hatályba lépésével és végrehajtásával összefüggő főbb tudnivalók? 243
Hogyan kell értelmezni egyes korábbi rendelkezéseket az
1971. évi I. törvény hatálybalépése után? 244
Jegyzék a tanácsokra vonatkozó fontosabb hatályos jogszabályokról 246

Témakörök