A talaj termékenysége és a trágyázás

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz 5
Az Amerikai Egyesült Államok talaj- és éghajlati viszonyainak, talajerőgazdálkodási
kutatásának, gyakorlatának és szervezetének áttekintése 5
Néhány általános útmutatás a könyv egészére vonatkozóan 11
Előszó 13
Bevezetés: Trágyafélék az átalakuló világban 15
1. A talajtermékenység régen és ma 19
Ókor 19
talaj termékenysége az i. sz. első tizennyolc évszázada folyamán 2 3
Fejlődés a tizenkilencedik század folyamán 25
A fejlődés az Egyesült Államokban 2 8
2. A növekedés és az arra ható tényezők 31
A növekedést kifejező képletek 31
A növényi növekedésre ható tényezők 39
Összefoglalás 59
3. A növény táplálkozásához szükséges elemek 63
A növényi táplálkozásban résztvevő elemek nélkülözhetetlenségének kritériumai 63
A növény táplálkozásához szükséges elemek 64
Összefoglalás 85
4. Alapvető talaj-növény összefüggések 91
Ion-kicserélődés a talajban 91
Anion-kicserélődés 94
Kontakt kicserélődés 95
A gyökér kation-kicserélő kapacitása 95
A növény kation-felvétele 96
A növények ion-felvétele 97
Összefoglalás 98
5. Talaj- és műtrágyanitrogén 103
A rizóbiumok és más szimbiotikus baktériumok nitrogénmegkötése 104
Szabadon élő talajmikroorganizmusok 106
Légköri nitrogén megkötése elektromos kisülésekkor 107
A nitrogén ipari megkötése 107
A talaj-nitrogén alakjai 107
Nitrogénvegyületek átalakulása a talajban 108
Az ionos nitrogén megkötődése a talajban 115
Az ammónium megkötődése 116
A nitrogén gázalakú veszteségei 118
A denitrifikáció 118
Az ammónia elillanása 121
Nitrogénműtrágya anyagok 122
A nitrogéntrágyák savassága és lúgossága 137
A növény reagálása a trágya-nitrogén különféle forrásaira 139
Összefoglalás 140
6. A talaj- és trágya-foszfor 147
A talajok foszfortartalma 147
A talaj-foszfor formái 149
Foszfátok -reakciója lúgos talajokban 156
A talaj foszfor-visszatartását befolyásoló tényezők 157
Az adagolt foszfor elhelyezése 160
Foszfát-trágyák 160
A jelenlegi analitikai módszer alkalmassága 162
A foszfát-trágyák osztályozása 162
Baktériumos foszfát-trágyázás 171
A foszfát-trágyák viselkedése a talajban 171
Különféle foszfát-tartalmú anyagok trágyázási értékének összehasonlítása 174
Összefoglalás 175
7. Talaj- és trágya-kálium, -magnézium, -kalcium és -nátrium 185
Kálium 185
Kalcium 195
Magnézium 197
Nátrium 198
Néhány gyakorlati szempont 199
Kálium-, kalcium-, magnézium-, és nátrium-tartalmú műtrágyák 199
Összefoglalás 203
8. A kén és a mikroelemek a talajokban és a trágyákban 209
Kén 209
A mikroelemek 223
Összefoglalás 242
9. A nitrogén, foszfor és kálium műtrágya anyagok gyártásának alapelvei 251
Nitrogén műtrágyák 251
Foszfát trágyák 255
Kálium műtrágyák 259
Összefoglalás 262
10. A keverékműtrágyák gyártása és tulajdonságai 265
Szakkifejezések 266
Savanyú, semleges és lúgos műtrágyák 266
Nagy hatóanyag-tartalmú műtrágyák 267
A keverékműtrágyák gyártása 270
Kémiai reakciók 270
Ammóniázás 271
gyártásnál használt alapanyagok 272
A keverő eljárások 272
Fizikai állapot 274
őzem/ keverés 275
Folyékony keveréktrágyák 278
Műtrágya-szuszpenziók 280
Műtrágya-rovarirtószer keverékek 280
Műtrágyák ellenőrzése és az erre vonatkozó rendeletek 282
Megkívánt hatóanyagtartalmak és arányok egyöntetűsége 284
Összefoglalás 285
11. A meszezés 289
Mi a savanyúság ? 289
A talaj savanyúsága 291
A talaj mint puffer 293
A talajok aktív és potenciális savanyúságának meghatározása 294
Meszező anyagok 296
A mészkő finomsága
Gyors módszerek a mezőgazdasági meszező anyagok értékelésére 302
A mészkő megválasztása 303
A mész felhasználása a mezőgazdaságban 303
A mész elhelyezése a talajban 305
Használatos felszerelés 305
A meszezési terv elkészítését befolyásoló tényezők 305
A talaj kezelése savképző anyagokkal 306
Összefoglalás 307
12. A talaj tápanyag-állapotának értékelése 313
Próbálkozások a kérdés megoldására 314
A növények tápanyaghiány-tünetei 315
A rejtett éhség 316
Növényanalízisek 318
Szövetvizsgálat 319
Az egész növény elemzése 322
Biológiai próbák 326
A talajvizsgálatok 329
A talajvizsgálatok összesítése 341
Összefoglalás 344
13. A műtrágyák alkalmazásának alapjai 349
A növények sajátosságai m349
Talajjellemzők 357
A trágyák elhelyezése 357
Elhelyezési módszerek 358
A műtrágyák hatóanyagainak elmozdulása 360
A só-index 360
Általános szempontok 362
A vetésforgó trágyázása 374
Utóhatások 376
Mikro-tápanyagok 377
Az altalajban levő tápanyagok felhasználása 379
Folyékony trágyák 381
Összefoglalás 383
14. A növénytermesztési rendszerek és az agrotechnika 389
A terméseredmények irányzata 389
A növénytermesztés és a talajművelés célja 391
Szervesanyag a talajban 391
A növénytermesztési rendszer hatása 391
Feltalaj és altalaj 394
Fenntartandó vagy növelendő-e a szervesanyag-tartalom? 395
Pillangósok a forgóban 396
A vetésforgós és a monokultúrás termesztés összevetése 398
A növénytermesztési rendszerek termékenységet befolyásoló egyéb hatása 400
Téli talajtakaró növények 403
Szempontok a téli talajtakaró növények értékelésénél 407
Az istállótrágya 407
Minimális talajművelés (minimum tillage) 410
Termőképesség 413
Összefoglalás 414
15. A meszezés és a műtrágyázás gazdaságossága 419
A műtrágyák ára egyéb gazdasági költségekhez viszonyítva 420
A termésszint és a termékegységre jutó költségek 421
A műtrágyára, illetve mészre fordított kiadások megtérülése 423
Területegységre eső haszon 424
Milyen növényi tápanyag-adag a legjövedelmezőbb? 425
Elsőbbség a tőkebefektetésben 430
Hatóanyag-egységárak 431
A meszezés és a nitrogén, foszfor, valamint a kálium gazdaságos érvényesülése 433
A helyettesítés koncepciója 434
Az összes terméshozam szintjének fenntartása kisebb területen 435
Növényi tápanyagok, mint a föld értéknövelésének részesei 435
Összefoglalás 435
16. A műtrágyázás és a hatékony vízhasznosítás 439
A talaj nedvességszintje és a tápanyagfelvétel 440
A növényi tápanyagok fiziológiai hatása a vízgazdálkodással összefüggésben 443
Hogyan vész el a víz a talajból - az evapotranspiráció 443
A növényi tápanyagok hatása a vízszükségletre 444
A vízfelhasználás hatékonysága 445
Öntözött talajok 445
Nem öntözött talajok 447
A műtrágyázás és a gyökerek vízfelvétele 448
A talajok változó víztartóképessége 449
A vízkészlet és műtrágyázási javaslatok 449
A műtrágyázás aszályban és vízbőségben egyaránt kifizetődő 450
Összefoglalás 451
17. A talaj termékenységével kapcsolatos problémák 455
A felmerülő új problémák 455
Egy kérdés megvizsgálásának előkészítése 456
A kutatások eredményeinek szignifikanciája (megbízhatósága) 459
A populációk és a minták 460
Ismétlés és randomizáció (véletlenszerűség) 460
Az adatok statisztikus feldolgozása és a megbízhatóság megállapítása 460
A statisztika megbecsülésének szükségessége a mezőgazdasági gyakorlatban 462
Kutatási beszámolók 462
Műtrágyázási módszerek a holnap mezőgazdasága számára 463
A szántóföldi diagnózis 464
A diagnózis felhasználása 465
A szükséges eszközök 466
Szántóföldi vizsgálódások 467
Tárgymutató 473

Témakörök