Fülszöveg
1528 májusában Petrus Apianus ingolstadti új nyomdájának első nyomtatványa, a Tabula Hungáriáé napvilágot látott.
E szívünknek oly kedves térkép megmaradása és egykori megjelentetése mai kifejezéssel élve egy több nemzeten átnyúló projekt eredménye volt. Az eredeti kéziratot készítő magyar Lázár műve egy osztrák diplomata, egyébként szülőhelyét illetően frank Johannes Cuspinianus jóvoltából jutott el Bécsbe. Ott a kéziratot nyomtatásra a bajor Georg Tannstetter, a bécsi egyetem tanára készítette elő, majd a szintén bajor Petrus Apianus egy ragyogó új térképnyomtatási módszer, a sztereotípia alkalmazásával tette azt sokak számára hozzáférhetővé. A közreadás költségét a megtaláló Cuspinianus vállalta magára, s ő ajánlotta azt I. Ferdinánd magyar és cseh királynak.
E földabrosz 2007-ben majdnem hasonló nemzetközi összefogás nyomán kerülhetett be az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete (UNESCO) által szervezett, a világ szellemi örökségének megőrzését...
Tovább
Fülszöveg
1528 májusában Petrus Apianus ingolstadti új nyomdájának első nyomtatványa, a Tabula Hungáriáé napvilágot látott.
E szívünknek oly kedves térkép megmaradása és egykori megjelentetése mai kifejezéssel élve egy több nemzeten átnyúló projekt eredménye volt. Az eredeti kéziratot készítő magyar Lázár műve egy osztrák diplomata, egyébként szülőhelyét illetően frank Johannes Cuspinianus jóvoltából jutott el Bécsbe. Ott a kéziratot nyomtatásra a bajor Georg Tannstetter, a bécsi egyetem tanára készítette elő, majd a szintén bajor Petrus Apianus egy ragyogó új térképnyomtatási módszer, a sztereotípia alkalmazásával tette azt sokak számára hozzáférhetővé. A közreadás költségét a megtaláló Cuspinianus vállalta magára, s ő ajánlotta azt I. Ferdinánd magyar és cseh királynak.
E földabrosz 2007-ben majdnem hasonló nemzetközi összefogás nyomán kerülhetett be az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete (UNESCO) által szervezett, a világ szellemi örökségének megőrzését magára vállaló The Memory of the World programjába.
E térkép megjelenése idején e műből legfeljebb több tucat levonat kerülhetett forgalomba, így a korabeli katalógusokban pontos adatait nem is fedezhettük fel. Ezért nem meglepő, hogy e műről 1880. május 3-ig - amikor a neves bibliofil, gróf Apponyi Sándor a Magyar Történeti Társulat ülésén az addig sokak által oly buzgón keresett térképet végre a maga valóságában bemutathatta - igazán pontos ismereteink nem voltak.
A szakembereket is meglepte a térkép szokatlan tájolása, bizonytalanok voltak a készítő személyét és származását illetően, valamint abban is, hogy a középkori Magyar Királyságot bemutató mappát milyen módon és mennyi idő alatt lehetett elkészíteni.
A Tabula Hungáriáé (Ingolstadt, 1528) térkép fontos tükörképe a középkori Magyarország természeti és gazdasági erőforrásainak, és egyben különleges nyelvemlékünk is.
Olvasóink e könyv segítségével megismerhetik e kivételes térképkincsünk születésének hátterét, valamint azt is, ahogy az elmúlt több mint 100 évben e művet a szakemberek értékelték. E művében a szerző az elmúlt 25 év kutatási eredményeinek tükrében kalauzolja az olvasót, tárja fel az érdeklődők előtt azt az adatáramlási „információs sztrádát", ahogy az 1528-as kiadású mappa nyomán leszármazottai „megszülettek".
A kötetet kiegészíti egy DVD-ROM is, ahol a szövegben is megemlített térképek részleteikben számítógépen kutathatók. Szintén ott kaptak helyet olyan korabeli dokumentumok, amelyek segítségével könnyebben megérthetjük a 16. századi térképezés lehetőségeit és korlátait is. Valamint ott találjuk meg az angol nyelvű összefoglalót is.
E szellemi kalandozás során nemcsak tudományos eredmények tűntek szemünk elé, de még irathamisítási kísérlet nyomaira is bukkantunk.
Végezetül a kortárs Hagymássy Bálintnak 1509-ben Magyarországhoz írt versével szeretnénk olvasóinkat meghívni egy különleges szellemi kalandozásra, amelynek során reményeink szerint az ötszáz évvel ezelőtti történések már nem is tűnnek oly távolinak.
Boldog lehetsz szerencsés Magyarország, Derűs éghajlat fürdeti a tájad, Kerek világon sehol gazdagabb föld, Termékenyebb táj nincsen a tiédnél. Bányája nincs különb Hispániának, nálad nemesb fémet nem szül Corinthus, érced értékesebb, mint Delos érce, melyet költőnk, Pindaros nagyra tartott. .
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal